Google+ Balatoni romok

2016. november 30., szerda

Kövesdi Szent Miklós templomrom (Csopak)

A kövesdi Szent Miklós templomrom története (Kapui Ferenc)

Kövesdi templomrom
Bár évek óta magunk is gyakran nyaralunk a Csopakon, és ugyan ismertük is a romot, alapos körüljárására és befotózásra 2016-ban került sor részünkről. A település népszerű nyári fürdőhely, és ha egy történelmi nevezetességét meg kellene említeni, talán sokak eszébe is jutna a falu szimbólumává vált Csonkatorony. Talán kevesebben ismerik Csopak másik templomromját, a Szent Miklós romot. Ami igazából nem is Csopakon van.

1940-ben egyesítették Balatonkövesdet, az egykori Kövesd falut Csopakkal. Kuesd vagy Kwes első írásos említése 1363-ból származik, de Holub József azonosítja az 1121-ben az Atyusz nemzetség áltam az almádi monostornak adományozott Cuesth birtokkal. A XIV. században Paloznak filiája, később önálló plébániává vált. 1550-ben még funkcionáló templom. A török időkben vált romossá. Egy 1783-as térképen pusztatemplomként jelölik. A kövesdi, kálvinista hitre tért nemesek 1796-ban kérték a veszprémi káptalant, hogy adja át nekik, de nem kapták meg. Az 1800-as évek elejétől a kövesdi pásztor pajtája lett, mellé bikaistálót és a pásztor házát építették. 1861-ben Rómer Flóris bencés szerzetes még ebben az állapotában, nádtetős pajtaként látta, ép diadalívvel és szentéllyel.

Építését a XIII. század második felére tehetjük, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt falusi templomocska. Bejárata a déli oldalon található, a vöröskő kapukeret ma is látható. Feltárása 1966-ban történt, ekkor bontották vissza eredeti "templomi" állapotára a pajtát. A feltárást dr. Varga Ilona vezette, az építészeti helyreállítást pedig Koppány Tibor. 1967-ben konzerválták a romokat. A közelében rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő, középkori temető nem.

Jelenleg a körülötte fekvő, rendben tartott kert szabadon látogatható, a rombelső fémráccsal zárt. A község időnként rendezvények helyszínéül használja. Egy igazi pozitív példa arra, hogy valahol nem hagyják elkallódni a középkori értékeket, és használatukkal élővé teszik a jelen kor embere számára is.

Fényképek a kövesdi templomromról 2016 (Márián Gábor)

A templom vöröskő kapuzata

Égbe törő falmaradványok

Az egykori szentély

Régi és új templom

Gerendagyámok az északi falon

A csopaki kövesdi templomrom megközelítéhetősége (térkép)

A templomrom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, Csopak községben a Kossuth utca 41. szám alatt található. Könnyen megközelíthető, ingyenesen látogatható. 


GPS koordináták: 46.97826, 17.92616

Felhasznált irodalom

Csopak honlapja
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Helyi ismertető tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2016. október 11., kedd

A Tihanyi-félsziget látnivalói II.

Még 2013 őszén közöltünk egy cikket a Tihanyi-félsziget látnivalóiról, akkor az épített örökségre összpontosítottunk. Első cikke után most ismét Jőrös Bence Tamás régészhallgató jelentkezik blogunkon, egy kis tihanyi túraajánlóval, valamint a félsziget történetének rövid leírásával.

Tihanyi-félsziget Füred felől
A Tihanyi-félsziget rövid története az újkorig (Jőrös Bence Tamás)

A Tihanyi-félsziget bővelkedik a látnivalókban, emellett a viszonylag kis alapterület miatt kényelmesen megnézhető minden emléke 1-2 nap alatt. Ez a kis vezető csak történelmi-kulturális érdekességeket, a látnivalókhoz tippeket, a szemléltetéshez képeket tartalmaz a vándornak.

Őskori leletek a Balaton-felvidékről
A Tihanyi-félsziget történetét nehéz pár szóban összefoglalni. Lényegében már a rómaiaktól kezdve írott forrásaink vannak ebben a témában, de a régészeti leletek még messzebbre mutatnak. Már az őskorban is laktak itt emberek, erről tanúbizonyságot tesz néhány lelőhely, mint például a Lovas közelében levő dolomitbánya, amelynek területén az őskori ember festéket bányászott. 
Lovasi őskori festékbánya
Az ókorban természetesen a rómaiak szerepe elsődleges mind a Balaton-felvidék -, mind Tihany területén. Augustus (Kr. e. 37 - Kr. u. 14) császár alatt kezdődött meg Pannonia elfoglalása, bár ekkor még csak a legnyugatibb és a déli területeket sikerült a rómaiaknak uralmuk alá hajtani.
Azonban az I. században már a Balaton-vidéket is sikeresen integrálta a Birodalom. Fontos kiemelni Galerius császár (Kr. u. 305-311) nevét, aki vízrendezési munkálatokat hajtott végre, többek között, a félszigetet is érintve, erről később lesz is szó. Utakat hoztak létre (pl.: Badacsony, „római út”), de fontos a kialakuló villarendszer is (borászat kezdete). A terület sok, elsősorban itáliai kereskedőcsaládot vonzott, akik raktárakat, villákat, esetenként még kemencéket, stb. építettek a területen, mint például Balatonfűzfő
Római kori leletek a Balaton-felvidékről
A népvándorláskorban érdemes kiemelni Keszthely-Fenékpusztát, mint egy félig-meddig továbbélő antik emléket. A középkorban a terület együtt fejlődött a Magyar Királysággal. A földdarab fölött soterkféle földesúr, szerzetesrend, kiskirály osztozkodott. Természetesen ki kell emelni a bencés rend szerepét, mint a félsziget legnagyobb (és sokáig egyetlen!) birtokosát. Két, ma már nem létező falva a félszigetnek: Tihany-Apáti és Tihany-Újlak az Árpád-korban (Kr. u. 1000 – Kr. u. 1301) egyedülálló és egyedüli szerepet töltöttek be a terület életében. Utána az Anjou-kor elején a Csákok és a Kőszegi család vetélkedése volt jellemző. A Zsigmond-, és Mátyás-kor alatt sem telt eseménytelenül a félsziget élete, azonban az igazi harcok csak Mohács (1526) után kezdődtek, ami után a Balaton déli partja az Oszmán Birodalom, az északi partja a Habsburgok kezébe került. Gyakorlatilag a tó egy természetes határvonalat húzott a két állam között. Persze mindennaposak voltak a csetepaték. Fennmaradt egy néphagyomány, ami szerint a törökök jelentős hajóhadat üzemeltettek Siófoknál, ám az északi partnál lévő várakat így sem tudták jelentős ideig megtartani.
Lazius térképe 1556-ból
A török-kor után egészen a reformkorig következett egy csendesebb időszak, amikor is Széchenyi Istvánnak köszönhetően elsősorban Füred és Balatonkenese, majd később Keszthely központba került a balatoni hajózás fellendülése miatt, ellentétben a tihanyi révvel, ami egészen biztosan üzemelt már a középkor alatt is. Innentől kezdődik a Balatoni turizmus fellendülése. Érdekes: a reformkorig balatoni fürdőzés sem létezett, csak halászatra használták a tavat.

És most nézzük egyesével a javasolt látnivalókat:

Az Apáti temlom
Tihany-Apáti
Tihany-Apáti falu egyetlen megmaradt emléke a félsziget határában álló temploma. Hogy honnan lehet tudni, hogy a félsziget honnan kezdődik? A Bevezető részben már említett Galerius császár által építetett csatornából! A császár célja a félsziget szigetté alakítása lehetett, és valóban, mikor az árok feltöltődik vízzel, tényleg mintha egy „védelmi vonal” jönne létre. Apáti falu egyébiránt is fontos szerepet játszik a terület történetében, mivel a félszigeten egyetlen fellelhető falu egészen a török-korig. Kifejezetten érdekes személy volt Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt élő Demeter tihanyi apát, aki a falu életében is kivételes szerepet töltött be. Történetének részletezésére itt sajnos nincs mód, de a szerző szakdolgozatán alapuló összefoglalója a blogon megtalálható "Apáti templomrom régész szemmel" címen. (Az apáti templomrom mögött kezdődik az Apáti-hegy nevű dombocska, melyet megmászva csodálatos panoráma tárulhat szemünk elé. Szerk.)

Tihanyi hajókikötő
Tihanyi hajókikötő
Szintén jó kikapcsolódási, pihenési pont lehet a megfáradt vándornak. Fagyizó, egy-két büfé remek kilátással!

Tihanyi rév
Újlak már a korai középkorban is révészfalu funkcióval bírt, a közelében fekvő révnél pedig ma komppal lehet átszelni a Balatont Tihany és Szántód között annak legszűkebb pontján. (Szerk.)

Az Újlaki templomrom
Tihany- Újlak
A Tihanyi-rév és a tihanyi Újlaki templomrom kifejezetten jó úti cél lehet, főleg hazafelé menet. Mivel nincs messze a falutól, fél-háromnegyed óra alatt le lehet gyalogolni a Belső-tó partjától, és mivel busz is áll itt meg, azért különösen kényelmes innen eljutni Füredre, ahonnét a megfáradt vándor elvonatozhat. A rév magában is nagyszerű élmény, az Újlaki templomot viszont sokkal inkább a „titokzatos” kategóriába lehet sorolni. Nagyjából egyidős az Apáti templommal, de a Balaton-felvidéki, K-NY-i tájolású, egyenes szentélyzáródású templomocskákhoz képest ez a templom észak-déli tájolású, ráadásul semmilyen építési adat nem áll rendelkezésünkre. A templom őrzi a saját és egykori falujának titkait.

Belső-tó partja
A Belső-tó partja
Ez a hely piknikezésre kiváló, és ha a vándor pont egy ünnepi alkalmat fog ki a falu életében, nagy eséllyel találhat itt kirakodóvásárokat is! (A Belső- és a Külső-tó között húzódó kis magaslatot, a Kiserdő-tetőt is érdemes megmászni, fantasztikus kilátás nyílik a félszigetre, és kora nyáron komolyabb árvalányhaj populációs is megfigyelhető a dombocskán. Szerk.)

Levendulaház
A levendulaolaj-gyártás folyamatát mutatják be, emellett kőzettani, halászati tárgyak is vannak kiállítva. Hasonló épületet legközelebb Pannonhalmán lehet találni. Nem véletlen, mindkét helyen egy szerzetesrendről beszélünk.

Tihanyi háztetők
Tihany, falu
Ha a vándor ebben a faluban jár, jól teszi, ha körbenéz - a legtöbb ház ugyanis nem a XXI. századi sajátosságokat tükrözi! Emellett az itteni hideg fagyizókat mindenki meleg szívvel tudja ajánlani. 


Tihanyi apátság
Tihanyi apátság
Ezt a helyet lehetne legjobban részletezni, de úgy gondolom, teljesen felesleges. Mindenképpen ki kell emelni az egyetlen azonosítható Árpád-házi királyunk, I. András sírját, akiről ténylegesen tudjuk, hogy itt, a Tihanyi altemplomban lett eltemetve (a többi királyunk földi maradványa is megvan, éppen csak nem lehet azonosítani őket).

Tihany - Gödrös (strand)
Jó idő esetén ajánlott kipróbálásra, akár gyalog is megközelíthető, ingyenes. Egyből az út mellett, még buszmegálló is van a közelében, nem kell órákat gyalogolni. A víz tiszta, nem zavaros, mint sok más helyen, igaz, hirtelen mélyül.

Csúcs-hegy (túra útvonalak)
Levendulás lanka a Csúcs-hegyen
A Csúcs-hegyen egy helyi legenda szerint egy római őrtoronnyal lehet számolni. Ez valószínűleg nem igaz, de ettől függetlenül érdemes megmászni, ugyanis talán csak innét lehet a Balaton nyugati medencéjét egészben keletről megcsodálni. Emellett arborétumot, emlékhelyeket is rejteget az Apáti-hegy, amelyeket csak a legszemfülesebbek találhatnak meg.



Aszőfői templomrom
Aszófői templomrom
Az aszófői templom szintén egyik kistestvére az apáti templomnak, igaz, itt a falu még megvan. Kis érdekesség: az Aszófő és az Apáti között lévő „köves mezőt” sem véletlenül nevezik így! Az elnevezés sejteti, hogy az apáti középkori házaiban levő kövek egy része hova tűnhetett. Az aszófői romról korábban már írtunk a blogon.



Gejzírmező
Gejzírkúp az újlaki rom közelében

Az utóvulkáni tevékenységek szép példái a tihanyi gejzírkúpok. Leghíresebbjük az Aranyház-gejzírkúp, mely a rátelepedett sárga zuzmókról kapta nevét, illetve a Hármashegyi-gejzírkúp, ahonnan csodálatos a panoráma.




Ciprián-forrás
Barátlakások, Ciprián-forrás
A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.



További információkért, kapcsolatteremtésért kérem, keressék jelen szöveg szerzőjét a jorosbencetamas@gmail.com címen! Kellemes itt-tartózkodást kívánok a kedves vándor(ok)nak!

Képgaléria Tihanyról (Márián Gábor)


Régi apátsági magtár épülete Tihanyban


Rusztikus hangulat a faluban

A móló és a Balaton keleti medencéje

Belső-tó ősszel

Major Lajos, Csávás Csaba és Beretvás Csanád szerzetes szobrai

Ökörfarkkórók Tihanyban

Tihanyi szökőkút

Naplemente a félszigeten

A kálváris

Tihanyi barátlakás
A Belső-tó és Tihany a gejzírmező felől
Füred Tihanyból
Tihanyi domboldal
Egy öreg mandulafa
Kilátás a Kiserdő-tetőről
Tihanyi-félsziget Csopakról
Tihanyi Apátság

A megfeszített Krisztus a tihanyi kálvárián

Tihany látnivalói térképen




Felhasznált irodalom

Tihanyi-félsziget a Wikipédián
Tihany köztéri alkotásai
A színes fényképeket Márián Gábor készítette
A cikket szerkesztette Kapui Ferenc
Őskori és római kori leletek képeinek forrása: Magyar Régészeti Topográfia 2
Lázius térképének forrása

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2016. szeptember 30., péntek

Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk.

Nagyvázsonyi vár

Nagyvázsonyi vár
Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi pálos kolostorrom

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor
A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetich-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Szent Ilona templomrom

Szent Ilona templomrom
Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Tálodi pálos kolostorrom

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a
Tálodi pálos kolostorrom
szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom (Nemesleányfalu)

Szent Jakab templomrom
Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom

Csepelyi templomrom
Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Nagyvázsonyi vár képgaléria

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Tálodi pálos kolostorrom képgaléria

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod


Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető


Csepelyi templomrom képgaléria


A csepelyi templomrom


Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében


A fényképeket késztette: Márián Gábor

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz



Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál
Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.