2010/11/20

Mámai templomrom története (Balatonfűzfő)

A mámai templomrom története (Kapui Ferenc)


Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.

A mámai templomrom


A későbbi Máma falu körnéyke az előkerült leletek alapján már a bronzkorban és a római korban is lakott volt. A települést a veszprémvölgyi kolostor Szent István idejéből származó görög nyelvű alapítólevélben is említik. Ez az irat egy 1109-es Kálmán-féle latin átiratból maradt ránk, a történészek hitelesnek tekintik.

Fénykép a mámai romról  a feltárás előttről

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták, és a temploma is elpusztult. A mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. De semmiképp nem lehet korábbi, mint védőszentjének, Szent Lászlónak szentté avatása, azaz 1192. Egy dokumentum szerint 1296-ban már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. A környékre jellemző, kis, falusi kozépkori templomtípus. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. Diadalíve alatt középkori eredetű, vörössel festett geometrikus formák még láthatók. Hajójának mérete 6,4×6,55 m, szentélye 2,5×4 m-es. Falai átlagosan 80 cm vastagok. Építőanyaga a fűzfő-várpalotai dombvidék kemény mészköve, amelyet az Árpád-korra jellemző erősen meszes habarccsal rögzítettek. Hasonló, környékbeli kövekből épült a litéri, vilonyai, sólyi, berhidai és ösküi középkori templom is. Falait kétoldalt durván lenagyolt kövekből rakták, melyek közé öntöttfal mintájára habarcsba kevert kisebb köveket töltöttek. Padlója sártapaszos volt. Kívül fehérre vakolták, faragott kőrészek nem díszítették, mint az Árpád-kori kis falusi templomok nagyobb részét sem.

A sekrestyében feltárt agyagedény

A török időkben több környékbeli faluval egyetemben többször elnéptelenedett és újratelepült. Egy török előljáró, a fehérvári aga fennmaradt XVI. századi levele arról tanúskodik, hogy a keneseieket hogyan próbálta visszacsalogatni a területre:

Római kori mécsestöredék

"Mahumethi török hitemre, Űri Emberségemre s becsületemre, Szakállomra és esküszöm Sóra, kenyérre, hogy csak jüjjetek haza. Falutokba, Helységtekbe, Szántsatok, vessetek, kapállyatok, kaszállyatok és takarjatok, Senkitül Semmit ne félyetek, fejem fenállásáig nem hagylak benneteket senkinek megháborgatni.Sőt még Adótokat is megkissebétem."

1625-ben II. Ferninánd a győri jezsuitáknak adományozza a templomot, akik a török harcok után igyekeznek rendbe hozni. 1702-be kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek, illetve barokk vakolatréteg is került a templombelsőre, amelynek nyomai helyenként még felfedezhetőek a középkori vakolat mellett. Korabeli leírás szerint famennyezetet és zsindelytetőt kapott, sekrestyéjében Szent László oltára állt.
Máma templomának alaprajza


Thay Kálmán "Dunántúli hadjárat 1707-ben" című könyve alapján állíthatjuk, hogy falu a XVIII. század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. 1717-ben már mint pusztát írják le. A harcok elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szent László tiszteletére szentelt templom mellett létesült." 

Máma templomának rekonstrukciós rajza


A XIX. század elején értesülhetünk arról, hogy az egyik kenesei harangon a következő felirat olvasható: "in honorem sancti Ladislai pro praedio Mama". Az 1860-as években Rómer Flóris ad leírást a romról, és egy alaprajz vázlatot is készít.

Rómer Flóris által készített alaprajz

A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképek tanúsága szerint már rom, de még a nyugati oromfala állt. Ma már nem látható oldalfalait 1932-ben az új templom építésekor bontották le. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak.

Fényképek a mámai templomromról (Márián Gábor)


A balatonfűzfői templomrom


A rom déli oldala

Íves boltozat az apszis felett

A festett fal nyoma

Rekonstruált ablak

"A diadalív árnyékából"

Múlt és jelen

Kilátás az ablakon

Félig rekonstruált ablak

Műemlék

A mámai templomrom megközelítése Google térképpel


Máma templomromját a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Balatonfűzfőn találjuk. A 71-es úton diszkrét tábla jelzi (a Budapest felől jövőknek) az oda vezető utat. A templomrom a jelenlegi balatonfűzfői plébániatemplom mögött található a Jókai utca 37. szám alatt.

GPS koordináták: 47.05959, 18.04693


Mámai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A rom a a sulinet oldalon
Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A Balatonfűzfő-mámai románkori templomrom
A rom a wiki.utikonyvem oldalon
A rom története Goliatka oldalán

A cikkben felhasznált fekete-fehér fotók és ábrák forrása: Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A Balatonfűzfő-mámai románkori templomrom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2010/08/23

Apáti templomrom (Tihany)

Az apáti templomrom története (Kapui Ferenc)


A Tihanyi-félszigeten, az Apáti-hegy lábánál fekvő, a tihanyi apátnak alárendelt hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke az apáti templom. 

Első említése 1211-ből való, ekkor már 74 házzal rendelkezett a falu. 1276-ban említik először Apáti néven. A templom valószínűleg XII. századi, román stílusú. A téglalap alakú templom négyszögzáródású szentélyű, hajója szélesebb és magasabb, mint a szentély. Keletelt templom, nyugati oldalán egykor faszerkezetű kegyúri karzat lehetett.

Kis ligetben egy középkori, román stílusú templom, kőből rakott fallal, ajtónyílással.

Apáti templom(rom)


Az épület a török hódoltság alatt pusztult el a faluval együtt. A romokat a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság és a Pannonhalmi Szent Benedek Rend támogatásával óvták meg az enyészettől 1942-ben, ekkor kövezték le padlózatát. Ezután 1999-ben az O.M.V.H tervei szerint közadakozásból az Apáti templomrom Helyreállítási Alapítvány építette újjá, manapság már miséknek és koncerteknek is otthont ad, igaz még sokan apáti romként emlegetik.

A templomban alkalmanként miséznek, és koncerteket is tartanak. Apáti szép példája annak, hogy miként hasznosíthatók az egykori templomromok, hogyan lehelhető újra élet a középkori falak közé. Természetesen a romos állapotban lévő templomoknak is megvan a maga romantikája, és nem is elvárható, nem is kívánatos, hogy minden középkori romot újjáépítsenek, de bizonyos esetekben ez is megfontolandó módja lehet Árpád-kori épített örökségünk megóvásának.

Aki esetleg még behatóbban szeretné megismerni Apáti falu, a rom és egy őrtorony történetét, annak figyelmébe ajánljuk vendégbloggerünk Apáti templomrom régész szemmel című cikkét, amelyben még sok érdekességre fény derül.

Fényképek az apáti templomromról (Márián Gábor)


Az apáti templom a szentély felől

A nyugati homlokzat

A templom oldalfala

Lőrésszerű ablak

A szentély ablaka

Részlet a templomból

A rom a 71-es út felől


Az apáti templomrom megközelítése Google térképpel



A templom a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten fekszik. A 71-es számú főút mellett található a sajkodi és a tihanyi elágazás között az Apáti-hegy északi lábánál. Gyalogosan a kerékpárútról a sárga "-" jelzésen, Tihany felől pedig a piros "+" jelzésen. A 71-es útról látható.

GPS koordináták: 46.92056, 17.85382


Apáti templom nagyobb térképen való megjelenítése


A Tihanyi-félsziget további eldugott látnivalói


Újlaki templomrom
A tihanyi barátlakások
A tihanyi óvár


Felhasznált irodalom


Élménybeszámoló a templomról
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
A templom Goliátka oldalán (halott link)
Apáti a karpat-medence.hu oldalon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2010/06/30

Balatonudvari védett temető szív alakú sírokkal

A balatonudvari temető története (Kapui Ferenc)


Bár ebben a posztban nem egy romról lesz szó, mégis olyan dologgal fogunk foglalkozni, ami érdekes lehet egy olyan embernek, aki szereti a Balaton környékét és az ódon dolgokat. Ez pedig egy vadregényes, régi temető Balatonudvariban. Sajnos kevés anyagot találtunk a régi sírkertről, de talán a már-már misztikus filmek hangulatát sugalló régi sírkövekről készült fotók kárpótolnak mindenkit a rövidke leírásért cserébe.

Lepke a sírkövön a balatonudvari temetőben
Lepke az egyik sírnál

A temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A szív alakú sírköveket a monda szerint egy "udvari" kőműveslegény készítette az Akali határában fejtett kövekből.
63 szív alakú sírkő található itt, többön még jól kivehető a felirat. Ezek többsége az 1800-1850 közötti évekből származik. Az 1840-es évektől a temető külön részeibe temetkeztek a reformátusok, izraeliták és a katolikusok.

Hasonló sírkövek máshol is előfordulnak a Balaton-felvidéken, de ilyen nagy számban  csak itt láthatóak.

Nyugodjanak békében az "Úrban boldogultak!"

Fényképek a balatonudvari temetőről (Márián Gábor)


Balatonudvari temető sírkövei

A balatonudvari temető


Balatonudvari temető sírköve 1866-ból
"Anno 1866 Itt nyugszik az Urban boldogul kimult
asszony Hobe János felesége Sörös Julianna
élt XXV esz"

Balatonudvari temető sírköve 1835-ből
"1835 Itt nyugszik az Urban boldogul kimult
Varga István. Itt várja az boldog feltámadást
Élt  24 esztendőket"

200 éves sírkő Balatonudvariban
A felső sír 1804-es

Balatonudvari temető sírkő 1804-ből
"1804 Anno N.TJ."

Sírkő 1834-ből
"Anno 1834 Itt nyugszik az Urban boldogult
ifjú NS. Kerka Poly József Élt 32 Esz"

Több szív alakú sírkő Balatonudvariban
Szív alakú sírok

"Anno 1848 Itt nyugszik az Urban boldogult kimult
Kapoltsi Istvánné Varga Julianna élt LVII éveket" 

Egy megkopott síremlék

"1850 Itt nyugszik az Urbann boldogult kimult Örns Tot István  élt 15 éveket"
"1850 Itt nyugszik az Urbann boldogul
kimult Örns Tot István  élt 15 éveket"

Izraelita sír a temetőben

Egy újabb sír, ez már nem szív alakú

Sok síron már nem olvasható a felirat

"Ano 1819 Itt nyugszik az Urban boldogult
V. Sörös Ferentc Élt LVIII eszt"

A pillangó egy kicsit közelebbről

Egy régi sír az újak között

Néhány összegyűjtött sírkő

Régi sírok a temetőben

Sír 1830 júliusából

Szinte a teljes balatonudvari temető

"Anno 1822"

Teljesen elkopott sírkő

Egy 17 (vagy 13) éves gyermek sírja 1831-ből

Feltehetően ez egy gyermeksír

Egy nem olvasható feliratú sír

Hajól olvassuk, ez a sírkövet 1777-ben faragták ki

Gyermeksírok Balatonudvariban
Három, feltehetően gyermeksír

A balatonudvari temető megközelítése Google térképen


Balatonudvarit a Balaton északi partján, Veszprém megyében találjuk. A temető közvetlenül a 71-es főút szárazföld felőli oldalán található a falu belterületén a focipálya mellett.

A balatonudvari temető GPS koordinátái a Google térképen:
46°54'27.2"N 17°48'27.4"E

Látogathatóság: ingyenes, bármikor



Balatonudvari védett temető nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


iranymagyarorszag.hu oldal
wikiutikonyvem.hu oldal
A helyszínen kihelyezett információs tábla szövege
Eötvös Károly: A két temető
Leírás a Wang folyó blogon
Kálvin szimbólum a Wikipédián 
Padányi Bíró Márton életrajza a Wikipédián
Eötvös Károly életrajza a Wikipédián

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!