Google+ Balatoni romok: A csodálatos Káli-medence látnivalói 1.

2013. május 17., péntek

A csodálatos Káli-medence látnivalói 1.

Ötletek egy Káli-medencei kiránduláshoz (Kapui Ferenc)

Korábban szinte csak romokkal és azok történetével foglalkozott blogunk, de úgy érezzük, a csodálatos tájak, festőien szép Balaton környéki falvacskák is megérdemelnek egy-egy cikket, amelyek egy kicsit elrugaszkodnak a romok szigorúan vett világától.

Körpanoráma a Kornyi-tó környékén (nagyításhoz katt a képre)
A sok remek vidék közül egyik nagy kedvencünk a Káli-medence, melynek szépsége már honfoglaló eleinket is biztosan megragadta (feltehetően sok más szempont mellett), hiszen Kál horka nemzetsége ezen a környéken telepedett le, róluk kapta a nevét a medence, és jó pár település a környéken. A horka vagy harka amúgy a fejedelem és a gyula cím után a 3. legnagyobb méltóságot jelentette az ősi magyaroknál, talán nem véletlen, hogy egy nagyon fontos cím tulajdonosáé lett ez a vidék.

Sóstókáli templomrom
Központja a Kornyi-tó környéke, amely igazi madárparadicsomnak számít. A tó közelében lévő réten rengeteg ürgelyukkal találkozhatunk, és szerencsés esetben a kissé félén rágcsálók ágaskodó alakját is megpillanthatjuk. A dombtetőről Veszprémi Imre Emberi komédia című 4 tagú szoborkompozíciója uralja a tájat. Körben látszanak többek között Szentbékkálla és Kővágóörs templomtornyai, illetve néhány távolabbi tanúhegy sziluettje a messzeségben. A kis tavacska egy lefolyástalan területen fekszik, a helyi információs tábla szerint olykor ki is szárad, kisebb hozamú karsztforrások és a csapadékvíz táplálják. A Köveskált és Kővágóörsöt összekötő műút túloldalán fekszenek a sásdi réteken Sóstókál templomának maradványai, és az egykori falu házainak nyomai. Nem messze tőle találjuk a sóstókáli pusztapalota romjait, ezekről az emlékekről korábban már írtunk a blogon.

Ingókő a szentbékkállai kőtengernél

Legtöbben a Káli-medencét a szentbékkállai kőtengerről ismerhetik. A hajdani vulkanikus tevékenység nyomán feltörő kovasavak és hévízforrások cementálták az üledéket, amelyet később a szél, csapadék és egyéb külső környezeti tényezők tovább formáztak. Ma úgy terülnek el a hatalmas kövek a környéken, mintha egy óriás dobálta volna szét azokat mérgében. Az egyik legizgalmasabb kő az úgynevezett ingókő, amely a képen is látható. Ha az ember a megfelelő helyre lép rajta, a vízszintes kőlapot (kettőt is akad ilyen egymás mögött) ide-oda lépegetve megbillegtetheti. A mutatvány veszélytelen, már régóta őrzi jelenlegi formáját a kőcsoport. Mindenesetre ennek az élménynek a beszerzése némi bátorságot igényel, hiszen elég ijesztő, amikor egy ilyen hatalmas kőlap megmozdul az ember talpa alatt, még ha csak pár centinyit is.

Agárkosbor
A köveken kívül a terület elég sajátos növényvilággal is rendelkezik. Gimnazista koromban egy osztálykirándulás alkalmával volt szerencsém látni pár fekete kökörcsint (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a területen. Akkoriban egy nem túl jól sikerült analóg fotóval örökítettem meg azokat. Idén viszont rengeteg agárkosbort láttunk, amikből párat Gábor meg is örökített. Mind a szentbékkállai, mind a salföldi kőtenger környékén nagy számban nyíltak ezek a védett, Magyarországon is honos orchideafélék. Bizony, kőtenger nem csak Szentbékkállán található, Salföld falucska mellett, és Kővágóörs közvetlen szomszédságában is találhatunk egy-egy látványosabb kőmezőt. A korábban sokkal nagyobb területen elfekvő kőtengereket az ember korábban megpróbálta hasznosítani, ezért ma már csak kisebb foltokban találhatók meg a környéken, de szépségük így is páratlan. Természetesen a Balaton-felvidéki Nemzeti parknak, és a nem rég létesült Bakony-Balaton Geoparknak is a részét képezik.
Salföldi kőtenger

Salföld maga is megér egy misét. Az imént említett kőtengeren kívül a picinyke falu utcáin is érdemes végigsétálni, hiszen majdnem minden porta műemléki élményt nyújt a látogató számára. A többségében fehérre vagy szürkésre vakolt falak, a homlokzatok népi motívumai, a míves kémények és a virágos kertek idilli hangulatot kölcsönöznek a kis falunak egész évben. Salföld egyik végében a Nemzeti Park Természetvédelmi Majorságában bemutatkoznak a környéken, és egyben Magyarországon is egykor elterjedt háziállatok, mint a magyar szürke, a racka juh, a bivaly és még sok más faj. A másikban pedig nem túl hosszú sétával elérhetjük a salföldi, Szent Mária Magdolna tiszteletére 1263 előtt emelt pálos rendi kolostor romjait. Aki üdítő sétára vágyik, Salföld vagy épp Szentbékkálla környéke, illetve az egész Káli-medence kitűnő helynek bizonyulhat.

Káli-medencéről szóló cikkünket hamarosan újabb fogja követni. Addig is kellemes időtöltést, kirándulást kívánunk mindenkinek a környéken.

Fényképek Salföldről (Márián Gábor)

A salföldi templom tornya

Salföldi ablak

Egy festői kis ház Salföldről

Salföldi kémények
A salföldi pálos kolostorrom
templomának ablaka

A salföldi pálos kolostorrom
A Káli-medence látnivalói térképen


Káli-medence látnivalói nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A cikkben szereplő képek Márián Gábor alkotásai
A horka cím jelentése
Kál horka a Wikipédián
A kőtengerrők Szentbékkálla Wikipedia oldalán
Fekete kökörcsin a Wikipédián
Agárkosbor a Wikipédián
Bakony-Balaton Geopark
Salföld a Wikipédián
Salföldi pálos kolostorrom a Wikipédián
Salföldi major
Emberi komédia szoboregyüttes

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!