A Tihanyi-félsziget rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára, a nagyobb turisztikai érdekességek mellett megannyi rejtett kincs is fellelhető a területen, ilyen például az egykori Apáti faluhoz tartozó őrtorony. Ha Tihany és őrtorony, akkor a legtöbbeknek az Őrtorony-kilátó, és a lankákon az őslevendulás jut eszébe, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a félszigetre. Esetünkben azonban másról van szó. Ezt az őrtornyot, vagyis alapjait a föld rejti, vagyis részben rejtette. Olvasónk, K. András, sajkodi lokálpatrióta jelezte, hogy tudomása szerint a 2020-21-es bicikliút építése, bővítése közben megsérülhettek a középkori rom megmaradt alapfalai. (Szerk.: Akinek ezzel kapcsolatban van további információja, esetleg képe, és úgy érzi, megosztaná, kérjük, vege fel velünk a kapcsolatot!) Ennek apropóján igyekszünk bemutatni az apáti őrtornyot, amelyet korábbi, Jőrös Bence által jegyzett vendégcikkünk is említett már.
 |
| Apáti falu felszínen is látható emléke, az Apáti templom |
Apáti falu
Apáti a Tihanyi Bencés Apátság falva volt, a XIII. században, egy 1267-es oklevélben említik először Apáti néven, de feltételezhető, hogy korábban is lakott lehetett a terület, akár már a XI. századtól fogva. A falu leghíresebb, ma is megmaradt épített emléke az Apáti templom, amelyről bővebben mi is írtunk. 1861-ben Rómer Flóris is járt a környéken, az Újlaki templomromot lerajzolta, apáti környékét csak említi.
 |
| Rómer Flóris jegyzetei Tihany/"Sajkódról", a templomromot a végén említi |
Másik izgalmas emlékét, az őrtornyot 2002-ben, a bicikliút építésének kapcsán hozták felszínre, majd a részleges feltárás után visszatemették. Ludwig Emil Apátiról szóló cikkében egyenesen arról írt, hogy az egész félsziget bejáratát a két öböl közötti erődített falrendszer védte a török időkben. Ennek egy szakaszán mindenesetre történt feltárás, amely alapján bemutatjuk az őrtornyot.
Tihany - Apáti őrtorony
Az őrtorony a sajkodi út elágazásától nyugatra, kb. 160 m-re, a 71-es út nyomvonala mentén, attól délre, a kis csatornától pedig keletre fekszik. Sajnos saját fotónk nincs róla, de egy archív, a 2002-es feltáráskor a Naplóban megjelent képet bemutatunk róla.
 |
| Tihany - Apáti őrtorony alapfalai (Napló, 2002, Andrónyi-fotó) |
A torny 6,6 × 6,6 m külméretű, négyzetes alapú, 1,2 m falvastagságú az alapoknál, az Apátit és a félszigetet védő kőfal része volt. A falat 1416-ban említették először, a tornyot 1652-ben, majd egy katonai térkép 1781-ben tures vigiliarum, azaz őrtorony néven jelölte. A torony nyugati fala észak és dél felé is folytatódik, északon befut a 71-es út alá. Délen egy korábbi közműfektetés megszakítja. A törtkőből rakott torony kb. 1,5 méter magas falai állnak, ezekből 1 métert az alapozás tesz ki. A 2002-es feltárás során egy 1443-ban vert I. Ulászló dénár (1440-44) került elő, és késő középkori kerámiatöredék, állatcsont.
A 71-es út északi oldalán, a sajkodi elágazáshoz közelebb előkerült egy késő középkori, kőfalú, 6 × 4 m-es belméretű pince maradványa is, illetve 2 újkőkori gödör és tűzhely, egy római kori kemence és egy középkori kemence.
Apáti falu és a fal pusztulását feltehetően a török idők hozták el, a település utolsó említése 1531-ből való. 1650-ben még az árkon kívüli része újratelepült, de feltehetően nem maradt tartósan lakott.
Érdekesség, hogy az egykor, akár 10 m magasságot is elérő őrtoronyból látható volt a Csúcs-hegyen egykor állt, ötszög alapú torony. Az őrök jelzőtávolságra lehettek egymástól.
 |
| Csúcs-hegy az Őrtorony-kilátóból |
 |
| Falmaradványok a Csúcs-hegyen |
 |
| A Csúcs-hegy magassági pontja |
 |
| Alapfalak a Csúcs-hegyen |
A 2002-es feltárás során a falmaradványt Pethő Mária régész vette észre, a feltárát Perémi Ágota kezdte meg, majd Rajner Pál folytatta. Kövecses László régésztechnikus is közreműködött a munkálatok során. Pontos információink nincsenek arról, hogy a 2020-21-es bicikliút bővítésekor történt-e előzetes feltárás, a közzétett előzetes dokumentációban a régészeti dokumentációs melléklet sajnos csak egy fehér lap. Mi bízunk benne, hogy egyszer ezek az emlékek valamilyen formában visszaállítva, látogathatóvá téve a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a jövőben, és nem válnak a földmunkák teljes martalékává.
Fényképek az Őrtorony-kilátóról és az Őslevendulásról (Márián Gábor)
 |
| Kilátás a tihanyi Külső-tóra |
 |
| Tihany - Őrtorony-kilátó |
 |
| Őslevendulás |
 |
| Panoráma a Tihanyi apátságra |
 |
| Belső-tó és a Balaton |
 |
| Tihanyi Őslevendulás |
Az apáti őrtorony helye a Google térképen
A cikk szövegét szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor
Felhasznált irodalom
Régészeti kutatások Magyarországon 2002 Rainer Pál: 306. Tihany, Apáti 283. oldal
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/73295, 2021. október 25.
Napló, 2002.07.01. 7. oldal
Magyar Nemzet, 2007.09.08. 39. oldal Ludwig Emil
Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Tihany – Balatonalmádi közötti szakasz Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
Rómer Flóris jegyzőkönyvei III. 28. oldal
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
