2014/10/19

Hetyei templomrom (Ádánd)

Leírás a hetyei templomromról, avagy az ádándi törökhagyás története (Kapui Ferenc)


Akik szeretik a romantikus, elhagyott középkori épületeket, azoknak szívesen ajánljuk ezt az Árpád-kori, elhagyott, téglaépítésű tornyot, amely az egykori Hetye falu templomának tornya volt, ma már csak a "semmi közepén" árválkodó torony.

A hetyei templomromot a források Hetye, Ketye alakban említik, első felbukkanása a forrásokban 1082-ből való Predium Kexa elnevezéssel. Egy 1265-ös dokumentum szerint Ádánd környékén 5 kisebb település volt fellelhető, egyikük Hetye. A jelenleg látható rom valószínűleg későbbi, mint a falu első említése, a források 800 évesre becsülik korát. Békefy Remig 1907-es könyvében Ketye néven említi. A mű egy fekete-fehér fotót is közöl a romról, akkori állapota lényegében megegyezik maival. Néhány tizedjegyzékben is említik, 1327-ben -András, 1327-ben pedig Miklós a papja. Védőszentje Szent János.

Elhagyott hetyei templom téglaépítésű tornya

A hetyei templomrom Ádánd közelében


A rom impozáns, tornya háromemeletes, magából a templomból szinte semmi sem maradt meg. Az első két emelet a romanika jegyeit viseli magán résablakokkal, a harmadik emelet gótikus átépítést/hozzáépítést feltételez. Ikerablakait elfalazták. A keleti falon láthatók az egykor kapcsolódó hajó dongaboltozatának nyomai. A szent helyet egykor temető vette körül, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy rablógödrök övezik az építményt, veszélyeztetve Árpád-kori emlékeinket. A Sonline cikke szerint (2013) az egykori templomtérbe be is szántottak, mi 2011-ben láttuk, akkor még ott bozót volt. Azért a pár négyzetméterért, amit elfoglal a rom szorosabb környezete, biztosan nem éri meg a pusztítás. A romot elvileg 1888-ban Szabó István régész tárta fel, a feltárt patkók, edények, csatok és egy ezüst pénz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Az ádándi rom a távolból

2011-ben sem táblák, sem megtisztított környék, sem állagmegóvás nem volt felfedezhető a templomrom környékén, 2015-ben esedékes Ádánd alapításának 750. évfordulója. Impozáns látnivalója lehetne a falunak ez a torony, ha egy sétaút bevezetne hozzá a szántón, kedves kirándulóhely lehetne a jövőben a Törökhagyásként is emlegetett rom. Ez a megnevezése arra utal, hogy feltehetően a török korban hagyták el, a törökök rombolták le. Bízzunk benne, hogy pár év múlva nem kell Magyarhagyásnak neveznünk ezt az Árpád-kori emlékünket!

Fényképek a hetyei templomromról (Márián Gábor)


Az ádándi rom szűk környezete

Gerendák nyomai lehetnek a toronyban


A gótikus szint

Balra az egykori hajó nyomai

Templomrom a bozótban

Törökhagyás Ádándon

A torony a szentély felől

Lőrésszerű ablaknyílás

A torony belseje

Égbekiáltás

Román stílusú ablak


Templomrom a szántőföld közepén
A hetyei templomrom a távolból


Kőre exponált fénykép az ádándi templomromról, megvásárolható a DelectArt Shopban



Az ádándi templomrom megközelítése térképpel


A templomrom a Balatontól délre, Somogy megyében, Ádánd falu határában lelhető fel. Az ádándi Zrínyi utca utolsó házától kb. 800 m-t kell haladni egyenesen tovább keleti irányba, majd egy jobbra menő földúton nagyjából 1700 m-t dél felé. Innen már látszani fog egy kis dombvonulat tetején a szántóföldbe ékelt bozótosban a torony. A földútról jó 300 m-t kell begyalogolni a szántóföldön nyugati irányba. Ottjártunkkor, száraz időben nem volt nehéz megközelíteni, a földút esős időben sem lehet vészes, de a szántó esős időben okozhat nehézségeket.

GPS koordináták:
46.840281, 18.192395
Látogathatóság: folyamatosan és ingyenesen látogatható




Felhasznált irodalom


Ádánd falu honlapja
A rom története a Sonline-on
Hetyei templomrom a Siófok Portálon
Békefy Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest 1907) 99. old.

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2014/08/15

Karmacsi Izraelita temető

Leírás a Karmacsi Izraelita Temetőről (Kapui Ferenc)


Ezúttal kicsit elrugaszkodunk a "rom" tematikától, és nem egy konkrét romos épületet mutatunk be, hanem az elhagyott karmacsi zsidó temetőt. A történelem szele most nem a falak, hanem ódon sírkövek között fog lengedezni. 

Álló sírkövek a karmacsi zsidó temetőben
Sírok a karmacsi zsidó temetőben


Aki szereti az elhagyott helyeket, esetleg még a horrorfilmeket is kedveli, annak remek látnivalót nyújthatnak az elhagyott, vagy csak szimplán régi sírokkal bíró temetők. A Balaton környékén akad jó pár, (korábban írtunk Balatonudvari szív alakú sírokban gazdag sírkertjéről) de az egyik legizgalmasabb, amit eddig láttunk a karmacsi zsidó temető. Közelében csak a Hévízről Sümegre vezető út és a Gyöngyösi csárda látszik messziről, szinte teljesen egy gabonaföld közepén található, ember alkotta építményektől távol. Kis kőkerítés veszi körül, felújított, Dávid-csillagos fakapuval, pár kacsakaringósan görnyedő fa tart egy kis hűvöst a piciny sírkertben.

A zsidóság az 1750-es években települt meg Karmacson, 1870-ben éltek a legtöbben, 83-an a településen, ez az akkori lakosság majd 8%-át jelentette. A helyiek Keszthelyre, az ottani zsinagógába jártak gyakorolni hitüket. 1944-ben a keszthelyi gettóban 17-en szerepeltek az "összeírásban", Zalaegerszegre 14 zsidó származású karmacsit hurcoltak el. A haláltáborokból 3-an tértek vissza, igaz már nem Karmacsra, ezzel a karmacsi zsidóság jelenléte megszűnt a településen. Temetőjük hosszú évekig a bozótban várta, hogy méltóbb körülmények között emlékezhessen a holtakról. 2012 novemberében érkezett el ez az idő, amikor is az emléktábla aszerint a Zala Megyei Önkormányzat, A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége, Karmacs Község Önkormányzata, a Keszthelyi Hit Gyülekezet, a Zala Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség összefogásával megvalósult a temető állagmegóvása. Kipucolták a bozótból, a támfalakat megerősítették illetve feltehetően ekkor kapta az új kaput is a sírkert.

A Balaton-felvidék megannyi természeti- és épített öröksége között veszélyeztetett helyzetben vannak a környék zsidóságának emlékei, hiszen az itt lakók többségét elhurcolták a II. világháború alatt így a temetők, zsinagógák nagy része elhagyottan, túlélő gondozók nélkül árválkodik, gondoljunk csak a kővágóörsi zsinagógára, amelyről már korábban írtunk. Viszont bízunk benne, hogy emlékezők mindig maradnak, és segítenek megmenteni a pusztulástól a környék ezen értékeit is.

Fotók a Karmacsi Izraelita Temetőről (Márián Gábor)


Temető kőkerítéssel a gabonatáblában
Karmacsi temető távolról

Emlékmű a karmacsi zsidó temetőben
A temető felújításának emlékműve

Héber feliratú emlékmű karmacson
Héber felirat az emlékművön

2012-es emlékmű a karmacsi zsidó temetőben
A 2012-ben állított emlékmű

Sírok a temetőben

1920-as gyermeksír

Egy régebbinek tűnő sír

1909-es síremlék

Mózes kőtábláit idéző sírkő

Sír 1932-ből

Héber feliratú sír

A pár éve rendbe tett temető gazosan

A karmacsi zsidó temető sírjai

A temető látképe a bejárattól

A Gyöngyösi Csárda a temetőből

A Karmacsi Izraelita Temető Google térképen


A látnivalók a Balatontól északra, Zala megyében, Hévíz és Keszthely közelében találhatók. A temetőt és a betyársírokat könnyű meglelni, a Keszthely kertvárosi részéből kell a Sümegi úton elindulni Karmacs felé. A térképmellékleten lilával jelölt Gyöngyösi csárdától északra, egy nagy fűzfa alatt nyugszanak a betyárok, akikről egy másik cikkben írunk majd, de ha valaki meglátogatja a karmacsi temetőt, a térkép alapján könnyen megtalálhatja a betyárok nyughelyét is a közelben. Az izraelita temető szinte az előbb említett a fával egy vonalban nyugatra található. A csárdától észak felé kell indulni kocsival a műúton, majd erről balra, nyugat felé kell lefordulni az első útszéli keresztnél egy jól járható földútra. Ezen egyenesen kell haladni pár száz métert, és rátalálunk a kőkerítéses, piciny sírkertre (A térképen Dávid-csillagos sír jellel jelölve).



A karmacsi izraelita temető GPS koordinátái: 46.829335, 17.192904

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!


2014/07/06

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (Dörgicse)

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom és a környező lakóépületek története (Kapui Ferenc)


Ahogy korábban írtuk, Dörgicse falu nem panaszkodhat templomokkal való ellátottságára, hiszen 4 működő és 3 rom állapotú egyházi épülettel is bír, amelyek közül a felsődörgicsei és a kisdörgicsei romot már bemutattuk, most az alsódörgicsein a sor. Alsódörgicsét korábban Füreddörgicsének vagy Boldogasszonydörgicsének is nevezték, a középkorban leginkább utóbbi néven emlegették. 1950-ben egyesült Felsődörgicsével, azóta neve csupán településrész-névként használatos. 

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1548-ban égette fel a falut először a török. A későbbi években többször is a török porta adófizetője. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaveszi a katolikusoknak és helyreállíttatja. A korabeli dokumentumok szerint 1778-ban működő szentes hely, de 1816-ban már romként írják le. 1938-ban történt meg első statikai megerősítése, 1967-68-ban pedig feltárták a területet. Jelenleg a körülötte lévő tisztáson szalonnasütő és piknikező helyeket alakítottak ki, amelyek hangulatát egyedivé teszi a patinás középkori rom és a remek kilátás a Balatonra.

Kilátás a romtól a Balcsira

A templomot nagy valószínűséggel a XIII. század közepén építették. Keletelt, nyugati homlokzatán magas, kb. 20-22 méter magas toronnyal, aminek a tetején pusztulása előtt sátortető és két nagy kereszt állt. A torony mérete kiemelkedik a hasonló, környéken található templomok tornyai közül. A fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található. A templomtoronyhoz csatlakozó egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtest pedig aránytalanul kicsi. A templomot tornyán a külső és a belső oldalon is láthatóak vakolatdarabok, egykor festettek lehettek. Békefi Reming az 1900-as évek elején a külső falon még emberalakokra emlékeztető falfestmény-töredékeket írt le.

A templom légifotója
(Szerző: Civetran)

Egy későbbi, második építési periódusban a XIV. század végén a templomot megerősítették, mind a torony, mind az oldalfalak támpilléreket kaptak. A templomot egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal, úgynevezett cinteremmel vették körül, és a szentély mellé északi oldalról sekrestyét emeltek. A cinterem építésekor bonthatták le a templomtól észak-nyugatra fekvő lakóépületet, melynek nyomai megvannak. Padlója öntött volt, és kb. 60 cm-rel volt lejjebb a korabeli járószintnél. Legvalószínűbb, hogy ebben élhetett a templom papja. Egyidős lehetett magával a templommal.

Egy harmadik építési, azaz átalakítási periódus is megemlíthető, amit már az 1600-as években az evangélikusok hajtottak végre. Elfalazták az apszist és a sekrestyéből ide vezető bejáratot. A templom falának északi részéhez szószéket emeltek, és úrasztalát építettek.

Feltehetően valamivel a kerítőfal építések után emelhették a templomtól délre eső L-alakú lakóépület komplexum északi, két helyiségből álló részét. Ez szinte bizonyosan a templom papjának lakhelyéül szolgált. Az északi rész nyugati szobája konyha lehetett egy feltárt kemencével, a keleti kisebb szoba pedig kamra lehetett. A délebbi épületkomplexum nagyobbik szobája szintén egy konyha lehetett, amely előtt keskenyebb tornác futott végig. A háznak feltehetően volt emelete is. A két nagyobb házat összekapcsoló helyiségsor gazdasági célokat szolgálhatott. a leletanyagokból, a kerámiák minőségéből feltételezhető, hogy a lakó nem volt szegény. Háztartási eszközök, kerámiák, szőlőművelő eszközök, lakatok, zárak és érmék kerültek elő a környékről, sőt, alsó-ausztriai I. Ferdinánd hamisított pfennigjéből is előkerült 5 db. A lakóházakat a 16. században érte a pusztulás, leégtek, valószínűleg török segítséggel. Helyükön a 17-18. században temető működött. Jelentős emléknek számítanak a magyarországi középkori lakóházak maradványai közül.

Kövessétek Instagram csatornánkat is még több romról készült képért!

Fényképek az impozáns tornyú alsódörgicsei Boldogasszony templomromról (Márián Gábor)


Az alsódörgicsei torony

Jól látszanak az ikerablakok és a vakolás

A torony az egykori apszis felől

Helyreállított ívek

A torony felső része

A torony déli oldala

A templom körüli alapfalak és a torony

Impozáns méretek

Hasadás a torony oldalán

A déli oldal rekonstrukció

Csodás látvány

Merőlegesen

Őszi hangulat

Jobbról a sekrestye alapfalai láthatók

A külső vakolat, az alakok már nem kivehetőek

A teljes, impozáns torony

Ősz

Az ikerablak trió

A torony alulról

Ablak a tornyon

Itt a piros hol a piros

Fel az égbe

Sokat látott kövek

Régi és új

A rekonstruált ikerablak

Nyílások

Vakolás és a tornyot erősítő támpillér

Az egykori lakóházak alapfalai

A torony keleti homlokzata

Nyílások

Ablak az égre

Ablakok másként

Hasadék

A torony a felsődörgicsei templomrom közeléből

Ködös Dörgicse

A bal oldali fehér épület a torony, fotó a Mencshely felől

Kilátás a romtól a Balatonra

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom megközelítése (térkép)


A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Dörgicse településen található. Balatonakali felől Dörgicsére beérve rögtön jobbra kell letérni, a Fő utcáról a templom tornya már látszik. A Gernyei utcában lévő kis tisztást kell keresni, itt parkolni is könnyű. Térképmellékletünkön a rom a legdélebbi. Díjfizetés nélkül látogatható.



A templomrom GPS koordinátái: 46.914922, 17.727321

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!