2020. szeptember 23., szerda

Somodori templomrom (Somodor)

A somodori templomrom története (Kapui Ferenc)

Somodori templomrom
Somodori templomrom
Somodor neve feltehetően a Sumudur személynévből származik, amely pedig som növény nevéből eredeztethető. Első előfordulásai 1264-ből, illetve egy 1332-37-es pápai tizedjegyzékből valók. Papja 1334-ben Lőrinc volt, egyháza a somogyi főesperesség alá sorolódott. A jelenlegi falut korábban Új-Somodor néven is emlegették, a régit, amelynek temploma a jelenlegi romtemplom lehetett pedig Pusztasomodor néven.

1389-ben megnevezése villa wdwarnicalis Somodor alakban fordul elő, azaz királyi udvarnokok lakják.  Érdekesség, hogy 1398. szeptember 20-án somodori jobbágyok támadtak a nyúl-szigeti apácák belcsi birtokára. Ekkoriban mészáros és íjgyártó (arcupar) jobbágyokról is értesülünk. 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte el királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől, a falu a Hédervári család birtoka lett. Földesurai 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács. 1550-ben egyháza 21 plébánia felett áll. 1555-ben a közeli Kaposvár török uralom alá került, a falut már 1563-tól a török kincstári fejadójegyzékben is megtalálhatjuk 40 házzal, az 1580-asban 61 házzal, népessége bővült. 1626-27-ben földesura Imrefy Farkas volt a földesura. A török idők megviselték ezt a területet is, Kaposvár csak 1686-ban szabadul fel az oszmán uralom alól. A somodori Szent Theodor templom 1724-ben Mernye filiája. 1726-tól pusztaként említik, a Batthyány család birtoka. 

Feltehetően a régi, középkori templom helyére, részben annak anyagából építették fel az új templomot, amelynek romjait ma láthatjuk a Temető-táblában. Erre utal keletelt állása is. A sekrestye északi oldalra való építése is jellemző a Balaton környék középkori templomaira, ezt itt is megfigyelhetjük. A romtemplom körül egy-egy sír maradványa megtalálható. Építtetőként gróf Batthyány Theodort említik a források. 1849 után a gróf Pergen családé lett a terület. Újranépesülése 1846-tól datálódik, Tolna megyéből származó németek települtek a vidékre.

A templom végleges pusztulása az 1950-es évektől indult. Elhagyják, a mozdítható dolgokat elviszik. Jelenleg a tetőszerkezet hiányzik, a sekrestye az alapfalakig összedőlt. A szentély boltozata a Geocaching oldalon talált fotók alapján 2009-ben még ép volt, 2014-ben viszont már beszakadt. Az épület nyílászárói hiányoznak, falai teljesen ki vannak téve a természet erőinek. A romok látványosak, felkeresésük nem nehéz, akár autóval is el lehet jutni a közvetlen közelükbe. A jelenlegi élő falu, Somodor templomaként a Kossuth utcán álló kicsi templomépület funkcionál.

Fényképek a pusztatemplomról (Márián Gábor)


A szentély felőli oldal

A romtemplom nyugati homlokzata belülről

A szentély beszakadt boltozata

Feltehetően a sekrestye ajtaja

Ablak a romon

A somodori pusztatemplom déli irányból

A rom helye nem véletlenül Temető-tábla

Romtemplom a gesztenyefa alatt

A somodori romtemplom a Google térképen

A somodori pusztatemplom a Somogy megyében fekvő Somodort elhagyva a déli irányba a Kossuth utcán, Somodorpuszta után a földút keleti oldalán található a bozótban.

 

Felhasznált irodalom


Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Geocaching bejegyzése

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2020. augusztus 5., szerda

Kisörsi templomrom (Kővágóörs)

A kisörsi templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


Kisörsi templomrom
A környékbeliek számára ismerősen csenghet a Kisörs név, hiszen Ábrahámhegyhez közel található Kisörspuszta. Viszont Kisörspuszta nem azonos a hajdani Kisörs (Kys Ewrs) településsel, előbbit ugyanis korábban Bugyberekként emlegették. Kisörsről viszonlyag kevés dokumentum állt rendelkezésünkre.

Kisörs települést először 1373-ban említik az oklevelek, templomát Szent László tiszteletére emelték. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület volt. 1351-ben említenek Nagyörs falut, feltehetően Kisörs ebből kiszakadó új település lehetett, amely a XIII. században jött létre. A templomról középkori említés nem ismert, a XVII-XVIII. században romként emlegetik. Az 1536-os adóösszeírásban 2 egytelkes nemes fizetett adót. 1543 nyarán a törökök erős támadásokat hajtottak végre a Balaton északi partján. 1552-ben elesett Veszprém, a környékbeli falvak, így a Káli-medence települései is nagyrészt elnéptelenedtek. A törökdúlás után a XVII-XVIII. században a kezdtek újraéledni a települések, ekkor kezdték a templomok visszaépítését is, de ebből az építkezési hullámból kisörs kimaradt. Az 1600-as évek második felében a terület Eszterházy Antal birtoka lett.

Az 1700-as években a kővágóörsiek felekezetre való tekintet nélkül közös temetőként használták a templomrom körüli területet, manapság ennek a nyomát a bozótban mi nem fedeztük fel. Cholnoky Jenő 1923-ban járt a környéken Tibor fiával augusztus 14-én, naplójába a következőket írta: „Kisörs emeletes harangtornya is érdekes." Genthon István (1951) szerint a harangláb XVIII. századi, de a mellette lévő csekély maradványok középkoriak. Cholnoky erről a romról is készített akvarellt, amely Érden található a Magyar Földrajzi Gyűjtemény Múzeumában. Ezenkívül Kővágőörs nyugati vége felirattal található a gyűjteményben a templomromról fotó 1923. augusztus 14. dátummal, erről egyszer megpróbálunk szerezni egy replikát. 1935-ből is akad fénykép a romról a Nemzeti Múzeumban. Ez is megmozgatta a fantáziánkat, igyekszünk majd utánanyomozni.

Ma a rom teljesen elhanyagolt, nagyon kevés maradvány látszik, azokat is erőteljesen benőtte a növényzet, így sajnos túl látványos fotókkal nem szolgálhatunk, de azért dokumentáltuk azt, amit tudtunk.

Fényképek a kisörsi templomromról 2020 (Márián Gábor)

Kisörsi templomrom

Falmaradványok a romnál

Kisörsi falak

Falmaradványok

A rom egy másik szögből

Alapfalak

Ismertető tábla


Fényképek a kisörsi templomromról 2014 (Márián Gábor)


Panoráma a romtól a Káli-medencére

Kőhalom

A kisörsi templom falmaradványai

Kisörsi templomrom

A kisörsi templomrom a Google térképen

A kisörspusztai templomromhoz a Káli-medencében, a kővágóörsi Rákóczi utcán kell kihajtani nyugat felé. Pár száz méter után jobb észak felé találjuk a bozótban.



Felhasznált irodalom
Veress D. Csaba: A Kál-völgy története I-III.
Helyi információs tábla
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
Épített emlékek weboldal

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2019. október 23., szerda

10 éves a Balatoniromok blog

Kedves Olvasóink!

Éppen ma 10 éve, hogy kikerült az első poszt a Balatoniromok Blog oldalára. Így ebből az alkalomból összeszedtük a 10 legolvasottabb cikkünket, amelyeket a legjobban kedveltetek mind ez idáig. Köztük található az első bejegyzésünk is, amely az Aszófő mellett fekvő kövesdi templomromról szól.

Célunk továbbra is a Balaton csodálatos környékének a bemutatása, elsősorban az épített örökség által, de bejegyzéseinkben felvillan a bámulatos, egyedi természeti környezet is. Bár sajnos nem a környéken élünk, de minden évben elzarándokolunk a Balatonhoz, többször is, és gyűjtjük az anyagokat. Sajnos az utóbbi időben ritkábban jelentkeztünk posztokkal, elsősorban időhiány miatt, de a jövőben igyekszünk sűrűbben jelentkezni. Az alábbi 10 képre kattintva mindenki eljuthat legnépszerűbb bejegyzéseinkhez. Köszönjük eddigi figyelmeteket, kommentjeiteket, lájkjaitokat, bízunk benne, hogy sok kirándulást színesebbé tudtunk tenni leírásainkkal, és esetleg új látnivalókat is meg tudtunk ismertetni veletek! Tartsatok velünk a jövőben is!

Kapui Ferenc és Márián Gábor a Balatoniromok Blog szerzői

Sóstókáli templomrom a Káli-medencében

Tihanyi barátlakások

Csobánc vára

Zádor-vár

Hegyesd vára

Szent Balázs templomrom

Tátika vára

Ecséri templomrom

Kövesdi templomrom

Hertelendy kastélyrom


2019. október 16., szerda

Fekete-kastély (Balatonederics)

A balatonedericsi Nedeczky, vagyis Fekete-kastély története (Kapui Ferenc)

Kezdetek

Sok épület falait lengik körül ködös legendák, tévhitekre épülő babonák, ugyanakkor, ha találomra megvizsgáljuk egy-egy régebbi, 100-150 éves épület történetét, szinte biztosan ráakadnánk néhány érdekességre. Ennyi idő alatt szinte minden épületben történnek kiemelkedően pozitív vagy épp negatív dolgok. A Fekete-kastély története viszonylag jól dokumentált, így az itt történt érdekes események jelentős része megmaradt az utókor számára, ezekből szemlézünk most. 

A Fekete-kastély
Nomen est omen, ahogy a latin mondás tartja, de a kastélyt nem sötét múltja miatt, hanem feltehetően fekete ajtó- és ablakkeretei miatt nevezték feketének. Amúgy egy régi nemesi család, a Nedeczkyek birtokolták a területet, akik egy házasság révén kerültek a környékre, Lesencetomajra a Felvidékről. Nedeczky István 1855-ös házassága révén elkerült Somogyba, ahol 1859-re eladósodott, csődbe ment, és testvérének, Nedeczky Jenőnek adta el a birtokot és a régi kastélyt, amely ma is áll, a romos kastéllyal szemben, a 71-es út túloldalán és hotelként, étteremként üzemel(t). Istvánt 1864-ben egy Habsburg ellenes összeesküvés (Nedeczky-Almásy összeesküvés) miatt kötél általi halálra ítéltek, de Deák Ferenc közbenjárására, akivel rokonságban álltak, enyhítették 20 év várbörtönre az ítéletet. A kiegyezés előtt, 1866-ban pedig szabadulhatott is az idősebbik testvér.

Nedeczky Jenőt is letartóztatták, ő korábban egy álarcosbálon Albert főherceg jelenlétében elkergette a  császári himnuszt játszó zenekart. 1864. március 15-én pedig Bertalan Lajos főszolgabíró az alábbi forradalmi tárgyakat foglalta le tőle egy házkutatás alkalmával: egy duplacsövű lőfegyver, egy Mária Terézia korabeli kard, díszes bőrtokban, egy-egy kép Kossuthról, Nagy Sándor tábornokról, Damjanich Jánosról, Csány Lászlóról, stb. - összesen 15 darab. Egy borítékban nemzetiszínű szallagcsokrok, csillagok. Irányi Dániel röpirata 1862-ből, "Magyarország függetlensége" címmel. 33 darabos vas betűkészlet a hozzátartozó rézpréssel. Jenőt le is fogták, de kellő bizonyítékok hiányában hamarosan elengedték.

1880 körül kezdte építtetni Jenő a fenti kastélyt, készülvén 1881-es házasságára egy a korábbinál nagyobb, reprezentatívabb épületet szeretett volna létrehozni, meg nem erősített források szerint saját tervei alapján. 1881. február 26-án egybekelt a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával, aki az unokahúga volt (István egyik leánya). Két évig tartott házasságuk, Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban, 25 évesen elhunyt. István másik leánya, Franciska is nagyon fiatalon, 18 évesen távozott az élők sorából. A nagyszabású építkezés abbamaradt, feltehetően a gyász és az ekkoriban a környéken pusztító filoxéra járvány miatt. Jenő 1892-ben országgyűlési képviselő lett, a felső Fekete-kastély csak ezután kapta meg felső szintjét és tornyait. 

Az eklektikus, historizáló épület második tragédiája 1912. június 2-án, éjjel 11 óra körül történt, a kastélyban dolgozó szakácsnőt barátja, a gulyás (más forrás szerint pásztor) meggyilkolta a folyosón szerelemféltésből. Két év múlva, 1914. március 12. éjjel egykor, Nedeczky Jenő 74. születésnapján az őt régebben gyötrő reumatikus betegségből kifolyólag öngyilkosságot követett el az épületben.

Idővonal a Fekete-kastély történetéhez 1. (kattints a nagyításhoz)

Fekete-kastély a Nedeczkyek után

A következő ismert tulajdonos Dr. Vág Jenő ügyvéd 1928-ban költözik a falak közé feleségével, akit inflagranti talál egy másik férfivel. Szégyenében öngyilkosságot követ el. Új párját a kútfúrót a nő szintén megcsalja, így ő is öngyilkosságot követ el. Az özvegy harmadjára Kaály Nagy Adorjánnal, egy csalóval, tizenháromszoros bigámistával kerül kapcsolatba, aki feléli vagyonát, majd eltűnik. A nő kénytelen eladni kastélyát. A 30-as évek Dr. Marich Jenő miniszteri tanácsos veszi meg az épületet és költözik ide román származású feleségével. Őt 1918-ban egy burgonyapanama üggyel kapcsolatosan már nagy értékű (3,5 millió korona) sikkasztás vádjával illették, de lényegében egy rövidebb letartóztatással megúszta. 1933-ban gróf Batthány Gyula festőművész portrét festett róla. Feleségével a németeknek kémkedtek, de kiderült, hogy kettős ügynökök, és a szovjeteknek valamint az angoloknak is dolgoznak. 1945 februárjában, az orosz front közeledtével a németek rajtaütöttek a kastélyon, megtalálták a kertben elásott rádiót is. Marich látva a betörő németeket öngyilkosságot követett el.

Idővonal a Fekete-kastély történetéhez 2. (kattints a nagyításhoz)

A Nedeczky-kastély a háború után

A kastély rövid ideig a Japán Nagykövetség ideiglenes székhelye volt, majd a II. világháború után Vasas Szakszervezet Gyermeküdülője lett. Átalakítások, a közös zuhanyzók, egy-egy szocreál lámpa, az ebédlő csempéi még őrzik az átalakítások nyomait. 

Ezt követően az ingatlan tulajdonviszonyai, amely egy 5189 m2 területű telken áll, kacifántos irányokat is vesznek az alábbi adatok szerint.

1983. 01.25. Összefogás MGTSZ 1/2 tulajdoni hányadot szerez.
1988.04.20. Megtörténik az épület műemléki bejegyzése.
1991.09.13. 100 000 000 Ft értékben Magyar Hitelbank Rt. javára jelzálogjog kerül bejegyzésre.
1992.03.27. Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 6 984 000 Ft értékű jelzálogjogát bejegyzik.

Feltételezzük, hogy a fele tulajdonnal rendelkező termelőszövetkezet terhelte meg hitellel az ingatlant, feltehetően a saját anyagi helyzetének rendezése miatt.

1995.03.03. Pest Megyei Műanyagipari Rt. 1/2 tulajdonrészt szerez.
1997.07.01. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. adásvétellel 1/2 tulajdonrészt szerez.
1997.07.21. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. adásvétel 1/2 tulajdonrészt szerez.

A Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. tulajdonosa ekkor 3 osztrák állampolgár.

1997.07.21. A  Magyar Hitelbank Rt. 100 000 000 Ft értékben meglévő jelzálogjogának törlése.
1997.07.21. Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 6 984 000 Ft értékben lévő jelzálogjogának törlése.

Feltehetően az ingatlant megvásárló kft. kiegyenlítette az ingatlan jelzálog terheit.

1999.12.17. Elővásárlási jog a Vazul Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. javára.

Egy magánszemély kezében lévő Vazul Kft. bérelte a kastélyt, idővel az ő és az osztrák tulajdonosok viszonya megromlott. A bérlő egy másik, Amandus nevű kft-n keresztül 400 000 eurós vételi ajánlatot tett az osztrák tulajdonosoknak, ám ennyi pénze nem volt. Hitelt akart felvenni egy péceli magánszemélytől, aki a kastély jelzálogáért hajlandó lett volna kifizetni az összeget neki. Ám mivel nem ő volt a tulajdonos, így megkérte az osztrák tulajdonosok volt jogi képviselőjét, egy székesfehérvári ügyvédnőt és egy konyhalányt, hogy vegyenek részt a csalásban. A konyhalány nevére készítettek egy ajándékozási szerződést, amit az ügyvéd aláírt és odahamisította az egyik osztrák tulajdonos nevét.

2007.07.25. A péceli konyhalány tulajdonába kerül az ingatla 1/1 tulajdoni hányada ajándékozással.

Az osztrák tulajok rájönnek a csalási szándékra és 

2007.07.26. Vazul Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elővásárlási jogának törlése.

2007.09.25. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. 1/1-es tulajdonában az épület ismét.
2007.12.14. keretbiztosítéki jelzálogjog 400 000 Euró értékben osztrák magánszemélyek.

Egy index hír szerint, bár más forrás az alsó, lenti kastély telekméretét hozza ez ügyben, lehetséges, hogy azt (is), vagy csak azt árulták ekkor. A lenti kiskastély, amely egy 12 323 m2-es telken áll 1999 óta egy Balatonederics-Kastélyszálló Kft. nevű cég tulajdonában van, ahol az aláírási jog egy magyar személyé.

2014.04.10. 220 millió Ft-ért árulták a kastélyt.

2014.05.13. keretbiztosítéki jelzálogjog törlése 400 000 Euró értékben.


Valamikor ezután a Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. orosz tulajdonba került, legalábbis az aláírási joga egy orosz magánszemélynek van. A műemléki védettség alatt álló ingatlan a mai napig változatlanul, romos állapotban várja további sorsát.

Fekete-kastély fényképek (Márián Gábor)

A Nedeczky-kastély

Padlómozaik a bejáratnál

Lépcső

Egy földszinti szoba

Díszes ajtókeret

Mozaik a lépcsőházban

Nagyterem, feltehetően ez volt az ebédlő az üdülőben

Elhagyott szoba

Az erkély

Szocreál lámpák

Kilátás a Balatonra a toronyszobából

Graffitik

A természet kezdi teljesen visszahódítani a környéket

Lépcső a toronyszobába

Beszakadozó tetőzet

Bábos korlát a homlokzaton

Bejárat

Az egyik szoba

Térkép a Fekete-kastélyhoz

A Fekete-kastély a Balaton-felvidéken, Balatonedericstől nyugatra, a 71-es főút mellett található. Az útról nem látszik, a kastélykert fái teljesen benőtték.



Felhasznált irodalom
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.