2021/10/26

Apáti őrtorony a Tihanyi-félszigeten

A Tihanyi-félsziget rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára, a nagyobb turisztikai érdekességek mellett megannyi rejtett kincs is fellelhető a területen, ilyen például az egykori Apáti faluhoz tartozó őrtorony. Ha Tihany és őrtorony, akkor a legtöbbeknek az Őrtorony-kilátó, és a lankákon az őslevendulás jut eszébe, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a félszigetre. Esetünkben azonban másról van szó. Ezt az őrtornyot, vagyis alapjait a föld rejti, vagyis részben rejtette. Olvasónk, K. András, sajkodi lokálpatrióta jelezte, hogy tudomása szerint a 2020-21-es bicikliút építése, bővítése közben megsérülhettek a középkori rom megmaradt alapfalai. (Szerk.: Akinek ezzel kapcsolatban van további információja, esetleg képe, és úgy érzi, megosztaná, kérjük, vege fel velünk a kapcsolatot!) Ennek apropóján igyekszünk bemutatni az apáti őrtornyot, amelyet korábbi, Jőrös Bence által jegyzett vendégcikkünk is említett már.

Apáti falu felszínen is látható emléke, az Apáti templom

Apáti falu


Apáti a Tihanyi Bencés Apátság falva volt, a XIII. században, egy 1267-es oklevélben említik először Apáti néven, de feltételezhető, hogy korábban is lakott lehetett a terület, akár már a XI. századtól fogva. A falu leghíresebb, ma is megmaradt épített emléke az Apáti templom, amelyről bővebben mi is írtunk. 1861-ben Rómer Flóris is járt a környéken, az Újlaki templomromot lerajzolta, apáti környékét csak említi.

Rómer Flóris jegyzetei Tihany/"Sajkódról", a templomromot a végén említi

Másik izgalmas emlékét, az őrtornyot 2002-ben, a bicikliút építésének kapcsán hozták felszínre, majd a részleges feltárás után visszatemették. Ludwig Emil Apátiról szóló cikkében egyenesen arról írt, hogy az egész félsziget bejáratát a két öböl közötti erődített falrendszer védte a török időkben. Ennek egy szakaszán mindenesetre történt feltárás, amely alapján bemutatjuk az őrtornyot.

Tihany - Apáti őrtorony


Az őrtorony a sajkodi út elágazásától nyugatra, kb. 160 m-re, a 71-es út nyomvonala mentén, attól délre, a kis csatornától pedig keletre fekszik. Sajnos saját fotónk nincs róla, de egy archív, a 2002-es feltáráskor a Naplóban megjelent képet bemutatunk róla.

Négyzet alapú kő alapfalak, balra a 71-es mút autóforgalommal.
Tihany - Apáti őrtorony alapfalai (Napló, 2002, Andrónyi-fotó)

A torny 6,6 × 6,6 m külméretű, négyzetes alapú, 1,2 m falvastagságú az alapoknál, az Apátit és a félszigetet védő kőfal része volt. A falat 1416-ban említették először, a tornyot 1652-ben, majd egy katonai térkép 1781-ben tures vigiliarum, azaz őrtorony néven jelölte. A torony nyugati fala észak és dél felé is folytatódik, északon befut a 71-es út alá. Délen egy korábbi közműfektetés megszakítja. A törtkőből rakott torony kb. 1,5 méter magas falai állnak, ezekből 1 métert az alapozás tesz ki. A 2002-es feltárás során egy 1443-ban vert I. Ulászló dénár (1440-44) került elő, és késő középkori kerámiatöredék, állatcsont. 

A 71-es út északi oldalán, a sajkodi elágazáshoz közelebb előkerült egy késő középkori, kőfalú, × 4 m-es belméretű pince maradványa is, illetve 2 újkőkori gödör és tűzhely, egy római kori kemence és egy középkori kemence.

Apáti falu és a fal pusztulását feltehetően a török idők hozták el, a település utolsó említése 1531-ből való. 1650-ben még az árkon kívüli része újratelepült, de feltehetően nem maradt tartósan lakott. 

Érdekesség, hogy az egykor, akár 10 m magasságot is elérő őrtoronyból látható volt a Csúcs-hegyen egykor állt, ötszög alapú torony. Az őrök jelzőtávolságra lehettek egymástól.

Csúcs-hegy az Őrtorony-kilátóból

Falmaradványok a Csúcs-hegyen

A Csúcs-hegy magassági pontja

Alapfalak a Csúcs-hegyen

A 2002-es feltárás során a falmaradványt Pethő Mária régész vette észre, a feltárát Perémi Ágota kezdte meg, majd Rajner Pál folytatta. Kövecses László régésztechnikus is közreműködött a munkálatok során. Pontos információink nincsenek arról, hogy a 2020-21-es bicikliút bővítésekor történt-e előzetes feltárás, a közzétett előzetes dokumentációban a régészeti dokumentációs melléklet sajnos csak egy fehér lap. Mi bízunk benne, hogy egyszer ezek az emlékek valamilyen formában visszaállítva, látogathatóvá téve a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a jövőben, és nem válnak a földmunkák teljes martalékává.

Fényképek az Őrtorony-kilátóról és az Őslevendulásról (Márián Gábor)


Kilátás a tihanyi Külső-tóra

Tihany - Őrtorony-kilátó

Őslevendulás

Panoráma a Tihanyi apátságra

Belső-tó és a Balaton

Tihanyi Őslevendulás

Az apáti őrtorony helye a Google térképen



A cikk szövegét szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor


Felhasznált irodalom


Régészeti kutatások Magyarországon 2002 Rainer Pál: 306. Tihany, Apáti 283. oldal
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/73295, 2021. október 25.
Napló, 2002.07.01. 7. oldal
Magyar Nemzet, 2007.09.08. 39. oldal Ludwig Emil
Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Tihany – Balatonalmádi közötti szakasz Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
Rómer Flóris jegyzőkönyvei III. 28. oldal

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/09/30

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, őrségváltás a keleti parton

Aliga, az aktuális elitek kedvenc üdülője


Korábbi cikkünkben bőségesen foglalkoztunk Aliga múltjával, a terület tulajdonképpen az őskor óta lakott lehetett, a rómaiak is megvetették itt a lábukat, a balatoni turizmus ébredezése idején is felkeltette az emberek érdeklődését, a századelőn villák nőttek ki a földből itt, a II. világháború előtt balatoni Monte Carlót terveztek a területre, végül a kommunista rezsim tette rá a kezét, de a rendszerváltáskor az állampárt tulajdona az államra szállt. Hogy mi történt ezután napjainkig? Az majdnem olyan szövevényes, mint az 1990 előtti időszak, igyekszünk most ezt bemutatni, sok archív fotóval. Ez a cikk az 1989-99 közötti évtized tulajdonosi, bérlői változásait mutatja be, a 2000-es éveknek egy külön bejegyzést szentelünk hamarosan.

Aligai móló (1990. május, Fejér Megyei Lap)

Őrségváltás(ok) Balatonaligán I. 89 és a 90-es évek


1989-90, elapadó állami pénzek, , önfenntartás, ismerkedés a kapitalizmussal


Az egykori pártüdülő tulajdonjoga 1959-tól a ma­gyar államé, kezelői joga pe­dig az MSZMP Központi Bizott­ságáé, majd az MSZP elnökségéé volt. A terület 1990. január 1-jétől a Minisztertanács Hivatalának a felügyelete alá került, írta a Fejér Megyei Hírlap 1990 májusában. Az egykori MSZMP pártvagyon felosztásának jegyáben az Állami Fejlesztési Intézet gondozásába került. Ekkor azt tervezték, hogy megpályáztatják 1991-től az üzemeltetést, bérbeadást vagy eladást. Ma 47 hektáros területként hivatkoznak Aligára, akkoriban még 52 hektárt emlegettek (a területvesztésre is fény derül), 2,4 km partszakasszal, 84 épülettel, 202 kiadható szobával. 

Balatonaliga VII-es villája

Relief a VII. villa falán

A hatalmas parkot 13 kertész tartotta rendben. Ekkor a szomszédos Világoson 18 000 Ft a telkek négyzetmétere, így telekáron is majdnem 1 milliárd forintos értéket képviselt a terület. A cikk szerint Niki Lauda húga és a legnagyobb francia bank elnöke is gondolkozott itteni hasznosítási javaslaton. A helyi tanács ekkor már nem igyekezett beleszólni az ügyekbe, mindenki az új felállást, az önkormányzati választásokat várta. Pedig Aliga Balatonvilágoshoz tartozott ekkor is, és zárványként mélyedt és mélyed ma is a település testébe, amellyel nincs igazán összeköttetése, szerves kapcsolata, nincs meg az egészséges átjárhatóság, tulajdonképpen 1948 óta. Illetve Világosnak nincs rendes strandja, így a helyiek és az itt nyaralók érthető okokból formáltak igényt a szabaddá váló aligai strand használatára. 

Aligai kikőtő (1990. október, Népszava)


A kikötőt egyelőre nem akarták megnyitni a hajóforgalom számára, nehogy az esetleges új bérlők érdekeit sértse. A strandbelépő ekkor 60 Ft/fő. Az utolsó években a pártüdülő fenntartása 70 millió Ft volt évente, ebből felújításokra nem jutott, a bútorzat nagyrészt már ekkor is retrónak számított, komolyabb felújítás egy jó ideje nem történt. Az ekkori igazgató, Bodnár József keze alatt 300 alkalmazott dolgozott a területen. 

Kádár villa nyugati homlokzata (1990. május, Fejér Megyei Lap)

Kádár villa nyugati homlokzata napjainkban

1990-ben a Kádár villát középszezonban 79, főszezonban 100 márka/fő/éjszaka áron lehetett kibérelni. Egy négytagú családnak ez 14 000 Ft/éjszaka volt. 

Kádár villa társalgója (1990. május, Fejér Megyei Hírlap)

Kádár villa dolgozüszobája pótággyal (1990. június, Kurír)

Kádár villa fürdőszoba (1994. június, Reform)

Kádár hálószobája (1994. február, Népszabadság)

A Kádár villa egykorikandallója

Eközben az itt dolgozók havi 7000-8000 Ft bért kaptak, plusz 1000-2000 Ft prémiumot. 1990-ben 3 évre az AG Tourist Kft. bérelte Aligát 45 millió Ft-ért (nem derült ki a forrásból, hogy összesen vagy per év, de utóbbi a valószínű). A régi személyzettel mentek, akik nem nagyon beszéltek nyelveket, pedig volt alkalom gyorstalpaló német nyelvtanfolyamra is. A kft. képviselője szerint arra is volt példa, hogy egy ebédelni érkező csoportot a portás bácsi régi beidegződésénél fogva elküldött arra hivatkozva, hogy az objektum titkos. A forgalom nem volt nagy, a vállalkozás állami támogatást nem kapott. Az 1953 óta ott dolgozó egyik étteremvezető elmondta, hogy a bevételekből tartják fenn az egykori pártüdülőt, az egykor baráti árak jelentősen megemelkedtek, egy deci Martini pl. 22-ről 200 Ft-ra.

Aliga I. étterem napjainkban

1990 októberében csak 8 vitorlás használta a kikötőt, egyikük az üdülő 52 éves, egyetlen saját hajója, a Lucifer. Nyáron óránként 600 Ft-ért lehetett vele sétahajózni. Érdekes, Kádár állítólag egyszer sem hajókázott vele, azért az apparátus más prominens tagjai előszeretettel használták. 

1990-ben létrejött egy munkástanács 30 fővel, a dolgozók féltek a reprivatizációtól, néhány régi villatulajdonos ugyanis bejelentkezett elvesztett tulajdonáért. Illetve egy esetleges privatizáció esetén szerettek volna dolgozói tulajdont szerezni Aliga alkalmazottai. Eközben a főigazgató kinevezte feleségét szállodaigazgatónak Aligán

Sárga falú, romos, egyszintes villaépület
Szász villa még a szocializmus előttről

1991, amerikás magyar bérlő, bizonytalanság


A Balcsinál 1991-ben 80-100 Ft egy korsó sör, egy feles pedig 120-150 Ft. A források szerint az árak már-már osztrákok, a vendég pedig kevés előszezonban. Általában 20 márka egy éjszaka/fő, azért a Kádár villa ennél drágább, ahogy az előző blokkban szerepelt. 

A kb. 80 négyzetméteres Kádár villa szobakiosztása (1994. június, Népszava)

Kerti István, az ekkor már Club Aliga néven futó komplexum veterán főkönyvelője arról nyilatkozott, hogy a szállások felét a német Neckerman utazási irodán keresztül már szervezetten kiadták szezonra. Előszezonban 30, főszezonban 50 márka egy éjszaka/fő egy átlagos aligai szobában, a belföldiek ebből 30% kedvezményt is kapnak előszezonban. 91-ben sok üzemeltető azzal szembesült a Balaton körül, hogy a vállalati beutalóval érkezők elmaradnak, sok vállalat meg is szűnt vagy megszűnőben volt. Németekből pedig jellemzően a kispénzű NDK-sok érkeztek leginkább.

Ekkor Európa helyett Amerikát várták a magyarok, és Amerika jött (Érdeklődő amerikás magyarok, 1990. július, Kurír)

Júniusban egy Amerikába szakadt hazánkfia (1965-ben, a Gellért Szállóból), Dóri Sándor (állítólag ő honosította meg itthon a kaparós sorsjegyeket a Gamex Kft-vel, a sorsjegy neve Express Money volt) és japán származású felesége kibérelte az egész aligai komplexumot fél évre 55 millió (más forrás szerint 60 millió) forintért. A Kádár villát 100, a többi szállást 50 márkáért/fő/éj értékesítik tovább A Nevada nevű Kft-jükön keresztül. Sandor Dori Kutas Sándor ismert vendéglátóst nyerte meg társ­nak a jó üzlet legfőbb biztosíté­kául, a szórakoztatásról a Citadella-diszkó tulajdonosa, Hajdú Lajos gondoskodott. Úgy hírlett, hogy hamarosan 60 millió dollár kikiáltási árért kerül majd a terület kalapács alá.

Dóri Sándor és felesége, aki beleszeretett a területbe a Kádár rezidencián (1991. június, Kurír)

Dóri Sándor a Kádár villa nappalijában (1991. június, Veszprémi Napló)

A Népszabadság újságírója ekképp írt 91 júniusában Aligáról: "Az éjszakát egy körülbelül száz négyzetméteres villában töltöttem el, itt volt két tóra néző, tükrös, foteles, padlószőnyeges háló, teraszra, tópart­ra nyíló nappali, a békésszentandrási HISZ által gyár­tott 22,65 négyzetméter nagyságú sző­nyeg, két B. I. monogrammal ellátott faliszőttes, egyiknek hátoldalán 30 000, a másiknak a hátoldalán 40 000 fölirattal, színes Videoton televízió, nyolc csatornával, szekrény­fal, nagy vázák, fikusz, Csontváry-repró, jégszekrény, ben­ne két palack bor (Rotwein: 250, Weisswein: 250), egy pa­lack sör (130), egy kóla (50) és egy ásványvíz (50), telefon két dugóval, asztal, hat-nyolc szék, dívány, heverő, fotel, to­vábbá tágas fürdőszoba átló­san beépített káddal, melynek partján négy-öt ember is elheverhet, és amelynek szélén elegáns fémlapon mindenféle hőfokszabályozók, csapok és a porszívózsinórhoz hasonlóan kihúzható zuhanyozókígyó van fölszerelve, de van külön zu­hanyozó, külön mosdóhelyiség és külön — másik — vécé is, elég sok hangyával, sok-sok törülközővel, szappannal, az egész téliesített, víz, villany, minden."

A keleti kényelem maradványai

Pártbizottsági Tagok villája, 100 négyzetméteres lakosztályokkal (1990. május, Fejér Megyei Lap)

1991-ben már 80 Ft a belépés az aligai strandra. A vitorlások száma 40-re bővült a kikötőben. 300 dolgozóból már csak 250 van meg. 

V-ös villa Aligán

91-ben 2,3-2,5 milliárd forintos induló áron megpróbálták már értékesíteni a területet, de a bejelentkező külföldi érdeklődők nem tudtak megfelelő banki fedezetet felmutatni.

1993-94, régi bútordarabok a házban, feltűnik Gyurcsány Ferenc neve is


Az aligai komplexum értékesítése egyelőre sikertelen, állami pénz nem folyik az üzemeltetésbe, így próbál önellátó lenni a rendszer. Egyes üzemeltetéseket ki-kiszervezgetnek kisebb vállalkozások számára. A település nem bérelheti a területet. A régi világ arcai azért jelen vannak. Az Aligával foglalkozó, Miniszterelnöki Hivatal által megbízott Kiss Imre kormánybiztos Aczél György bizalmasa volt a régi rendszerben. Az üzemeltető Kreditium Kft. ügyvezetője Gyurcsány Ferenc későbbi miniszterelnök, a KISZ KB-ban Nagy Imre helyettese volt. Bondár József az MSZMP KB egykori instrukto­raként nyugdíjkorhatárát be­töltve helyeztette le magát Aligára, feleségét pedig kinevezte szállodaigazgatónak. Kerti István, a cég egykori főkönyvelője és párttit­kára pedig gazdasági igazgatóvá avanzsált. "Bartos Dénes, az MSZMP Pártköz­pontjának embere jelenleg üze­meltetési igazgató, a hajókikötő bérleti jogát szerezte meg" - írta a Veszprémi Napló 1993 májusában. Az uszodát Kiss Imre barátjának, Hajagos Árpádnak svájci-magyar kft-je vehette bérbe. A hírek szerint a vezetőség bére három-négyszeresére emelkedett, más itt dolgozóké jellemzően stagnált. Amúgy már csak 200 munkavállalónak ad kenyeret a Club Aliga. 

Az aligai pártüdülő uszodája

Az uszoda bejárata parkos környezetben

Az uszoda Balaton felőli homlokzata

1993-ban is próbálnak a helyiek szabad vízparthoz jutni, alapítanak két egyesületet, és azt sikerül elérni, hogy 100 Ft helyett 50 Ft legyen a strandbelépő az itteniek számára. A terület gazdája a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A helyiek szeretnék elérni, hogy a kikötőt a Mahart üzemeltesse, és Aliga bekapcsolódjon a balatoni hajóforgalomba. Ekkor elvileg 5 hektár területet megkap az önkormányzat, és a parton strandszakaszt alakíthat ki. 

93 júliusában a Magyar Hírlap számolt be arról, hogy a "szalmonella mérge­zést a 13. Európai Sejtmag-konfe­rencia zárónapján felszolgált éte­lek okozták, amely a 150 részt­vevő többségénél súlyos tünetekkel járt. Sokan szállásukon vészel­ték át a betegséget, ám 17 személy többnapos kórházi kezelésre szo­rult. Húszféle felszolgált ételféle közül 7 fertőzött volt a konyhai higiéniai elégtelenségek miatt. A tipikus, lehúzós 90-es évekbeli balatoni vendéglátós történet Aligát sem kerülte el.

A Népszabadság szerint 1993 őszén kétvariációs rendezési terv készült a területtel kapcsolatosan. "Az A variáns lényege, hogy a Club Aligán átvezető vala­mennyi út átjárható legyen, a Balaton-parti sávot öt méter szé­lességben nem lehet magántu­lajdonba adni, a kikötő legyen az önkormányzaté - a közterületekkel együtt. Kikötő mellett legyen önkormányzati strand.
A B variáns szerint a villane­gyed - ahol az elnöki rezidencia és a Kádár villa is található - zárt maradna, az eladásra szánt terület vízparti részével együtt. Az önkormányzati képviselőtestületből négyen szavaztak az A variánsra, négyen a B va­riánsra." A dilemmát részben az is okozta, ha a terület egy része köztulajdonba kerül, akkor azt ki fogja gondozni?

1994-ben elő- és utószezonban 260, főszezonban 320 márka a Kádár villa napi bérleti díja. Szálloda 500 vendéget tud fogadni, 16 villa és 2 étterem várja a vendégeket. A Castro villa főszezonban napi 600, azon kívül napi 500 márkát kóstál. 

Castro vila (1990. október, Népszava)

Castro villa oszlopsora



Castro villa (1995. március, Magyar Nemzet)

Az NDK-sok még mindig felkeresik az aligai hotelek eléggé egycsillagos szobáit Aliga I-en, ezt napi 1200 Ft-ért tehetik. A kikötő már megkapta a közforgalmúvá minősítést. Ekkor az igazgatót már Bardóczy Árpádnak hívják, állítása szerint a terület fenntartása évi 170 millió Ft költséggel jár és az üdülőtelep nullszaldós. Karbantartásra, korszerűsítésre évi 60 milliót kellene költene, de ennek épp a tizede jut. Az értékesítéshez pedig szükség lenne az önkormányzattól elfogadott rendezési tervre. Ekkor 1500 Ft a havi strandbérlet, ebben benne van az uszoda és a szauna használata is. 

A különféle tulajdonosi, kezelői, önkormányzati helyi és nyaralói érdekek folyamatos ellentéteket szülnek Aligán (1994. március, Magyar Hírlap)

94 márciusában egy osztrák-ma­gyar — bécsi székhelyű — kft. használa­tában van a mintegy negyvenhektárnyi terület, építményeivel együtt. Társtulajdonos egy budai várnegyedben élő fogorvos. Elvileg a Magyar TV dokumentumfilmes csoportja 3 éven keresztül forgatott a területről, de adásba nem került egyelőre ebből semmi. A komplexum kihasználtsága 30-35%-os. Vígh László, egykori vezető mesélt arról, hogy eltünedeztek relikviák, például a vendégkönyv, Kádár sakk készletei is, amelyek között akadt egy automata sakkgép is. A Club Aligát ekkor 2 milliárd Ft értékűre taksálják. 

Egyre több relikvia tűnik el, Aligai étlap (1994. június, Reform)

Emlék Hruscsov asszonytól az egyetlen megmenekült vendégkönyvben (1994. június, Reform)

Aliga II. étterme napjainkban

1995-97, elkezdődik a veszteséges időszak


Balatonvilágos önkormányzata beperelte a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet, mert az nem adta át az 5 hektárnyi, még az előző kezelő, Miniszterelnöki Hivatal által megígért területet. Első fokon pert nyertek. Érdekellentét alakul ki a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület és az önkormányzat között, előbbi csak szabad bejárást, parthoz jutást szeretne, az önkormányzatnál prioritást élvez a terület hasznosítása mindenek felett, és ezzel a foglalkoztatás biztos fenntartása. 1994-ben 38 kongresszust tartottak a területen, 1995-ben 50-re számítanak, viszont a költségvetésbe így is be kellene tenni 100-150 millió Ft-ot felújításra. A külföldi érdeklődés mérséklődött, a hazai turisták száma viszont nőtt, ahogy ez az egész balatoni térségre igaz. A park éves fenntartása 20 millió Ft, a helybéliek viszont ingyen mehetnek strandolni. 

Aligai park részlete balatoni látképpel

1997-re az Egészségbiztosítási Önkormányzat lett a terület tulajdonosa, az üzemeltetést pedig egy egyszemélyes zárt részvénytársaságra bízta. Koji László, a Club Aliga igazgatóságának elnöke 2,3 milliárdos értékre taksálja az ingatlankomplexumot, és szerinte halaszthatatlan lenne egy 1,1 milliárd forintos felújítás a területen. Pethes Alajos, a Club Aliga megbízott vezérigazgatója szerint az éves fenntartás 400 millió Ft, és a terület csak az üzemeltetési díjakat termeli ki, 96-ban 25 milliós veszteséggel zártak. 97-ben egy nem tópartra néző szoba 3800, a Kádár villa pedig 26 000 Ft éjszakánként. Ekkor a helyi nyugdíjasok és a 14 év alattiak ingyen, a többiek fél áron mehetnek strandolni.

Kádár villa Balaton felé néző homlokzata (1994. június, Népszava)

Kádár-villa

Következő cikkünkben folytatjuk Aliga történetét a 2000-es évek változásaival. Fordulatokban itt sem lesz hiány.

Google térkép az aigai pártüdülőről



Források

Fejér Megyei Hírlap, 1990-05-19 46. / 116. szám
Kurír - reggeli kiadás, 1. évfolyam 1990-07-02 / 1. szám
Népszava, 118. évfolyam 1990-10-12 / 240. szám
Népszava, 119. 1991-06-08 / 133. szám
Kurír - reggeli kiadás, 2. évfolyam, 1991-06-10 / 157. szám
Népszabadság, 149. évfolyam, 1991-06-10 / 134. szám
Veszprémi Napló, 47. évfolyam, 1991-06-14 / 138. szám
Népszava, 119. évfolyam, 1991-06-17 / 140. szám
Pesti Hírlap, 2. évfolyam, 1991-06-24 / 146. szám
Veszprémi Napló, 49. évfolyam, 1993-05-14 / 111. szám
Magyar Nemzet, 56. évfolyam, 1993-06-19 / 141. szám
Magyar Hírlap, 26. évfolyam, 1993-07-21 / 168. szám
Népszabadság, 52. évfolyam, 1994-02-18 / 41. szám
Magyar Hírlap, 27. évfolyam, 1994-03-28 / 72. szám
Népszava, 122. évfolyam, 1994-06-01 / 126. szám
Reform, 7. évfolyam, 1994-06-10 / 23. szám
Magyar Nemzet, 58. évfolyam, 1995-03-02 / 52. szám
Magyar Hírlap, 30. évfolyam, 1997-05-16 / 113. szám
Kurír - reggeli kiadás, 8. évfolyam, 1997-06-24 / 170. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2021/09/23

Pártüdülő Balatonaligán, luxus szocialista kivitelben

Balatonaligai pártüdülő, Aliga I, Aliga II


Korábban a "Hosszúlépés. Járunk?" nevű, városi séták szervezésével foglalkozó cég által meghirdetett sétán vettünk részt, amely az 1948-tól 1989-ig a magyar állampárt elit pártüdülőjébe kalauzolt el bennünket Balatonaligán. Bár nyáron a strandbelépő áráért cserébe be lehetett jutni a területre, a vezetett séta sok plusz információval szolgált az egyszerű nézelődéshez képest. Többek között megtudhattuk, hogy a bejutás nem volt mindig ilyen egyszerű, és talán nem is lesz az a jövőben sem. Egy letűnt kor eltűnő emlékét mutatjuk be, a balatonaligai pártüdülő komplexumot. Első cikkünk elsősorban a kommunizmus előtti időkről, és a kommunizmus alatti történetekről szól. Majd bemutatjuk az ébredező kapitalizmus időszakát, a 90-es éveket, ezt követően pedig a 2000-es évek éppen mostanság felpörgő eseményeit. Végül igyekszünk minél több még látható és már lebontott épületet bemutatni. No de kezdjük az elején a történetet.

Lankás emelkedőről látkép a Balatonra a Castro villától, balra Kádár mesterséges szigetével
Az aligai partszakasz egy részlete, kilátás a Castro villától

Az aligai üdülőtelep alapítása, a pártüdülő előtti múlt


A Balaton első feltűnése az üdülőhelyek palettáján talán a reformkorra tehető, ekkor elsősorban Füred számított úttörőnek értelmiségiek villáival. Aligán 1890-ben ugyan már akadtak fürdőkabinok, de komoly nyaraló infrastruktúra még nem. 1902-ben parcelláztak ki 64 villatelket a területen. Az első világháború után Magyarország és a Monarchia kedvelt üdülőhelyei, például erdélyi, felvidéki gyógyfürdők, a horvát tengerpart, Fiume, Abbázia a határokon kívülre, jellemzően ellenséges államok területére szorultak. A Balaton fókuszba került, egyre népszerűbb úti céllá kezdett válni a pihenni vágyók körében, sorban nőttek ki a nyaralók, üdülők, villák a part menti települések földjéből. Aligán már 1922-ben létesült cserkésztábor. A II. világháború előtt önerőből elsősorban a nagy- és a középpolgárság kereste fel a vidéket, nekik volt elsősorban igényük és pénzük a balatoni nyaralásra. A II. világháború után igény nyílt szélesebb tömegek üdültetésére is. Ennek részben amolyan juttatás, részben gőzkieresztés lehetett a funkciója, a párt igyekezett növelni a tömegek elégedettségét. Természetesen nem csak a széles dolgozói rétegek, hanem a pártelit üdültetése is a célok közé tartozott, és ennek lett az eszköze Balatonaliga. Állítólag Vas Zoltán kommunista politikus felesége fedezte fel Aligát, megtetszett neki a hely, majd más pártfunkcionáriusok feleségeinek is, és innentől nem volt megállás. Egy 1947-es filmhíradó részlet ad hírt az aligai nyaraltatás ötletéről.

Filmhíradó részlet az aligai üdültetésről 1957-ből



Aligai térhódítás, kisajátítások


Nem is oly meglepő módon a filmhíradó archívumban nem nagyon lelhető fel későbbi anyag az aligai üdülőtelepről. Az itt közölt részletben is csak a megbeszélés helyeként emlegették Aligát. Nyaralásokat amúgy szerveztek a településre a háború előtt is, pl. leventék 1937-ben töltötték itt balatoni nyaralásukat. De akadtak a partközelben régebbi villaépületek is.

Táborozó leventék Aligán 1937-ben (Forrás: Fortepan, adományozó: Zádory Ferenc)



Az egykori leventetábor. A kép közreadója a Zempléni Múzeum.

Miért is lehetett ennyire kedvelt Aliga?

Az aligai partszakasz egy viszonylag zárt világ, a part felől egy löszös magaspart elszeparálja a szárazföldtől a területet, a másik oldalon a víz védi. A Balaton Budapesthez legközelebb eső pontja, közúton könnyen elérhető. Vasúton is könnyen megközelíthető Budapestről. Ezek mellett a település fekvése is szerencsés, tulajdonképpen hosszanti panoráma tárul elénk a Balatonra

A környéket már a rómaiak is kedveltek. A Balatonaliga vasútállomástól északkelet felől erősen délnyugatra lejtő területen már 1951-ben földegyengetés alkalmával római kori falu emlékei kerültek elő. A cserépanyag i. u. II—III. századira határozta meg a római telep korát. Valószínűleg a vasúti töltés építésekor (1861) rongálták meg a lelőhelyet. Két bolygatott római kori kemencét is feltártak itt. Emellett a területen található egy őskori és szórvány régészeti lelőhely is az egykori Csongor és Tünde Szállók mögötti földdarabon.

Szállodaépület tó felé nyíló ablakfelületekkel, kőve kirakott oszlopokkal.
Csongor és Tünde szállól Aligán, az aligai Monte Carlo épületei

A II. világháború alatt is érdeklődtek a terület iránt, 1943-ban „Aligai Monte Carlót” álmodtak a településre. 30 millió pengős befektetés, 16 szálloda, görög színház, vízi csúszdarendszer. A háború elsodorta az ötleteket, a Csongor Szállót és a Tünde Szállót építették meg, 1946-ban üzembe is helyezték utóbbit. Egy 1949-es cikk viszont a beruházó Balatonaligai Fürdő és Beruházó Rt. csődjéről számolt be.

Csongor és Tünde Szállók egyike a Zempléni Múzeum képeslapján

A kedvező adottságok miatt az elvtársaknak is megtetszett a partszakasz. 130 családot kitelepítettek, villákat bontottak le vagy alakítottak át, a korábbi községházából étterem lett. Gépfegyveres őröket állítottak a korabeli pártelit szolgálatába, 1948-ban már Rákosi Mátyás itt töltötte a nyarat, és hivatali ideje alatt a szezon legtöbb hétvégéjén Aligán tartózkodott. De üdült itt Gerő Ernő, Rajk László, Vas Zoltán, Biszku Béla, Fock Jenő és Nagy Imre is. Később Kádár János és Aczél György is állandó vendége volt Aliga II-nek.

Aliga híres külföldi vendégei


Jelentős külföldi delegációk fogadására is alkalmas volt Aliga, a kiemelt külföldi vendégeket Aliga II. elnöki épületében, 1972-es látogatása után Castro villának nevezett épületben fogadtak. Járt itt Hruscsov (1959), Gagarin (1961), Castro (1972), Ho Si Minh, Honecker, Kadhafi, Kim Ir Szen, Koszigin, Walter Ulbricht, Mao Ce Tung, Csou En-laj, Indira Ghandi és Gorbacsov is. De nyaralt benne Grósz Károly is családjával.

A Catro villa oszlopsora hét díszítetlen oszloppal.
Az elnöki avagy Catro villa oszlopai

Élet és kiváltságok Aligán


Az aligai pártüdülő 52 hektáros területe két részre oszlott. Aliga I. az alacsonyabb rangú funkcionáriusok nyaralóhelyévé avanzsált, úgy megyei szintig. Persze kiváltság, egyfajta jutalom volt ide beutalót kapni, Aliga kiemelkedett a többi pártüdülő hierarchiájából. A környékbeliek számára is kiemelt munkahelynek számított, ha itt dolgozhattak. Nem a kiemelt bér miatt, megközelítőleg átlagos volt a keresetük, hanem hozzájuthattak olyan termékekhez, pl. déli gyümölcs, elektronikai cikkek, amikhez mások nem. A mólóhoz közel dollárbolt is akadt a területen. 

Üvegoldalú bódé sárga Club Aliga shop felirattal középen.
Az egykori dollárbolt Aligán

Teniszpályák, röplabdapályák, vízibicikli, a Biszku lányoknak vízisí is jutott. Aliga I-en fedett kertmozi, Aliga II-n beltéri mozi, alkalmasint tiltott filmekkel. Az a monda is járta, hogy egy alkalommal gyerekfilm helyett Aliga II-n pornófilm került a vetítőgépbe egy matiné alkalmával kisebb botrányt okozva. A terület saját kertészettel rendelkezett, így a szállodákban a szobákban, éttermekben az asztalok friss vágott virág dekorációt kaphattak. Aliga II-n Kurucz Antal a korszak kiemelkedő séfje vezette az éttermet. Állítólag egy francia vendég a területen szedett csigákból készíttetett magának ételt.

Beton- és üvegfalú emeletes épület korláttal a tetején, a növényzet által rejtve
Aliga II egykori étterme

Az a történet is járja, hogy az elnöki villába Castro látogatásakor Siófokról kellett pingpongasztalt hozatni, mert a kubai elnök nagy kedvence volt ez a sport, és a kérdések helyett elterelte figyelmét is. A luxus része volt a máshol elérhetetlen italválaszték a bárokban. Saját uszoda, gyerekmedence, kikötő és bowlingpálya is gondoskodott a vendégek kényelméről, valamint a kinti világhoz képest nyomott árak.

Kiszáradt gyerekmedence, amely éppen gokart pályakpályaként funkcionál
Hajdani gyerekmedence, egy csipetnyi szocialista luxus

Kádár János Aligán, szocialista luxus plusz


Kádárt 1974-ben lepte meg a párt egy saját használatú, amúgy párttulajdonban lévő, 80 négyzetméteres, modernista villával, tulajdonképpen egy kisebb, a helyén álló házat építettek újjá. A vezető nem rajongott állítólag a gondolatért, sok esetben valóban ragaszkodott a puritánabb, nem urizáló körülményekhez, de aztán megszerette a helyet. Ahogy idősebb lett, nyaranta egyre tovább nyúlt szabadsága, eleinte egy hónapról szinte két és fél hónapra. Villája légkondicionált volt, színes TV-vel ellátott. Saját aprócska szigetet is építettek számára, ahol elvonulhatott, horgászhatott, fürdőzhetett. A horgászbotok fém támaszai ma is láthatók a sziget peremén. Nyaralása alatt nem kedvelte, ha munkával, pártügyekkel próbálták zavarni, kerülte a társaságot. A nyaralás alatt dörgölköző pártembereknek állítólag azt mondta, hogy az a baj az elvtársakkal, hogy amikor dolgozni kellene, akkor pihengetnek, amikor pihenni, akkor dolgozgatnak. A nyaralóban lévő telefont állítólag kihúzta, egy őr kezébe nyomta azzal a felszólítással, hogy akkor hívják telefonhoz, ha kitört a háború. A szomszédos villában rendszerint Aczél György, a kultúra mindenható ura nyaralt, vele gyakran sakkoztak.

Modern, lapostetős épület barna lamellákkal
Kádár villa
Lapostetős, fehér épület, bal oldalon nagy ablakkal, jobbra terasszal.
Kádár villa a Balaton felől

3 M-alakú fém horgászbottartó az előtérben, háttérben a Balaton
Horgászbottartók Kádár mesterséges szigetén

Aliga épületei, jelene, jövője


Aliga megannyi érdekes, izgalmas épülettel rendelkezik, rendelkezett, hogy annak egy külön cikket szentelünk a közeli jövőben. Illetve a rendszerváltás utáni sorsa külön megér egy misét, ötletek, tervek, bérlők, tulajdonosok sora váltotta egymást, de a terület sokaknak megfelelő hasznosítására nem került sor. Következő aligai cikkünkben ezeket az érdekességeket taglaljuk.

Google térkép a pártüdülőről és egyes épületeiről


Az üdülő egykori területét a balatonvilágosi strandra való belépéssel lehet megközelíteni. Térképünkön külön jelöltük a kiemeltebb épületeket és néhány, korábbi épület helyét.




Felhasznált irodalom

A múlt-kor.hu cikke a témáról.
Archelógiai Értesítő 81. évfolyam, 1. füzet
Balatonvilágos Településrendezési Terv Vizsgálat, Tervjavaslat Megbízó: Balatonvilágos Önkormányzata Generáltervező: Pomsár És Társai Építész Iroda Kft. Szaktervező: Archeo-Art Bt.
Schleicher Veronika - Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822−1960 között (Doktori disszertáció)
Fehérvári Kis Ujsag, 1949. január-július (4. évfolyam, 1-176. szám)
Magyar Nemzet, 1948. december (4. évfolyam, 277-302. szám)
Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
Fejér Megyei Hírlap, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.