A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sóstókál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sóstókál. Összes bejegyzés megjelenítése

2021/04/02

A csodálatos Káli-medence látnivalói 2.

 A Káli-medence középkori épített látnivalói

A Káli-medence a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb területe, egy korábbi cikkünkben már megemlítettük néhány látnivalóját. Írtunk a Káli-medence kőtengereiről is. Az utóbbi időkben nagyon felkapottá vált a környék, köszönhetően természeti és kulturális örökségének, illetve a Balaton közelségének. Most elsősorban a medence épített örökségéről szeretnénk szót ejteni.

Középkori templomromok, romok a Káli-medencében (szöveg Kapui Ferenc, fényképek Márián Gábor)

A Káli-medence különösen gazdag középkori látnivalókban, szinte minden települése rejt valami izgalmat a történelem iránt érdeklődők számára. A Balaton-felvidék, illetve a Balaton tágabb környéke is bővelkedik érdekességekben, látnivalókban, de Kál horka földje még így is kiemelkedik a mezőnyből. Kezdjük az épített látnivalók bemutatóját keletrő, és haladjunk nyugati irányba.

Monoszlói református templom életfa motívummal díszített kapuzata

A monoszlói templom a romanika időszakában épült, feltehetőleg a XI. század végén vagy a XII. század elején. 1252-ben említik először a falu nevét Monoslaoként. Feltételezik, hogy az életfa motívummal díszített kapuzat a XIII. században készülhetett, a falu híres szülöttének, Monoszlói Ladomér esztergomi érseknek köszönhetően.

Románkori íves, bélletes templomkapu Monoszlón az ajtó felett félköríves, indás életfa motívummal.

Monoszlói templom románkori kapuzata életfa motívummal


Szégyenkő a köveskáli református templom előtt

A Káli-medence egyik érdekes emléke a Köveskál református temploma előtt álló szégyenkő, amely állítólag korábban a toronyban sisakközépként funkcionált. Ezt a megszégyenítő eszközt általában a református templomok közelébe állították, és nők büntetőeszközeként használták. Az elmondások alapján „lopókat, csalókat, megesett fehérnépeket, paráználkodó asszonyokat” ültették rá, akiknek tűrni kellett a templomba igyekvők szidalmazását, esetleg köpdösését. A református templom utcáján továbbhaladva a határban megtalálhatjuk a Pellengér-dűlőt is. Ez a területnév utalhat arra, hogy régen itt helyezhették el a bitót, illetve itt földelhették el a kivégzettek földi maradványait is. 

Egy félig földbeásott nagy kő a fehérfalú templom előtt, háttérben a templom ódon faajtaja kőkeretben.

Szégyenkő a köveskáli református templom előtt


Sóstókáli templomrom, egy eltűnt Árpád-kori falu utolsó emlékei

Keveset tudunk a templom történetéről, hiszen hiteles okleveles említése nem maradt fenn. Sóstókál falut viszont 1389-es említésből ismerjük. A templom feltehetően a XIII. században épült. Keletelt, egyenes szentélyzáródású kis románkori templom. Diadalíve, északi, keleti és részben déli fala áll. Komolyabb feltárás és konzerválás nem volt a romnál. Hangulata remek, egy nagy rét közepén áll messzebb a településektől. A szomszédos, ma is álló káli falvak templomainak tornyai és néhány távolabbi tanúhegy látszik a messzeségben. Érdemes besétálni hozzá, ha például az ember a közeli Kornyi-tónál jár.

Sóstókáli templomrom falmaradványai nyílással a szentély észak-keleti falán.

Sóstókáli templomrom észak-kelet felől


Sóstókáli templomrom a Kornyi-tó felőli irányból

Kilátás a sóstókáli romtól Kővágóörs templomtornyaira


Sóstókáli pusztapalota rom és egy pilótabaleset története

A sóstókáli pusztatemplomtól mindössze pár száz méterre fekszik a bozótban. Környezete elég gondozatlan, ez az érdekesnek ígérkező épületmaradvány többet érdemelne. A fellelhető forrásokban szó esik arról, hogy római alapokra épülhetett a palota a középkorban, de tudtunkkal ezt megerősítő vagy megcáfoló feltárás még nem történt a területen. Amennyiben a bozóthelyzet épp engedi, a ma látható rom falai valószínűleg inkább középkoriak. A rom közelében fellelhetünk még emlékművet, amely Hajdu László pilóta itt elszenvedett balesetének állít emléket. 


Hajdu László pilóta balesetének emlékműve


A sóstókáli palotarom csekély falmaradványai a bozótban.

Sóstókáli palotarom falmaradványai


Sásdikál templomának romja, csekély falmaradványok a Sásdi réten

Sásdikál egy eltűnt, Árpád-kori falu a Káli-medencében. Templomának helyét jelző romhalmazt a Sásdi-réten találjuk. Feltáratlan, pontos alaprajza sem ismert. 1283-ban említik hivatalosan először a falut, 1389-től a Rátót nemzetségbeli Gyulaffyak birtoka. Tőlük az Eszterházyak vásárolták meg. 1548-ban a törökök okozták vesztét.

Kilátás a Hegyestűre a sásdikáli templomrom falmaradványaitól

Sásdikál templomromjának csekély maradványait rejtő facsoport a Sásdi-réten


Töttöskáli templomrom
, ékszerdoboz a Fekete-hegy lábánál

A töttöskáli templomrom feltehetően azonos Szentvidkál romtemplomával. Szentvidkál első említése 1277-es, maga a templom feltehetőleg XII. századi, de közelében feltártak egy X. századi lovassírt. Az Árpád-kori falusi templomocska keletelt, egyenes szentélyzáródású, déli falán megfigyelhető egy csúcsíves záródású résablak. A török pusztítás után még újratelepült, a XIX. század elején még misézőhely volt. Békefi Remig leírása szerint 1876-ban már rom. Az ő 1905-ös dokumentációja szerint még megvolt a templom szentélyének dongaboltozata, a szentély keleti zárófala illetve a diadalív, sajnos ezek ma már leomlottak. Hangulata ugyanakkor magával ragadó, érdemes felkapaszkodni a Fekete-hegy lábához. Nem nagy erőfeszítés, viszont remek kilátás nyílik a Káli-medencére.



A töttöskáli templomrom sötét színű falmaradványai, jobbra az egykori kapuzat árkádja aládúcolva

Töttöskáli templomrom észak-nyugat felől


A töttöskáli templomrom egykori szentélye, balra kis résablakkal

Izgalmas présház a rom mögött

Velétei palotarom Szentbékkálán

A velétei palotarom a Balaton-felvidék egyik ritka, nem közvetlen szakrális célokat szolgáló középkori romja. 1377-ben kelt királyi oklevél szerint a helyi nemesek a veszprémi püspökség számára adhatták el vagy zálogosíthatták el káli birtokaikat, így feltehetően ekkor szerzett a káptalan nagyobb birtokot a környéken, amelynek ez a lakótorony lehetett a birtokközpontja. Pusztulását feltehetően a török támadások egyike okozhatta 1590-ben. Figyelemre méltó a rom keleti oldalán a gótikus, vöröshomokkő kőkonzol, amely az impozáns épület erkélyét tartotta egykoron.

Velétei palotarom magasan álló falai

A velétei palotarom szemből


Velétei palotarom egykori erkélyét tartó kőkonzol


Kerekikáli templomrom
, és földvár

A Kereki-dombot már Kál horka nemtzetsége birtokba vette a honfoglalás után és földvárat bírt itt. Maga a földvár bronzkori, így a Kálok tulajdonképpen csak birtokba vették, eredetileg bronzkori, hozzávetőleg 3000 éves. Kereki falu első említése 1292-re datálódik. A Kál nemzetség után királynői birtokba kerül, majd a veszprémi püspökségé lesz. A templom keletelt, egyenes szentélyzáródású, nyugati oldalán egykor karzat állt, bejárata dél felé nyílhatott. Az 1530-as évektől sorozatban következő török támadáshullámok nem kímélték a környéket, a folymatos lélekszámcsökkenés tettenérhető az adóösszeírásokból. Kerekikált 1548-ban fel is égette a török, ezután elnéptelenedett.

Kilátás a Hegyestűre a kerekikáli templomromtól


A kerekikáli templomrom nyugati oromfala


Kerekikáli templomrom dél felől fotózva


A nyugati fal a templomrom belsejéből


Mindszentkállai kisfaludi templomrom

Kisfalud eltűnt falujának nyoma ez a néhány faltöredékből álló rom. A forrásokban előfordul, hogy Mindszentkálla régi templomaként azonosítják, de Kiskál néven, amelyet később Kisfaludnak neveztek, önálló faluként is említik, mi ezt a magyarázatot tartjuk valószínűbbnek. A régi mindszentkállai templom feltehetően a mai helyén állt, és 1829 előtt lebontották. Állítólag a középkori keresztelőmedencét a mai templomban őrzik. A falut 1335-ben említik először. Az 1534-es rovásadóösszeírás még említ 2 adózót, 8 szegény-, 1 szolga- és 2 pusztatelket.  1536-ban már csökkentek ezek a számok. Az 1548-as török támadás néptelenítette el a falut, amely valószínűleg később újratelepült és beolvadt Mindszentkállába.

Kisfalud (esetleg Kiskál) egykori falujának templomromja háttérben Mindszentkálla


Kilátás a kisfaludi templomromtól a Káli-medencére, Hegyestűre és Köveskálra


Kisörsi templomrom, mesélő kövek a Káli-medencében

Az egykori Kisörs település nem azonos a közeli Kisörspusztával. Első említése 1373-ra tehető. Feltehetően az 1500-as évek törökdúlásának esett áldozatul a falu, és nem települt újra. A XVII-XVIII. században már romként írták le. Az 1900-as évek első felében még harangtornyáról is beszélnek a leírások, ezzel ma már nem találkozni. Csekély falmaradványai a Káli falvak egy részének elmúlásáról mesélnek a bozótban.


Kisörsi templomrom csekély falmaradványai


Kisörsi templomrom a Káli medencében


Kővágóörsi zsinagóga romjai

Nem középkori rom, és talán már nem is sokáig rom a kővágóörsi zsinagóga épülete. A kővágóörsi hitközség 1778-ban alakult, de feltételezhető, hogy a településnek a középkorban is lehetett zsidó lakossága. A zsinagóga építését 1820 körülre teszik. A II. világháborúban Kővágóörs zsidó lakosságát elhurcolták, sokukat megölték. A háború után a zsinagóga az ÁFÉSZ raktára lett, a 80-as évektől magántulajdonba került. A fordulatot 2019 hozta el, egy négyfős társaság megvásárolta, kipucolták a gazból, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe hozzák az épületet, és különféle kulturális eseményeknek adhat otthont, megmenekülve az enyészettől.

A kővágóörsi zsinagóga női karzata

A kővágóörsi zsinagóga festett falai

Romos zsinagógaépület kővágóörsön, balra a női karzat külső feljárata. Lemállott vakolatú téglafalak.

A kővágóörsi zsinagóga romos állapotban


Salföldi pálos kolostorrom

Bár többször meglátogattuk már a romot, írni még nem írtunk róla cikket, de idővel ezt mindenképpen pótolni fogjuk. A kolostort 1263-ban már mint meglévő, Mária Magdolnának szentelt pálos kolostort említ egy oklevél kőkúti kolostor néven. A dokumentumok szerint élt a környéken egy Kőkúti vagy Köveskúti család, akikről nem sokat tud a történetírás. Egyik tagjukat Salnak nevezték, Salföld feltehetően róla kapta nevét. A terület volt az Atyusz nembeli Sol, Saul vagy Sal ispán birtoka, feltehetően a Kőkúti család az ő ágának leszármazottja lehet. A XVI. században székhelyüket Salkőkútnak, a családot Salkőkútinak vagy Salköveskútinak nevezték. A szűk környéken két Kőkút is létezett, a másik a mai Kékkút. A törökdúlás idején mindkét falu elnéptelenedett, a visszatelepüléskor feltehetően a megkülönböztetés miatt az egyiket Salföldnek, a másikat Kékkútnak kezdték el nevezni. A XV. században I. Ulászló és Erzsébet királynő híveinek belharcai miatt elhagyják a kolostort. 1475-ben búcsúengedélyt kap a kolostor, tehát ekkor feltehetőleg lakott. A régészeti feltárás szerint a XV-XVI. század fordulóján későgót stílusban átépítették, viszont a rendi összeírás 1520-ban már nem említi. Vagy elhagyták, vagy más szerzetesrend (ferencesek) vették birtokukba, mint az uzsaszentléleki kolostort. Lakói valószínűleg az 1554-es török hadjárat miatt hagyták el végleg.

Salföldi pálos kolostorrom Mária Magdolnának szentelt temploma


A salföldi pálos kolostorrom épületei

A salföldi kolostorrom templomának gótikus ablaka


A Káli-medence látnivalói térképen



Felhasznált irodalom


Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Helyi információs táblák
Monoszló a Wikipédián
Gelencsér József: Megszégyenítő büntetések a Káli-medencében
akibic.hu cikke a Kővágóörsi zsinagógáról
A kővágóörsi zsidóságról a Magyar Zsidó Lexikonban
A balatoni zsidóságról a Hasznos sikoly oldalon
Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Helyi információs táblák
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnoky Jenő munkásságában
Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 
Korábbi cikkeink a már közölt romokról


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/02/28

Sóstókáli pusztapalota rom (Köveskál)

A sóstókáli pusztapalota romjának rövid története (Kapui Ferenc)


Többször jártunk már a környéken, a sóstókáli templomromnál, ami tényleg pár 100 méterre van csupán a pusztapalota romjától, de igazából a kétes leírások, nyáron átvághatatlan bozótot emlegető források miatt nem is kerestük nagyon aktívan a pusztapalota nyomait. 2012-ben egy apróbb véletlen folytán sikerült minden gond nélkül megközelíteni.

A sóstókáli palotarom csekély falmaradványa az erdőben

Sóstókáli pusztapalota


Sajnos a romról keveset tudni, hiteles oklevél nem említi. A források emlegetnek római kori alapokat, a most látható nyomok szinte biztosan középkoriak, lehet, hogy a veszprémi püspökség Kál-völgyben lévő palotájának romjai. Két épület falai látszanak, a nagyobbik feltehetően emeletes volt, erre utalnak a falban lévő mélyedések, amelyek a gerendák helyei lehetnek. Érdekes még elhelyezkedése, hiszen pár száz méternyire áll az egykori Sóstókál falu templomromjától, illetve az azt hajdan körülvevő épületek köveitől, melyeknek nyomai a mai napig megfigyelhetőek a templomrom körül.

Hajdu László pilóta emlékműve a sóstókáli palotaromnál


A környékhez e romon kívül fűződik még egy furcsaság. A romhoz vezető ösvényen található egy emlékmű a következő felirattal: "Hajdu László, 1986.10.04. a földi hétköznapokból újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra..." A földbe ágyazott emlék formája, jellege erősen emlékeztet egy stilizált sárkányrepülőre, így felmerült a gyanú, hogy az emlékműhöz esetleg valamilyen repülős szerencsétlenség köthető. Persze nem hagyott minket nyugodni az emlékmű magáról keveset eláruló titka, szerettük volna kideríteni, hogy miért is van itt, a rom közelében, és kinek is állít emléket. Kézenfekvőnek tűnt a táblán lévő adatok nyomán elindulni. A név és dátum nyomán nem sikerült előbbre jutni, de a versrészletre igazából egyetlen hasznos megfelelő keresési eredményt adott a Google. Így kis keresgélés után sikerült megtalálni az idézet szerzőjét is, Zsédely László ejtőernyőst, aki maga sem tudott arról, hogy versének egy részlete szerepel ezen az emlékművön. A költemény megjelent korábbi televíziós adásban, repüléssel foglalkozó kiadványokban, illetve repülős, ejtőernyős berkekben kézről kézre terjedt.

Idézve a szerző leveléből:

"Ezt a verset kitettem a Gödöllői Ejtőernyős Bázis hangárjának faliújságára, talán a sportklubéra is. Hajdu Lászlónak emlékművét állítók onnan keríthették az idézetet (annak ugyanis eléggé kicsi az esélye, hogy pontosan ugyanazt a két sort még egyszer valaki kitalálja), hogy '72-'73 táján, amikor a TV riportot készített a hazai ejtőernyős válogatott kerettel, az egyik nagylány, Pákozd Mariann, aki akkoriban került be a Keretbe (és később tehetséges versenyző lett; sajnos, már ő is meghalt négy éve) ezt a verset olvasta fel, mert nagyon megtetszett neki; szerinte jól kifejezi az ejtőernyős érzést..."

Az idézetből és a vers témájából ő is arra következtetett, hogy egy esetleges repülős balesettel hozható összefüggésbe az emléktábla. Kis nyomozás után kiderült, hogy valóban egy lezuhant repülősnek állítottak itt emléket. A vers írójának egy repülős ismerőse, Kerekes László a következő információval szolgált:

"Hajdu Laci a Veszprémi Sárkányrepülő Klub gyalogos és motoros sárkányrepülő pilótája volt. Amúgy hivatásos katona, Szentkirályon harci helikopter pilóta. A baleset, amelyben meghalt, egy motoros sárkánnyal történt ott, Köveskálon. Egy gyertyából visszacsúszva esett előrebukfencbe."

Így sajnos beigazolódott a gyanú, hogy a rom közelében valóban egy repülős tragédia történt. Ezzel a bejegyzéssel szeretnénk virtuálisan is emléket állítani Hajdu Lászlónak, nyugodjék békében! Segítőinknek szeretnénk megköszönni, hogy utánajártak az emlékmű történetének, és köszönjük, hogy teljes verset közzétehetjük a blogon. Ha valakinek esetleg van információja arról, hogy az emlékművet ki állíttatta, és a vers hogyan került rá, akkor szívesen vesszük, ha megosztja velünk!


Zsédely László:
Lebegés

Szeretnék a földtől elszakadni,
     hinni, hogy enyém az ég és otthonom a tér…
Mert a Föld magának követel,
     a levegőbe fogódzva védekezem,
     siklom gravitáció-csápjai elől,
De minden erőm, ügyességem sem elég,
    és az ész-alkotta puha szárny is
    csak fékezi a gyötrő ölelést.

Mi hív a felhők közé, a mélykék égbe?
    Csak az, hogy vannak felhők, és kék az ég!
Ám a Föld utánam nyúl, felébreszt: övé vagyok.
    aztán a földi hétköznapokból
    újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra.
Így hányódom álmok és valóságok között,
    hol a légörvényekbe karolva,
    hol megsimogatva egy kedves földi bozót levelét.

1972

Fényképek a sóstókáli pusztapalota romjairól 2012 (Márián Gábor)


Falmaradvány a gerendák nyomával

Kis rések a falon

Falmaradvány oldalról

Szétszóródott kövek

A rom feltáratlan területe

Egy alacsonyabb faldarab

Az építmény és a természet küzdelme

Falmaradvány távolabbról

Fal a bozótban

A két épület maradványai

Hódít a természet

Bozót és maradványok

Faldarab

A környék bozótosa

A két épület nyomai

Hódító természet

Falból kinövő fa

Faldarab tuskóval

A múlt kövei

Háttérben a csalitos

A leomlott részek

Az északi fal

Egy állati koponyacsont

Hajdú László emlékműve

Az emlékmű közelebbről


A sóstókáli pusztapalota maradványainak megközelítése


A sóstókáli pusztapalota romot a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Káli-medencében Köveskáltól nem messze találjuk. A romot könnyen megtalálhatjuk. Ha Kővágóörs felől tartunk a műúton Köveskál felé, bal oldalon találjuk a Kornyi-tavat. Látni nem látszik egy kis domb miatt az útról, de könnyen kivehető Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című 4 alakos alkotása az ominózus dombocska tetején. A Kornyi-tó északi vonalától kb. 300 métert kell egyenesen haladnunk, mikor egy jól járható földútra bukkanunk jobb kéz felől. Ezen kell továbbhaladni kb. 1 km-t. Bal kéz felől látni fogunk egy hosszú bozótot, ez rejti a pusztapalota romját. Ottjártunkkor egy tájékoztató tábla is mutatta az irányt a rom közvetlen közelében.


Sóstókáli pusztapalota romja (Köveskál) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A helyszínen elhelyezett tájékoztató tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!