2021/07/22

13 izgalmas romtemplom a Balaton-felvidéken

Mitől izgalmasak a romtemplomok és miért épp 13?


A tágabb Balaton-felvidéken legalább 70 templomrommal találkozhatunk, amelyeknek ma is láthatók föld feletti részei, a talajtakaró által rejtettekkel együtt ez a szám jóval magasabb is lehet. Többségük középkori, meglehetősen sok Árpád-kori, ez már önmagában különlegessé teheti ezen épített emlékeinket. Ebben a válogatásban olyan templomromokat szedtünk össze, amelyek könnyen meglátogathatók akár egy balatoni nyaralás alkalmával, a parttól egyik sincs messzebb 10 km-nél, látványosak, nem csak alapfalakból álló romok, illetve jellemzően fekvésük vagy valamely építészeti elemük miatt izgalmasak. Miért 13? Ennyi jött ki teljesen szubjektív válogatási elveink alapján. De bízunk abban, hogy a lista fel tud dobni egy-egy kirándulóidős napot a Balaton közelében. Pár hasonló válogatáscikkel már jelentkeztünk, például a Balaton környékének kálváriáit, illetve az északi part balatoni kilátóit gyűjtöttük össze írásainkban, és a jövőben is készülünk hasonló turistabarát ajánlókkal.

Csopak, kövesdi Szent Miklós templomrom


Csopak csonka tornya talán híresebb, de valahogy szívünkhöz a kövesdi templomrom közelebb áll. Egy ideig nádtetős pajtaként is funkcionált, ma rendezett környezete, egy kis fügefa teszi meghitté a romot.

Építés: XIII. század második fele
Pusztulás: XVI. század, török kor
Különlegessége: vörös kőből készült kapukerete, pajtaként is funkcionált
Megközelítés: Csopak Kossuth utca 41., nagyon könnyen megközelíthető akár autóval is, parkolni közvetlenelőtte nem lehet.
Panoráma: nincs

Kövesdi templomrom Csopakon


Papsokai templomrom, Balatonfüred


Füred sok dologról nevezetes, mindenképpen közéjük soroljuk a Papsokai templomromot. Falai mellől remek kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. A körülötte fekvő temetőt nemrég rendbe tették, parkosították a környéket.

Építés: XI-XII. század, de helyén már római villa állhatott
Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.
Különlegessége: Római villa állhatott helyén, illetve Keödi József, a Kisfaludy gőzös utolsó kapitánya is itt nyugszik a temetőben.
Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű.
Panoráma: Remek kilátás a Balatonra

Papsokai templomrom

Kilátás a papsokai templomromtól

Kövesdi templomrom, Aszófő


Nyugodt, szép környezetben helyezkedik el a rom, a Balaton szinte körülöleli. Románkori kapuzatának nyomai ma is megfigyelhetőek, illetve a homlokzat lóherére emlékeztető ívsorát is érdemes megfigyelni.. 

Építés: XIII. század.
Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.
Különlegessége: A törökök a bemenekülőkre rágyújtották a templomot. A mellette csörgedező forrásál római oltárkő található.
Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű, teljesen tilos behajtani hozzá, kicsit egy kis sétás szakasz a megközelítés vége.
Panoráma: Nagyon közel helyezkedik el a Balatonhoz, a túlparton a Köröshegyi völgyhíd látszík a mellőle

Kövesdi templomrom, Aszófő

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom


Az alsódörgicsei Boldogasszony romtemplom magas tornya egyértelműen uralja a környéket, a közeli Halom-hegyen álló kilátóból is jól kivehető. A reformáció időszakában a veszprémi püspök erővel foglalta vissza az épületet az evangélikusoktól. Kedvelt piknikező hely, ami a szuper balatoni panoráma tekintetében érthető is.

Építés: XIII. század közepe.
Pusztulás: Török kor, XVI. század.
Különlegessége: 20-22 méteres, kiemelkedően magas tornya és a körülötte egykoron álló paplak alapfalai. 
Megközelítés: Autóval is könnyű.
Panoráma: Remek kilátás a Balatonra.

Alsódörgicsei templomrom

Kilátás a Boldogasszony romtemplomtól

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom


A felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyon korai építésű, 1082-ben már említették. Ikertemplom, a mai északi része volt az első építési periódusa, dél felé építettek mellé tulajdonképpen egy újabb templomot, amelyet két ajtónyílással összenyitottak vele. Kereszt alakú nyugati ablaknyílása a toronykeresztek előfutára lehetett. Déli oldalán a 3 kis ablaknyílás pedig Szentháromság szimbólumnak tekinthető.

Építés: XI. század.
Pusztulás: Török kor.
Különlegessége: Ikertemplom, tulajdonképpen két templomtest egymás mellett. 
Megközelítés: Autóval is egyszerű
Panoráma: A rom előtti temetőből látszik az alsódörgicsei rom.

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom


Kisdörgicsei templomrom


Dörgicse 3. templomromja a legkisebb, ez a kisdörgicsei romtemplom. Az egyhajós templomocska egy rét közepén áll, mellőle nem látható más épület. Apró mérete a korai Árpád-kor falusi templomainak feltételezhető kinézetét tárja elénk. Déli oldalán itt is látható a Szentháromságot szimbolizáló 3 résablak.

Építés: XII. század.
Pusztulás: Török kor, 1600-as évek eleje.
Különlegessége: Apró, Árpád-kori falusi templom archetípusa.
Megközelítés: Egyszerű akár autóval.
Panoráma: Mező közepe, nem látható más ember alkotta építmény.

Kisdörgicsei templomrom

Fülöpi templomrom, Révfülöp


A fülöpi templom impozáns falaival egy kifejezetten jó állapotú, Árpád-kori templomromunk. Izgalmas nyugati, vörös homokkő kapubéllete, valamint a falak találkozásánál elhelyezett nagyobb, vörös homokkő kváderkövek is látványossá teszik. Hasonló minta egy közeli épületnél vissza is köszön, feltehetően az építész vagy az építtető ily módon tiszteleg a templomot emelő elődök előtt.

Építés: XII. század
Pusztulás: Feltehetően török kor.
Különlegessége: Vörös homokkő kapubéllet.
Megközelítés: Nagyon könnyű, akár autóval is.
Panoráma: Látni a közeléből a modernista állomás épületet, a Balatonhoz pedig nagyon közel áll, igaz a tó nem látható mellőle.

Fülöpi templomrom

A fülöpi templomrom vöröshomokkő kapubéllete

Ecséri romtemplom, Révfülöp


Az ecséri templomrom tornya méf a XIX. század végén állt, külső falfestésén Rómer Flóris Szent Kristóf alakját vélte felfedezni. Rómer beszélt Csökör Andrással, aki a rom körüli telkeket bírta, hogy ha lehet, ne hordja el építkezéshez a romot. A gazda erről biztosította Rómert, azt mondta, örülne, ha felépülne újra a templom, pedig ő nem is római katolikus. Így szerencsére ma is gyönyörködhetünk impozáns falaiban.

Építés: XII. század
Pusztulás: Az 1500-as évek végén már rom, pusztulását a török okozta.
Különlegessége: Római, faragott kövek is beépítésre kerültek a templomba, amelyek ma is láthatók.
Megközelítés: Könnyen megközelíthető akár autóval is.
Panoráma: Nyugodt, faluszéli környezet.

Ecséri templomrom

Szent Balázs templomrom


A Szent Balázs templomrom az egyik abszolút kedvencünk a Balaton-felvidék templomromjai közül, ezzel feltehetően nem vagyunk egyedül. Két hatalmas fügefa teszi meghitté a rom nyugati oldalát, ahonnan remek kilátás nyílik a Balcsira. A XX. század első felében templomromban egy Adolph Jozeph Lanz nevű okkultista filozófus élt, aki egy új templomos rendent próbált szervezni az ódon falak közül, kevés sikerrel.

Építés: XII-XIII. század
Pusztulás: Feltehetően török kor.
Különlegessége: Faragott kőbélletes kapuja, a templomos rend újjászervezésének kísérlete.
Megközelítés: Könnyű akár autóval is.
Panoráma: Fantasztikus panoráma Zánka felé a Balatonra.

Szent Balázs templomrom

Szent Balázs templomrom kelet felől

Sóstókáli templomrom


Szintén nagyon kedvelt romtemplomunk a Kornyi-tó közelében álló sóstókáli pusztatemplom. Kellemes sétával közelíthető meg a Káli-medence legelőin keresztül. Érdekessége a közelében álló, feltehetően középkori udvarházként funkcionáló sóstókáli pusztapalota, amelynek csekély maradványai a közeli bozótban fellelhetőek.

Építés: XIII. század
Pusztulás: 1500-as évek török kor.
Különlegessége: Körülötte fellelhető középkori házak alapjai. Közelében megtalálható sóstókáli pusztapalota.
Megközelítés: Az autót le kell parkolni a Kornyi-tó parkolójában, innen kb. fél óra séta gyalog.
Panoráma: Remekül belátni a Káli-medencét, Köveskál és Kővágóörs templomtornyai is látszanak.

Sóstókáli templomrom

Kővágóörs templomtornyai a sóstókáli romtemplomtól

Töttöskáli templomrom


Szentbékkálla közelében áll a töttöskáli templomrom. Sötétlő árkádja, a közelében álló romantikus pince a közelében, és mellette elterülő mandula ültetvény remek hangulatot kölcsönöz a romtemplomnak. Feltehetően azonos a Szentvidkáli templomromnak is hívott rommal.

Építés: XIII. század.
Pusztulás: Elhagyták a török korban, majd újra használták a XIX. század elejéig. Az 1800-as évek végén már rom.
Különlegessége: Közelében forgatták az Állítsátok meg Teréz anyut egyik jelenetét.
Megközelítés: Könnyű autóval is.
Panoráma: Remek kilátás a Káli-medencére.

Töttöskáli templomrom

Töttöskáli templomrom présházzal a háttérben

Salföldi pálos kolostorrom


Külön cikket még nem szenteltünk a salföldi pálos kolostorromnak, de a Káli-medence látnivalói között említettük. Eredeti neve Kőkút illetve Köveskút volt, megnevezése csak a későbbiekben vált el a mai Kékkúttól. Falainál megfigyelhető az egykori kerengő, konyha, pincehelyiség is. A templom gótikus ablakai különleges látványt nyújtanak.

Építés: XIII. század.
Pusztulás: Feltehetően 1550-es évek, a török korban.
Különlegessége: Korai pálos kolostor több építési fázissal. Gyönyörűek a templom gótikus ablakai.
Megközelítés: Egy darabig autóval, a behajtani tilos után könnyed, kb. 20 perces sétával megközelíthető.
Panoráma: Az erdő közepén áll, csend és nyugalom érzékelhető körülötte.

Salföldi pálos kolostorrom

Avasi templomrom Szigliget


Az avasi csonkatorony nyolcszögű gúla alapú toronysisakjával igazi szimbóluma Szigligetnek, persze a település bővelkedik látnivalókban, Szigliget vára és a Szigligeti óvár is méltán öregbítik a falu hírnevét. A toronyban az 1800-as években még kivehetők voltak egy festett Krisztus fej körvonalai, vakolattöredékek imitt-amott ma is láthatók. A római építési előzmény bizonyítéka lehet a halgerinc falazás a hajóban, az úgynevezett opus spicatum.

Építés: XII-XIII. század.
Pusztulás: Kivételesen nem a török az ok, a lakosság közelebb húzódott a várhoz, így a falut a XIV-XV. században elhagyták.
Különlegessége: Római épület alapjaira települt hajója, így nem keletelt. Középkori kősisakja is különleges látványt nyújt.
Megközelítés: Könnyen megközelíthető autóval.
Panoráma: Közelben a Balaton, de nem látni tőle.

Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni néhány kiemelkedően izgalmas középkori épített emlékünk meglátogatásához. Izgalmasabbá tud tenni egy-egy nyaralást, ha az egész időt nem csak a strandon töltjük, hanem kicsit színesítjük a napot ezen rendhagyó látnivalókkal.

Avasi templomrom, Szigliget

Fénykékep: Márián Gábor
Szöveg: Kapui Ferenc


13 látványos templomrom Google térképen



Felhasznált irodalom


Korábbi írásaink

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/07/18

Tapolca Lessner-pince, ózsinagóga és zsidó temető

Tapolca rejtett látnivalói


Tapolca kapcsán a legtöbbeknek a Tapolcai-tavasbarlang, a Malom-tó csodálatos környezete, esetleg a Kiskirálylány szobra jut eszébe, de Tapolca látnivalói túlmutatnak ezeken a méltán népszerű érdekességeken. 2021.07.04-én egy izgalmas városnéző túrán vettünk részt Hangodi László tapolcai történész vezetésével a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület szervezésében, Neszler Dárius koordinálásával. A bejárás majdnem 3 órája alatt rengeteg érdekesség derült ki Tapolca rejtett, a zsidósághoz köthető látnivalóival kapcsolatban, ezekből szeretnénk néhányat bemutatni, és ezzel kedvet csinálni a további sétákon való részvételhez. A bejegyzés alján megadjuk a szervező egyesület elérhetőségeit, a túrákkal kapcsolatos aktuális információk az ő csatornáikon megtalálhatók.

Kikövezett pinceág nagy belső térrel.
Tapolcai Lessner pince egyik ága

Tapolca, Lessner-pince, egy 1700 nm-es pincerendszer a belváros alatt


A túrát a tapolcai Lessner-pince, azaz pincerendszer bejárásával kezdtük a Deák Ferenc utca 9. szám alatt. A tapolcai zsidóság a török háborúk után, az 1700-as évek elejént települt Tapolcára német területekről, elsősorban a Rajna vidékéről. Mind a magyar központi kormányzatnak, mind a megmaradt helyieknek érdekében állt a lakosságszám növelése, ez elengedhetetlen volt a gazdaság újbóli beindításához. A Lessner-család Lessner Júda betelepülésével vert gyökeret a városban, hamarosan borkereskedéssel kezdtek el foglalkozni. A Lessnerek, Bergerek, Frischek és más, zsidó származású borkereskedők a korban Európa-szerte vitték jó hírét a balatoni bornak, amely Tapolcán elsősorban a Szent György-hegy és a Badacsony nedűjét jelentette. A pincét az 1800-as években kezdték építeni, fénykorában 2100 nm-nél is nagyobb alapterületet foglalt el. A tapolcai állomáson külön csonkavágányt építettek a borvonatoknak, ezt hívták borcsonkának, éves szinten millió literekben lehetett mérni a tapolcai borexportot. Ekkor épült fel Tapolca főutcája is, amelyet a korban csak milliomos sorként emlegettek, és jellemzően a borkereskedelem révén meggazdagodott kereskedők által emelt, világszínvonalú ingatlanok voltak, többükben vezetékes víz és fürdőszoba is akadt, amely Magyarországon még az 1950-es években sem lett volna feltétlenül evidencia. A pinceágakat Lessner Sámuel, az építtető 8 gyermekéről nevezte el. Legjobb borait pedig egy úgynevezett bortrezorban, a pince egy ráccsal elzárt helyiségében tartotta.

Árurakodó nyílás

Fa hordók az előtérben, hártébb fehér csempés, falba épített bortároló.
Elől fahordók, hátul pedig az egyik beépített hordó

Egyenes, hosszú pinceág
Egy hosszú pinceág

Fehér csempéjű pinceág, későbbi építésű, nagy, falba épített, csempézett hordókkal
Az egyik legújabb pincerész, csempézett

Színes metlakiból kirakott szőlőfürt a padlón
Metlaki szőlőfürt, már az államosítás időszakából

Bortrezor, a pince egy szobányi, ráccsal leválasztott terme.
Az egykori bortrezor

Pinceablak zöld ráccsal
Pinceablak

Tapolcai ózsinagóga és mikve


Tapolca ismertebb zsinagógája ma művelődési házként funkcionál, a korábbi építésű ózsinagóga nemrégiben került csak elő, a közelmúltban különféle vendéglátóipari egységeknek adott otthont, a jövőben pedig remélhetőleg a zsidósággal kapcsolatos múzeumként fog működni. Az épületet megtisztították a vakolattól, előkerültek íves ablakkeretei és a tóraszekrény helye a falban. Jelenleg rekonstrukciós munkák folynak benne. Az ózsinagóga 1813-tól kezdett imaházként működni, bár egy 1784-es katonai felmérés keretében készült térképen is épületet jeleztek a telken. Érdekessége, hogy dél felé iskola kapcsolódott hozzá, illetve az egyik pinceszinten mikve, rituális zsidó női fürdő is tartozott az épülethez. A mikve forrása a Tapolcai-tavasbarlang vízrendszerével áll összeköttetésben és ma is látható, túránk során megtekintettük. 

Kövekkel kirakott fal bemélyesztett fülkével. Az eredeti boltozat vonala érzékelhető a falon.
Tapolcai ózsinagóga tóratartó fülkéje

A tapolcai ózsinagóga épülete az utcáról, vakolat nélkül.
Tapolcai ózsinagóga

Falba mélyített fülke, felette kör aakú, elfalazott nyílás.
Fali füéke

Pincehelyiség a tapolcai ózsinagógában, benne egy csatornafedél takarja a rituális merítkezőt.
Az egykori mikve szintje, a csatornafedél alatt a nyílás a vízhez

Tapolcai zsidó temető


A Balaton-felvidéken jónéhány vadregényes, elhagyatott izraelita temetővel találkozhatunk, a közeli karmacsi izraelita temetőről mi isírtunk korábban. Szerencsére egyre többet tisztítanak meg a gaztól lelkes önkéntesek, így történt ez a tapolcaival is. A séta utolsó állomásaként a nemrégiben rendbe hozott tapolcai izraelita temetőt ejtettük utunkba. A sírkertet feltehetően már az 1700-as évek óta használták, ravatalozója az 1800-as években épült. Egyik legdíszesebb sírja Lessner Sámuelé, amelyet fia, Lessner Manó barátja, Ferenczy Béni szobrászművész jegyez. Az idős családfő eleinte gyanakvással fordult fia bohém művészeti érdeklődése és barátai iránt, de Ferenczy Béni egy látogatása alkalmával egy márvány majomfejben végződő sétapálcával lepte meg Lessner Sámuelt, ami ezután olyannyira szívébe fogadta, hogy síremléke elkészítésével is megbízta a művészt. A carrarai márvány szarkofágon 8 szőlőfürt emlékeztet Lessner Sámuel 8 gyermekére és a sikeres borkereskedelmi múltra.

Fehér máeványszarkofág.
Lessner Sámuel sírja, Ferenczy Béni szobrászművész alkotása

A zsidó temető ravatalozója kívülről.
Ravatalozó

Rengeteg érdekes történettel színesítette a sétát Hangodi László, természetesen mindet nem is tudjuk és nem is akarjuk leírni jelen posztunkban, akinek felkeltettük az érdeklődését, a túrával kapcsolatos elérhetőségeket alul megtalálja. Egy sztorit mégis megosztunk leírásunk végén, amely morbidsága, groteszksége a 20. század keserű esszenciájaként is felfogható.

Régi sírkövek egymás mellett.
Középen a tapolcai zsidó temető legrégebbi sírja, az 1700-as évekből

Mikor az orosz front elérte Tapolcát, német egységek a zsidó temetőben találtak fedezéket, néhány síron ma is látszanak a golyó- és repesznyomok. Maroknyi német katona itt adta meg magát a benyomuló szovjeteknek, akik nem ejtettek foglyokat. Egy fém fejfán mellmagasságban ma is láthatók a golyó ütötte lyukak. A német katonák holttesteit az izraelita temető kútjába dobták, és gránáttal berobbantották azt. Így néhány német katona, akik egy olyan eszme nevében harcoltak, amely a tapolcai zsidóság nagyrészét, köztük a Lessner-család legtöbb tagját is elhurcolta és megölte, a mai napig a tapolcai zsidó temető berobbantott kútjában nyugszik.

Fém fejfa golyónyomokkal, tetején Dávid-csillag
Golyónyomok az egyik fejfán mellmagasságban, a német katonák kivégzésének helye


Google térkép Tapolca rejtett látnivalóihoz





A túrát szervező Tapolcai Értékmegőrző Egyesület elérhetőségei



Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Felhasznált irodalom


Hangodi László történész előadása a témáról

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/06/23

Szentbékkálla látnivalók

Látnivalók Szentbékkállán


Szentbékkálla a Káli-medence kiemelkedően fontos települése megannyi izgalmas látnivalóval. Kőtenger, palotarom, templomrom, takaros utcácskák, hamisítatlan Balaton-felvidéki hangulat jellemzi, a környék szerelmeseinek egyik kötelező állomása. A falu első okleveles említése 1273-ból való, egy birtokper alkalmával írták le Szentbenedekkál nevét. 1333-ban templomát is említik, ez nem azonos a mai, barokk templommal, viszont annak helyén állt. Összeszedtük a település látnivalóit, érdekességeit.

Szentbékkállai-kőtenger


A Káli-medence három kőtengerrel is büszkélkedhet, ezekről írtunk is korábban, leghíresebb közülük kétségtelenül a Szentbékkálai-kőtenger a híres ingókővel, amelyet a legtöbb látogató előszeretettel próbál megbillegtetni, vagy pózol rajta egy fotó erejéig. A kőtenger minden bizonnyal a legrégebbi látnivaló, a Pannon-tenger visszahúzódása után feltörő kovás, szilíciumos hőforrások által összecementeződött homok- és kőformák izgalmassá varázsolják a tájat kicsiknek és nagyoknak. Élővilága is különleges, kora tavasszal nyílik például a területen a fekete kökörcsin.

Nagy, háromszög alakú sziklatömb egy másik sziklán.
Ingókő a Szentbékkállai-kőtengernél

Két virágzó fekete kökörcsin.
Fekete kökörcsin


Középkori romok Szentbékkállán


Maga a Káli-medence is dúskál a középkori romokban, de Szentbékkállán rögtön három is akad belőlük, ezekről korábban írtunk is.

Töttöskáli templomrom


A Fekete-hegyre vezető úton található Árpád-kori templomunk, a töttöskáli templomrom, amely feltehetően azonos Szentvidkál templomának romjával. Remek a kilátás tőle a Káli-medencére, egy romantikus kis pince helyezkedik el közvetlen szomszédságában, és az előtte fekvő lejtőn egy mediterrán hangulatot árasztó mandulást találunk.

Töttöskál templomának romja, a hosszanti, ablak nélküli, magasan álló északi fal, és a nyugati oldalon lévő, fával aládúcolt kapunyílás van a képen.
Töttöskáli templomrom

Kerekikáli romtemplom


A falu közelében, Szentbékkálla és Mindszentkálla között áll a kerekikáli romtemplom. Először 1292-ben említik. A kis dombocskán, amelynek lejtőjén áll, megtalálhatóak egy földvár sáncai is. A rom présházként is funkcionált az újkorban, manapság környezete sajnos elég gazos.

A romtemplom magasan álló nyugati fala, alacsonyabb északi és közepes állapotú déli fal.
Kerekikáli romtemplom

Velétei palotarom


Egyik kedvenc romocskánk a Velétei palotarom Szentbékkállán. Azon ritka épületmaradvány a környéken, amely nem szolgált közvetlen szakrális célt. Feltehetően a veszprémi püspök itteni birtokközpontja lehetett ez az emeletes torony. 

A Velétei palotarom emeletes, romos épülete, előtérben az ismertetőtáblájával.
Velétei palotarom

Szentbékkállai Gyümölcsoltó Boldogasszony templom


Szentbékkállának a ma látható temploma egy barokk templom, de írásos adatok vannak arra, hogy már 1333-ban is állt templom ezen a helyen. Az 1700-as évek végére az eredeti épület állapota leromlott, 1790-99 között késő barokk stílusban megépítették a ma látható templomot, amelyet feltehetően Fellner Jakab tervezett, tornya 1860-ra készült el. Kis dombon áll, a dombra felvezető fenyősor magávalragadó. Nyaranta komolyzenei koncerteket is tartanak az épületben, egyiken volt szerencsénk személyesen is részt venni, remek élmény volt.

Barokk templombelső, balra szószék, középen pedig egy zongora, háttérben az oltár.
Szentbékkállai templom


Fekete-hegy és az Eötvös Károly kilátó


A szentbékkállai látnivalókat gyarapítja a Fekete-hegy és a rajta álló Eötvös Károly kilátó csodálatos panorámával a délipart irányába, a tanúhegyekre és a Káli-medencére. A Fekete-hegyi túra külön posztot is megér, nem csak a panoráma, hanem különleges geológiai képződményei, a hegyi tavak miatt is, de erről hamarosan bővebben.

Kilátás Fonyódra és a Balatonra
Kilátás a Fekete-hegyről Fonyód felé

Panoráma a tanúhegyekre és a Balatonra.
Kilátás a Fekete-hegyről a Káli-medencére

Badacsony, Tóti és a Gulács kúpjai helyenként felvillanó Balatonnal.
Kilátás a Fekete-hegyről a tanúhegyekre

A Szigligeti vár és várhegy háttérben a Balatonnal
Kilátás a Fekete-hegyről Szigligetre


Szentbékkálla látnivaló Google térképen



A szöveget írta: Kapui Ferenc
A fényképeket készítette: Márián Gábor

Felhasznált itodalom


Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
A szentbékkállai katolikus templom ismertető táblája
Korábbi cikkeink

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/06/20

Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján

Szigliget másik vára, Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján (Kapui Ferenc)


Szigliget óváráról nem nagyon állnak rendelkezésre középkori írásos források, elsőször Zyndt Mátyás (Mathias Zündt) 1566-os haditérképén tűnik fel, majd 1647-ben a közeli sajkás csapatok parancsnoka Bakacs Sándor ír róla, kastélkának nevezve a feltehetően ezt az építményt. Ennek megfelelően az internetes forrásokban egészen változatos eredettörténeti szálak alakultak ki, akár korábbi kutatások alapján, ezek egy részét cáfolja, illetve az óvár építési és használati periódusát behatárolja Gere László régész 2003-as feltáró kutatása és annak eredményei.

Szigliget óvárának nyugati falszakasza kb. térdmagasságig álló kő falrészek.
Szigliget óvár

Római őrtorony szál


A Szigligeti óvár sokáig nem került a régészet látóterébe, feltehetően a feledés homályába veszett. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, az Avasi templomromot említi, római cserépmaradványokat is talál nem messze, de az óvárról nem ír. Békefi Remig 1907-es, a Balaton környékének emlékeivel foglalkozó könyve sem említi. 1933-ban viszont Dornyai Béla a Turisták Lapjában már említi, sőt, elplántálja a feltehető római eredetet is az óvár alpjaival kapcsolatban. Elméletét arra alapozza, hogy az avasi telep környékén több római emléket is találtak, illetve analógiákat hoz fel, a györöki várat (Szent Mihály domb, ahol ma a vonyarci kápolna áll, illetve a tihanyi Csúcs-hegy római őrtornyát, amelynek közelében ma az Őrtorony kilátó áll). Arról korábban mi is írtunk, hogy az avasi templomrom környékén találtak római nyomokat, sőt, a templom hajójának egyes falai római alapokra épültek, ez igazolt. Viszont az óvár legújabb kori 2003-as feltárása során római eredetet nem állapítottak meg, ilyen leletek nem kerültek elő, illetve afalazás módja sem utal római eredetre, így nem valószínű, hogy korábban itt római őrtorony állt.

Atyusz nemzetség szála


Az óvárnál kihelyezett tábla (2020 nyara) felvillantja a lehetőségét annak, hogy az óvárat valamikor a XII-XIII. században ők építhették. Szigliget egyik korai birtokosa valóban Atyusz bán volt, de a Szigligeti nagy vár építkezését sem ők kezdték, hanem a bencések. IV Béla király tatárjárás utáni várépítési programjának keretében bízta meg a rendet a vár építésével a Balaton szigetén, az eredeti oklevél ennél jobban nem konkretizálja a helyet. Ekkoriban feltehetően a mai Szigligeti vár területe sziget lehetett, A Királyné szoknyája is jó eséllyel jobban körül volt véve vízzel. Gere László történész az óvár feltárása során olyan fazéktöredékeket talált, amelyek stílusuk alapján leginkább XV-XVI. századinak mondhatók, viszont a Szigligeti vár északi tornyánál talált hasonló töredékekkel alkotott párhuzam alapján az óvári fazéktöredékeket a XV. század közepére datálja, így feltehetően ekkor épülhetett a vár. Ez utóbbi datálást erősíti, hogy a XV. században I. Ulászló halála után zűrzavaros időszak következett, kevés eséllyel egy ilyen építkezésre. 1445-ben az anyagi erőforrásokban bővelkedő Újlaki család kapta meg a Szigligeti várat, 1453-tól adománylevelet is kaptak erről, az ügylet hivatalossá vált. Így feltehetően ők lettek az építtetők.

Az Atyusz-szál felvet még egy kérdést. Atyusz bánnak haláláig, 1233-ig volt birtoka a terület, nem nemzetségi birtokként. Tegyük fel, hogy elkezdték az életében az építkezést. Mivel egy építési periódust a valószínűsíthető, így feltehetjük, ha használták a várat (a csekély leletanyag talán utalhat arra, hogy rövid ideig használták), akkor talán be is fejezték, vagy legalább eljutottak vele olyan fázisba, ha nem is fejezték be az elképzeléseik szerint, amely már alkalmas volt a használatra. 

1250-ig nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a Szigligeti Atyusz birtokkal. 1250 környékén (lehet, hogy előbb), Kaloján kezére kerül a terület, ő IV. Béla rokona. Szóval, ha feltesszük, hogy még Azyusz életében épült az óvár, akkor azon kevés kővárunk közé tartozna, amely a tatárjárás előtt épült. Ha a tatárjárás után épült, akkor felmerülhet a kérdés, hogy 1260-62-ben IV. Béla miért építtetett egy nagyon hasonló alapterületű és méretű kis várat a bencésekkel (nagy vár első éptési fázisa) az óvártól légvonalban úgy 1700 méterre?

A Szigligeti óvár mondája


A monda szerint az óvár építtetője Somogyban lakott, és minden nap áthajózott a vár építéséhez. Estére hazatért, de amikor másnap ismét átkelt a tavon, az előző nap felépített részek már nem álltak. Így zajlott ez egészen addig, míg el nem unta az egészet, és ennek következtében az óvár sosem épült fel. A népnyelv sokszor hordoz igazsággyököket magában, de feltehetően az óvár épülete a valóságban állhatott, igaz valószínűleg nem túl sokáig, erre is utalhat a csekély leletanyag. Paál József cikkében felhívja arra a figyelmet, hogy a vár körül kevés a bontási törmelék, illetve a belső részben is kevés beomlási törmeléket találtak, amely szokatlan, és erősítheti azt a nézetet, amely szerint nem teljesen épült fel ez az épület.

Mindenesetre nagyon érdekesek az adathiányos, illetve helyenként ellentmondásosnak tűnő elméletek, 100%-osan valószínűleg egyik eredetet sem lehet igazolni jelen tudásunk szerint, de a logikai utakkal ezért el lehet játszadozni.

Miért kellett várat építeni a vár mellé?


Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A Balaton medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Innen könnyen érkezhetnek meglepetésszerű támadások, így stratégiailag fontos lehetett ez a hely.

Szigliget óvár története, felépítése, funkciója


Tehát, a legfrissebb kutatások szerint az 1400-as évek közepén épülhetett a Szigligeti óvár, feltehetően stratégiai figyelés céljából. A vár egy vulkanikus, bazalttufa dombocskára épült, amely 182 m magasan áll a tengerszint felett, a Balaton víztükre fölé pedig 77 m-rel tornyosodik. A középkor viszonyait figyelembe véve a Balaton vízállása magasabb volt, így mind Szigliget, feltehetően mind a királyné szoknyája is jobban körül volt véve vízzel, mocsaras területtel, Szigliget a korábbi források Szigetként emlegették.
 
Az óvár épülete észak-déli tájolású, északon egy négyszögletű, délen pedig egy ötszögletű bástya erősítette, a kettő között egy feltehetően többszintes palotaépület húzódott. A középső téglalap alakú palota rész 15,4 × 28,2 m, ehhez csatlakozik déli, ötszögű torony egy 7,5 m hosszú és 7,2 m széles, az északi nyégyszög alapú torony 5,4 m hosszú és 8 m széles. Észak-déli tájolása, északon és délen elhelyezett egy-egy tornya és az épület elrendezése meglepően hasonlít a Szigligeti nagy vár első, 1260 és 62 között épült részére, igaz ott mindkét torony négyszög alapú. A Szigligeti vár ezen részénél a feltárások során találtak Árpád-kori leleteket, így biztosan ezt a szakaszt építették korábban az óvárnál. Bár a források ezt nem említik, érdekes, hogy a Szigligeti vár első, kéttornyos építési periódusa és az óvár egészének alapelrendezése mennyire hasonló. Saját észrevételként jelezzük, hogy a korábbi, szigligeti, nagy vári épületrész akár mintául is szolgálhatott az óvár építésekor.

Az óvár teljes építését egy periódusra tehetjük, mivel falai kötésben állnak egymással, a bástyák sem későbbi hozzátapasztások. Az óvár stratégiai megfigyelő funkciója az idők folyamán kibővült. 1555-től tudunk arról, hogy török sajkások hadi mozgásokat végeznek a Balatonon, erre utal az említett évben a Fonyódi vár ostrománál való megjelenésük. Bár a törökök nem tartottak nagy flottát a Balatonon, inkább amolyan portyázásokra, kisebb csapatok átszállítására használták hajóikat, a védekezésre és a saját, túlparti portyázó akciók lebonyolítására a magyar oldalon is támadt igény. 1560-ban egy pozsonyi naszád Tihanyba szállítását rendelte el I. Ferdinánd. Keszthely és Szigliget feltehetően később, csak az 1600-as években kapott kikötőt. Szigligetnél a kikötő lokalizálását a Réhely (révhely) környékére, az Avasi templomrom közelében lévő részre tehetjük. Tihanynál is az öböl nyakánál lehetett a kikötő, Sajkod neve feltehetően a sajkásokra utalhat. Valószínűleg Szigligetnél is az öböl nyakánál volt a kikötő, talán itt védettebb lehetett a terület az intenzívebb hullámzástól. Erre a területre az óvárból jobb kilátás nyílik, míg a Szigligeti várból nézve ez a terület kiesik. Az óvár közelebb is van ehhez a területhez, így feltételezhetjük, hogy a Réhelyen kialakult kikötő és itt állomásozó kisebb flotta legénysége az óvárban állomásozhatott.

Az óvár palotarészén 4 kőpillért tártak fel, melyek közül az északi nagyobb a többinél. Érdekes módon a Szigligeti nagyvár esetében is arról tudunk, hogy a palotarész északi részén helyezkedett el egy nagyobb helyiség. A régészek feltételezik, hogy ezek a pillérek födémeket tarthattak, akár egy vagy több emeletes is lehetett a belső palota, az északi oszlop feltehetően egy nagyobb terhet cipelt. Ezt erősíti, hogy a palotában nem találtak járószintet, viszont alapozási párkányt igen, amely feltehetően fa padlót tarthatott, egy nyitott várudvart pedig feltehetően nem padlóztak volna le faanyaggal.

Miért óvár az óvár, ha nem is régebbi a Szigligeti várnál?


Erre a kérdésre nem igazán adnak megfejtést a források. Ezzel kapcsolatos feltételezésünk az óvár pusztulásában keresi a választ. A balatoni hadi kikötőknek elsősorban a török veszély adta a létjogosultságát, főként a foki, azaz siófoki hadi kikötőjük. Ezt 1684 augusztusában sietve hagyták el. 1686-ra az összes tó körüli várat elvesztették az oszmánok, 1690 áprilisára feladták Kanizsát is, a Dunántúlt elvesztették a szultáni hadak. A sajkás hadak fenntartása, finanszírozása okafogyottá vált, valószínűleg elhagyhatták az épületet. Ezzel párhuzamosan a nagy várat 1697-ben villámcsapás és lőporrobbanás érte, 1702-ben padig a Habsburgok a lebontandó várak listájához sorolták. A nagy vár pusztulása erősíthette az óvár pusztulását is, így másik, stratégiai figyelő funkcióját is elvesztette azáltal, hogy a nagy vár harcászati szerepe megszűnt. A nagy vár alatti Lengyel család kúriáját az 1700-as évek végén a várból elhordott kövekből építették. Feltehetően az óvár is kőbányává változott, tekintve, hogy falai nem maradtak meg túl nagy magasságban. 

Egyrészt kisebb épülete révén valószínűleg viszonylag gyorsan és nagyobb részben elhordták, és szembeállítva a nagy várral azt tapasztalhatták a környéken élők, hogy míg az egyik vár áll, a másik már szinte teljesen eltűnt. Ha eltűnt, akkor valószínűleg régebbi. Kisebb is volt a nagy Szigligeti várnál, ami akár egy korábbi építést is feltételezhetett, talán ezek nyomán hívják a fiatalabb várat óvárnak manapság.

A Szigligeti óvár kilátója


A csekély alapfalak és a történelem szelleme mellett a pazar panoráma miatt is érdemes ellátogatni az óvárhoz. Aprócska parkolótól pár lépcsőfok vezet fel a magaslatra, a Királyné szoknyájára, ahova 2013-ban fa kilátót emeltek, ahonnan mindenképpen érdemes végigpásztázni a környéket.

Kilátás kelet felé a Badacsonyra és a Balatonra a Szigligeti óvárból.
Panoráma a Szigligeti óvár kilátójából

Fényképek a Szigligeti óvárról és a balatoni panorámáról (Márián Gábor)


Szigligeti óvár kb. csípőmagasságig megmaradt kőfalai.
Szigligeti óvár keleti falszakasza

Faragott kő, kövek a fa kilátó alatt.
Faragott kő a kilátó alatt

Előtérben a fehér falú, Szigligeten álló Szentháromság kápolna, háttérben pedig a Badacsony.
Kilátás az óvártól a Szentháromság kápolnára és a Badacsonyra

Kilátás a Balatonra nyugat felé, éppen lemenő napnál.
Naplemente a Szigligeti óvár kilátójából

Az ötszögletű déli bástya lapkövei, felettük a kilátó fa részei.
Az ötszögletű déli bástya alapkövei a kilátó alatt

Egy csuszka madár a tölgyfa lombjai között. Háta acélkék/szürkés, begye lazacszínű. Arcán fekete és fehér csík.
Csuszka a Szigligeti óvárnál


A Szigligeti óvár megközelítése Google térképpel


A Szigligeti óvár Szigligeten, a Királyné szoknyája nevű bazalttufa csúcson helyezkedik el a térkép szerint. Apró parkolóból juthatunk fel a romhoz a Hegyaljai útról. A rom és a kilátó is ingyenesen látogatható.


Felhasznált irodalom


Helyszínen kihelyezett ismertetőtáblák
Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam)Dornyay Béla dr.: Szigliget és Óvár romjainál.
Kozák Károly : Szigliget – Óvár MRT 1.
Hévíz, 2004/4 Hangodi László: Gyöngy a fövenyen
Gere László: A szigligeti Óvár szondázó kutatásának eredményei
Végh Ferenc: A balatoni hadiflotta a török korban
Bartha Annamária: Favus apát várépítései?
Gere László : A szigligeti vár (Castrum Bene)
Paál József: A szigligeti óvár (Várak, kastélyok, templomok XIV/1.)
Mészáros Orsolya: Szigliget várának története (Fons 2005/3.)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!