A veszprémvölgyi apácakolostor romjai (Veszprém)

A veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai

A veszprémi Séd partján láthatóak Magyarország egyik legkorábbi női zárdájának romjai, és egyben Veszprém városának legrégebbi megmaradt épületegyüttese is ez. Nem a Margit-romokról beszélünk, nem a Gizella-kápolnáról, nem a Szent Miklós templomromról és nem is a Szent György rotundáról, pedig ezek az építmények sem maiak, és bővelkednek izgalmas történetekben. 

A Veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai (hátrébb a jezsuita templom)

Szokatlan görög nyelvű alapítólevél

Eredeti, görög nyelvű alapítólevele Szent István egyetlen hiteles oklevele, amely Könyves Kálmán 1109. évi átiratában maradt az utókorra. Ez a Magyar Országos Levéltár legrégebbi oklevele és jogi írásbeliségünk legkorábbi emléke. A Kálmán-kori másoló az eredeti görög szöveget is átírta a hártya felső részére. Ennek a vulgáris görögsége a kancellária korabeli kezdetlegességét sugallja. A korabeli Magyarországon a monostorok alapítólevelei jellemzően latinul íródtak, az oklevél latin átirata kitér arra, hogy „az alapító nyelve szerint íratott görögül”, azaz „iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum”. Itt az auctor valószínűleg nem közvetlen alapítót jelentett, mert Szent István anyanyelve nem a görög volt, hanem feltehetően létesítőt jelent inkább, és Imre herceg név szerint nem ismert bizánci jegyesére utalhat. Szent István király a zárdát valószínűleg fia, Imre herceg bizánci jegyesének neveltetése céljából alapította valamikor 1010 után, valószínűleg 1018-ban. A hely kiemelkedő jelentőségére utal az is, hogy I. István király kivette a zárdát a megyés püspök fennhatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelte.  A hercegnő kíséretében érkező bazilissza, görög ortodox apácákat a 12. században bencés, majd 1240 után ciszterci apácák váltották fel.

A kolostor feltárt falai

A kolostoregyüttes épületei

A kolostoregyüttes legkorábbi épületének egy feltehetően XI. század eleji egenes szentélyzáródású román templomot, erről egykor nyugatra álló tornyát, és a torony szélességével majdnem egyező, dél felé húzódó épületszárnat tartják.

Előtérben a zárda feltehetően legkorábbi épületének maradványai dél felől

A rendház Árpád-kori épületei közé tartozott egy nagy, téglalap alaprajzú épület, ennek rekonstruált tégla boltíve ma is látható a feltárt romterületen. Az Árpád-kori templomtól nyugatra állt a templom hajójával majdnem megyegyező szélességű templomtorony. Ettől nyugatra egy kétosztatú, egyemeletes épület, melynek földszintjén egy betegszoba (pro infirmorio), és egy melegedőhelyiség (pro estuario), emeletén pedig egy hálóterem (pro dormitorio) volt található.

A boltíves helyiség, amelyet az 1387-es szerződésben említett új épületszárny

A románkori kis templomtól délre egy kb. 20 m²-es kis temető helyezkedett el, jellemzően összekulcsolt kezű női csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez volt a nővérek temetője.

A bal oldalon húzódtak a román kori templom falai, délebbre a kicsiny apácatemető

A korai, feltehetően XI. századi templom a mai Jezsuita templom déli, azaz Séd felőli oldalán állt. A 14. század elején ez a korai, románkori, egyenes szentélyzáródású templom egy oldalkápolna formájában északi bővítést kapott. Oldalkápolnájának szentélye alatt a 14. században egy magasrangú egyházi vagy világi főméltóság kriptája kapott helyet. A kripta freskótöredékei az épület díszes kifestését bizonyítják, és valószínűleg Szent Imrét és a Szűzanyát is ábrázolják.

Az 1370-es években a korábbi kápolnát elbontották, helyébe egy nagyobb, gótikus templom épült, mely ma nagyrészt a Jezsuita templom alatt található, a templom keleti kapuja előtt a kövezetben jelzik a sokszögzáródású, gótikus apszist. A gótikus templom tehát részben az oldalkápolnára, részben pedig a román templom északi oldala mellett húzódó régi temetőre épült. Az egyenes szentélyzáródású román templom feltehetően az új, gótikus templom oldalkápolnájaként szolgált a későbbiekben. 

A gótikus templom feltárt szentélye Kupovics Renáta felvételén (Héczey-Markó – Koppány)

Az egykori gótikus templom szentélyének felszínen jelölt alapfalai a jezsuita templom keleti oldalán

Az 1387. évi építési szerződés szerint egy új, kétszintes épületet is kialakítottak, fűtött ebédlővel, betegszobával és boltozott hálóteremmel. 1500 körül történt az utolsó jelentős átépítés, amikor reneszánsz keretekkel láthatták el az új épületek ablakait és ajtóit. 1543-ban a zárda lakói a török veszély elől Körmendre költöztek. Veszprém 1552. évi ostroma során az egykori monostor területén táborozott le a török testőrkatonaság, és itt mészárolták le az elfogott keresztény katonákat is, kiknek csontjai állítólag még sokáig láthatóak voltak.

A már említett boltíves szárny kelet felől

A területen három korszakban is történt feltárás és helyreállítás. Az első az 1930-as években. A második 1998-2002 között Juan Cabello, majd Fülöp András vezetésével. A legutóbbi pedig 2010-ben Koppány András vezetésével.

A magyar koronázási palást és a veszprémvölgyi apácakolostor

A hagyomány szerint itt készült a koronázási palást Gizella királyné és udvarhölgyei közreműködésével. Az értékes ruhadarab eredetileg miseruha (kazula) volt, elkészülte után Gizella királyné a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikának ajándékozta 1031-ben. Feltehetően a 12. században itt alakíthatták át koronázási palásttá. Gizella királyné – ahogy a palást felirata is jelzi –  megrendelőként és adományozóként játszott szerepet a kazula történetében. A koronázási palástot utoljára 1916 decemberében használták IV. Károly (és felesége, Zita királyné) Budai várban történt koronázásakor. 1945-től harminchárom éven át az Egyesült Államokban, Fort Knoxban őrizték, illetve amerikai letétben tartották a Szent Koronával és a koronaékszerekkel együtt, majd 1978-ban visszakerült Magyarországra. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

További képek a veszprémvölgyi apácakolostorról

Kolostorudvar

Jezsuita templom az egykori kolostorudvar felől

Egy középkori küszöbkő

A veszprémvölgyi apácakolostor és a jezsuita templom

Az egykori gótikus templom falaira ráépült barokk jezsuita templom

Google térkép a Veszprémvölgyi apácakolostorhoz

Felhasznált irodalom

Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor  régészeti kutatása (1998-2002)

Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

Veres Lujza: A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek 

Héczey-Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei

Veszpréminfo.hu a romról

Wikipedia a kroronázási palástról

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!