2019. október 23., szerda

10 éves a Balatoniromok blog

Kedves Olvasóink!

Éppen ma 10 éve, hogy kikerült az első poszt a Balatoniromok Blog oldalára. Így ebből az alkalomból összeszedtük a 10 legolvasottabb cikkünket, amelyeket a legjobban kedveltetek mind ez idáig. Köztük található az első bejegyzésünk is, amely az Aszófő mellett fekvő kövesdi templomromról szól.

Célunk továbbra is a Balaton csodálatos környékének a bemutatása, elsősorban az épített örökség által, de bejegyzéseinkben felvillan a bámulatos, egyedi természeti környezet is. Bár sajnos nem a környéken élünk, de minden évben elzarándokolunk a Balatonhoz, többször is, és gyűjtjük az anyagokat. Sajnos az utóbbi időben ritkábban jelentkeztünk posztokkal, elsősorban időhiány miatt, de a jövőben igyekszünk sűrűbben jelentkezni. Az alábbi 10 képre kattintva mindenki eljuthat legnépszerűbb bejegyzéseinkhez. Köszönjük eddigi figyelmeteket, kommentjeiteket, lájkjaitokat, bízunk benne, hogy sok kirándulást színesebbé tudtunk tenni leírásainkkal, és esetleg új látnivalókat is meg tudtunk ismertetni veletek! Tartsatok velünk a jövőben is!

Kapui Ferenc és Márián Gábor a Balatoniromok Blog szerzői

Sóstókáli templomrom a Káli-medencében

Tihanyi barátlakások

Csobánc vára

Zádor-vár

Hegyesd vára

Szent Balázs templomrom

Tátika vára

Ecséri templomrom

Kövesdi templomrom

Hertelendy kastélyrom


2019. október 16., szerda

Fekete-kastély (Balatonederics)

A balatonedericsi Nedeczky, vagyis Fekete-kastély története (Kapui Ferenc)

Kezdetek

Sok épület falait lengik körül ködös legendák, tévhitekre épülő babonák, ugyanakkor, ha találomra megvizsgáljuk egy-egy régebbi, 100-150 éves épület történetét, szinte biztosan ráakadnánk néhány érdekességre. Ennyi idő alatt szinte minden épületben történnek kiemelkedően pozitív vagy épp negatív dolgok. A Fekete-kastély története viszonylag jól dokumentált, így az itt történt érdekes események jelentős része megmaradt az utókor számára, ezekből szemlézünk most. 

A Fekete-kastély
Nomen est omen, ahogy a latin mondás tartja, de a kastélyt nem sötét múltja miatt, hanem feltehetően fekete ajtó- és ablakkeretei miatt nevezték feketének. Amúgy egy régi nemesi család, a Nedeczkyek birtokolták a területet, akik egy házasság révén kerültek a környékre, Lesencetomajra a Felvidékről. Nedeczky István 1855-ös házassága révén elkerült Somogyba, ahol 1859-re eladósodott, csődbe ment, és testvérének, Nedeczky Jenőnek adta el a birtokot és a régi kastélyt, amely ma is áll, a romos kastéllyal szemben, a 71-es út túloldalán és hotelként, étteremként üzemel(t). Istvánt 1864-ben egy Habsburg ellenes összeesküvés (Nedeczky-Almásy összeesküvés) miatt kötél általi halálra ítéltek, de Deák Ferenc közbenjárására, akivel rokonságban álltak, enyhítették 20 év várbörtönre az ítéletet. A kiegyezés előtt, 1866-ban pedig szabadulhatott is az idősebbik testvér.

Nedeczky Jenőt is letartóztatták, ő korábban egy álarcosbálon Albert főherceg jelenlétében elkergette a  császári himnuszt játszó zenekart. 1864. március 15-én pedig Bertalan Lajos főszolgabíró az alábbi forradalmi tárgyakat foglalta le tőle egy házkutatás alkalmával: egy duplacsövű lőfegyver, egy Mária Terézia korabeli kard, díszes bőrtokban, egy-egy kép Kossuthról, Nagy Sándor tábornokról, Damjanich Jánosról, Csány Lászlóról, stb. - összesen 15 darab. Egy borítékban nemzetiszínű szallagcsokrok, csillagok. Irányi Dániel röpirata 1862-ből, "Magyarország függetlensége" címmel. 33 darabos vas betűkészlet a hozzátartozó rézpréssel. Jenőt le is fogták, de kellő bizonyítékok hiányában hamarosan elengedték.

1880 körül kezdte építtetni Jenő a fenti kastélyt, készülvén 1881-es házasságára egy a korábbinál nagyobb, reprezentatívabb épületet szeretett volna létrehozni, meg nem erősített források szerint saját tervei alapján. 1881. február 26-án egybekelt a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával, aki az unokahúga volt (István egyik leánya). Két évig tartott házasságuk, Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban, 25 évesen elhunyt. István másik leánya, Franciska is nagyon fiatalon, 18 évesen távozott az élők sorából. A nagyszabású építkezés abbamaradt, feltehetően a gyász és az ekkoriban a környéken pusztító filoxéra járvány miatt. Jenő 1892-ben országgyűlési képviselő lett, a felső Fekete-kastély csak ezután kapta meg felső szintjét és tornyait. 

Az eklektikus, historizáló épület második tragédiája 1912. június 2-án, éjjel 11 óra körül történt, a kastélyban dolgozó szakácsnőt barátja, a gulyás (más forrás szerint pásztor) meggyilkolta a folyosón szerelemféltésből. Két év múlva, 1914. március 12. éjjel egykor, Nedeczky Jenő 74. születésnapján az őt régebben gyötrő reumatikus betegségből kifolyólag öngyilkosságot követett el az épületben.

Idővonal a Fekete-kastély történetéhez 1. (kattints a nagyításhoz)

Fekete-kastély a Nedeczkyek után

A következő ismert tulajdonos Dr. Vág Jenő ügyvéd 1928-ban költözik a falak közé feleségével, akit inflagranti talál egy másik férfivel. Szégyenében öngyilkosságot követ el. Új párját a kútfúrót a nő szintén megcsalja, így ő is öngyilkosságot követ el. Az özvegy harmadjára Kaály Nagy Adorjánnal, egy csalóval, tizenháromszoros bigámistával kerül kapcsolatba, aki feléli vagyonát, majd eltűnik. A nő kénytelen eladni kastélyát. A 30-as évek Dr. Marich Jenő miniszteri tanácsos veszi meg az épületet és költözik ide román származású feleségével. Őt 1918-ban egy burgonyapanama üggyel kapcsolatosan már nagy értékű (3,5 millió korona) sikkasztás vádjával illették, de lényegében egy rövidebb letartóztatással megúszta. 1933-ban gróf Batthány Gyula festőművész portrét festett róla. Feleségével a németeknek kémkedtek, de kiderült, hogy kettős ügynökök, és a szovjeteknek valamint az angoloknak is dolgoznak. 1945 februárjában, az orosz front közeledtével a németek rajtaütöttek a kastélyon, megtalálták a kertben elásott rádiót is. Marich látva a betörő németeket öngyilkosságot követett el.

Idővonal a Fekete-kastély történetéhez 2. (kattints a nagyításhoz)

A Nedeczky-kastély a háború után

A kastély rövid ideig a Japán Nagykövetség ideiglenes székhelye volt, majd a II. világháború után Vasas Szakszervezet Gyermeküdülője lett. Átalakítások, a közös zuhanyzók, egy-egy szocreál lámpa, az ebédlő csempéi még őrzik az átalakítások nyomait. 

Ezt követően az ingatlan tulajdonviszonyai, amely egy 5189 m2 területű telken áll, kacifántos irányokat is vesznek az alábbi adatok szerint.

1983. 01.25. Összefogás MGTSZ 1/2 tulajdoni hányadot szerez.
1988.04.20. Megtörténik az épület műemléki bejegyzése.
1991.09.13. 100 000 000 Ft értékben Magyar Hitelbank Rt. javára jelzálogjog kerül bejegyzésre.
1992.03.27. Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 6 984 000 Ft értékű jelzálogjogát bejegyzik.

Feltételezzük, hogy a fele tulajdonnal rendelkező termelőszövetkezet terhelte meg hitellel az ingatlant, feltehetően a saját anyagi helyzetének rendezése miatt.

1995.03.03. Pest Megyei Műanyagipari Rt. 1/2 tulajdonrészt szerez.
1997.07.01. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. adásvétellel 1/2 tulajdonrészt szerez.
1997.07.21. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. adásvétel 1/2 tulajdonrészt szerez.

A Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. tulajdonosa ekkor 3 osztrák állampolgár.

1997.07.21. A  Magyar Hitelbank Rt. 100 000 000 Ft értékben meglévő jelzálogjogának törlése.
1997.07.21. Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 6 984 000 Ft értékben lévő jelzálogjogának törlése.

Feltehetően az ingatlant megvásárló kft. kiegyenlítette az ingatlan jelzálog terheit.

1999.12.17. Elővásárlási jog a Vazul Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. javára.

Egy magánszemély kezében lévő Vazul Kft. bérelte a kastélyt, idővel az ő és az osztrák tulajdonosok viszonya megromlott. A bérlő egy másik, Amandus nevű kft-n keresztül 400 000 eurós vételi ajánlatot tett az osztrák tulajdonosoknak, ám ennyi pénze nem volt. Hitelt akart felvenni egy péceli magánszemélytől, aki a kastély jelzálogáért hajlandó lett volna kifizetni az összeget neki. Ám mivel nem ő volt a tulajdonos, így megkérte az osztrák tulajdonosok volt jogi képviselőjét, egy székesfehérvári ügyvédnőt és egy konyhalányt, hogy vegyenek részt a csalásban. A konyhalány nevére készítettek egy ajándékozási szerződést, amit az ügyvéd aláírt és odahamisította az egyik osztrák tulajdonos nevét.

2007.07.25. A péceli konyhalány tulajdonába kerül az ingatla 1/1 tulajdoni hányada ajándékozással.

Az osztrák tulajok rájönnek a csalási szándékra és 

2007.07.26. Vazul Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elővásárlási jogának törlése.

2007.09.25. Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. 1/1-es tulajdonában az épület ismét.
2007.12.14. keretbiztosítéki jelzálogjog 400 000 Euró értékben osztrák magánszemélyek.

Egy index hír szerint, bár más forrás az alsó, lenti kastély telekméretét hozza ez ügyben, lehetséges, hogy azt (is), vagy csak azt árulták ekkor. A lenti kiskastély, amely egy 12 323 m2-es telken áll 1999 óta egy Balatonederics-Kastélyszálló Kft. nevű cég tulajdonában van, ahol az aláírási jog egy magyar személyé.

2014.04.10. 220 millió Ft-ért árulták a kastélyt.

2014.05.13. keretbiztosítéki jelzálogjog törlése 400 000 Euró értékben.


Valamikor ezután a Fekete Kastély Szálloda és Vendéglátó Kft. orosz tulajdonba került, legalábbis az aláírási joga egy orosz magánszemélynek van. A műemléki védettség alatt álló ingatlan a mai napig változatlanul, romos állapotban várja további sorsát.

Fekete-kastély fényképek (Márián Gábor)

A Nedeczky-kastély

Padlómozaik a bejáratnál

Lépcső

Egy földszinti szoba

Díszes ajtókeret

Mozaik a lépcsőházban

Nagyterem, feltehetően ez volt az ebédlő az üdülőben

Elhagyott szoba

Az erkély

Szocreál lámpák

Kilátás a Balatonra a toronyszobából

Graffitik

A természet kezdi teljesen visszahódítani a környéket

Lépcső a toronyszobába

Beszakadozó tetőzet

Bábos korlát a homlokzaton

Bejárat

Az egyik szoba

Térkép a Fekete-kastélyhoz

A Fekete-kastély a Balaton-felvidéken, Balatonedericstől nyugatra, a 71-es főút mellett található. Az útról nem látszik, a kastélykert fái teljesen benőtték.



Felhasznált irodalom
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.


2017. augusztus 31., csütörtök

Kirándulás Hévízen

Kirándulás Hévízen (Kapui Ferenc)

A Balaton nyugati medencéjéről már rég ejtettünk szót, pedig látnivaló akad itt is bőven. Most Hévízre fogunk összpontosítani. Ez a kisváros Budapest után a 2. legtöbb eltöltött vendégéjszakával büszkélkedhet hosszú évek óta Magyarországon, amit elsősorban a nemzetközi mércével is kiemelkedőnek mondható Hévízi-gyógytónak köszönhet, amely Európa legnagyobb melegvizű tava. Ha valaki errefelé jár, a gyógyfürdőzésen kívül más élményekben is részesülhet. 


Római romkert Hévízen az Attila utcában

Hévíz, Római romkert

A boronaház alaprajza
Kezdjük kalandozásainkat a hévízi Attila utca végében, ahol egy szépen feltárt római kori romkert tárul szemünk elé. A lelőhely már 1931 óta ismert, de a romkert kialakítására csak 2004-ben került sor. A kb. 1000 m2 alapterületű épület, azaz épületegyüttes alapfalainak nagy része a felszínre került, és a konzerválás óta szabadon látogatható.
A római romok sorsa elég hányattatott volt, hiszen a korai feltárások után visszatemették, és a korábbi mezőgazdasági valamint közműfektetési munkák több falszakaszt és leletanyagot teljesen megsemmisítettek.

Az I. század elején épített, egy nagyjából 10×10 m-es boronaház állhatott itt, lapos homokköveken fagerendákból építve. Feltehetően más épületek is álltak a környezetében, amelyekre utaló jelek kerültek elő az ásatás során, ezek nem kerültek feltárásra. Ezek az épületek minden bizonnyal leégtek.

Az I-II. század fordulóján egy 45×23 m-es nagy kőépületet emeltek a területen. Keleti oldalán
A villaépület a fürdővel
lehetett bejárata, itt találjuk a porticust, azaz oszlopos bejárati előteret. Az épületen belül egy 8×16 m-es belső udvart találunk, amelyet a lakóépülettel egyetemben habarcspadló fedett. A bejáraton belépve balra (dél felé) egy kettes, jobbra egy hármas osztatú épületszárny alapjai fedezhetők fel. Az udvarban egy fürdőhelyiség állt, nyugati felén egy meleg- (caldarium) és egy langyos vizes medencével (tepidarium). Egy kis hideg vizes (frigidarium) medence is állt mellettük. A medencék alja terazzo padlóból állt, amelyeket kis téglaoszlopok tartottak, innen, alulról a meleg levegő fűtötte fel a vizet. Jobbra, észak-nyugaton egy villa urbana, villagazdasági lakóépület állhatott a feltételezések szerint. Ez az épület feltehetően markomann-szarmata barbár betörések miatt vált lakatlanná a II. század 2. felében.

A villaépület a Mithras szentéllyel
Az újratelepülés után a keleti portikust lebontották a fürdővel együtt, a bejárat a nyugati oldalra került. Az egykori fürdő déli oldalán T-alakban egy Mithras szentélyt emeltek. 2003-ban a feltárt szentély talapzatokat sajnos ellopták a helyszínről. A szentélyt valószínűleg a 4. században a kereszténység megerősödésének idején rombolták le erőszakosan. Az épülethez csatlakozó északnyugati szárnyat is ekkor bonthatták le.

A római épület utolsó építési fázisa
A villát ekkortól feltehetően gazdasági épületként használták tovább.
Valamikor az V. század elején égett le, vagy gyújtották fel, ekkor pusztult el. A későbbi századokban a környék lakossága kőbányaként használta, a felszín feletti falak így tűntek el. A környéken máshol is lehetnek épületmaradványok, építkezések során kerültek elő faldarabok, az Egregyi utca 27-es szám alatt például egy téglaégető. De ezek feltárása teljesen nem történt meg, többségük magántelken helyezkedik el, nem látható és nem látogatható.

Későrómai kori téglasír Hévízen

Római katona téglasírja Hévízen
Az Egregyi-domb felé véve a sétánkat egy újabb római emléket találunk. A sírt 1925-ben földmunkák során találták meg. Téglából, oltatlan mésszel építették, feltehetően egy katonáé volt. Sírmellékletként talált leletek, egy bronz övcsat és fibula, valamint egy vaskés és egy II. Constantinus idejéből való érme a keszthelyi Balaton Múzeumhoz kerültek. Maga a csontváz és a sír a megtalálás helyén szabadon látogatható.


Egregyi templom

A felújított egregyi templom 2017-ben
Barangolásainkat az Egregyi-dombon folytatjuk, ahol különböző pincék és éttermek övezte kellemes sétaúton haladva elérünk a kis, románkori templomhoz. Egregypuszta első említése 1211-ből való, az Atyusz nemzetség birtokolta. 1341-ben már magát a templomot is említik. Valószínűleg a XIII. század második negyedében építették. Az egyenes záródású szentélyhez téglalap alakú hajó és négyzet alapú torony csatlakozik. A tornyon fűrészes fogas díszítés, kettős- és hármas osztatú ikerablakok találhatók, csürlősen falazott kősisak fedi.

Egregyi templombelső
1555 után török uralom alá kerül a település. A törökök pusztítása mind a településen, mind a templomban komoly nyomokat hagyott. 1731-ben hozzák rendbe, hajóját megmagasítják, boltozatait kipótolják, külső és belső festéseket végeznek rajta. A XVIII. századtól temető kerül a templom köré, temetőkápolnaként funkcionál. 1860-ban járt a környéken Rómer Flóris, aki feljegyzéseket készített a templomról. A római villa nyomait nem említi, valószínűleg akkor ezek teljes mértékben a föld alatt lehettek. A templom védőszentje Szent Magdolna lett a században. 1938-ban restaurálják, 1964-ben feltárják. Legújabb renoválása 2017-re fejeződik be.

Felszentelési kereszt nyomai
A feltárás során kiderült, hogy a település, és maga a templom is feltehetően római alapokra épült. A templom belső teréből római kori kerámiadarabok kerültek elő. A toronyalj nyugati fala mellett Árpád-kori edénytöredékekre is bukkantak. A toronyalj vörös-sárga festése, amelynek nyomai a feltárás kutatógödreiből kerültek elő, a XIII. századra tehetők. Eredeti vakolata nem nagyon maradt fent az épületnek, belső falfestései, szentelési keresztjei többszöri felszentelésről tanúskodnak. Az egyszerűbb, egysávos szentelési kereszt a korábbi, XIII. századi. A déli fal belső festésén figurális képek töredékei figyelhetők meg (glóriadarabok). A diadalív festése barokk kori. Külső falfestése csontszínű volt eredetileg, lábazatán vörös és okker sávokkal. Kiderült, hogy eredeti, középkori ajtaja a déli oldalon állt, ma is ezen lehet betérni a nappal nyitva tartó épületbe. A XIX. században, a nyugati falon nyitott ajtót mára elfalazták a helyreállítások során. A templombelsőben az oltár mellett két kőből készült román kori keresztelőmedence maradványai láthatók (a belsőtéri fotónkon terítővel letakarva).

A hármas osztatú (szentély, hajó, torony) homlokzat ebben az időszakban ritka volt, többnyire torony nem épült a kis falusi templomokhoz. Ebből az időszakból a környéken a szigligeti (avasi templomrom) és a zánkai templom épült ily módon, mindhárom épületet az Atyusz nemzetség birtokolta. Avason megfigyelhető a hasonló kősisak, Zánkán pedig az ikerablakok.

Fényképek a környék romjairól (Márián Gábor)
Római romkert

Hévízi római romkert 2014 körül
Falmaradványok korábbi állapota

A nyugati bejárat környéke 2014-ben

Az egykori fürdő közelebbről, illetve a fotó felső végén a Mithras szentély T-alakú nyomai

Az épület kelet felé fotózva (jobbra az egykori fürdő)

A romkert korábban a nyugati porticus felől

Korok és borok múzeum és kert a romkert mellett


Római katona sírja

Római katona csontváza

Egregyi templom


Az egregyi templom a felújítás előtt
Feltárt római edénytöredékek a templomban

Térkép a Hévíz környékén fekvő látnivalókról

A római romkertet Hévízen az Attila utca végén találjuk. A római katona sírját és az Árpád-kori egregyi templomot pedig a Dombföldi utcában. Mindegyik látnivaló ingyenesen látogatható.


Felhasznált irodalom

Helyi ismertető tábla a hévízi római téglasírról
Müller Róbert: Római kori épület Hévíz-Egregyen (2004) (A római villával foglalkozó részben a fekete-fehér képek és ábrák ebből a forrásból származnak.)
Sz. Czeglédi Ilona - Entz Géza - Reisinger Mária - Mendele Ferenc: Az Egregyi Árpád-kori templom (Az egregyi templomról szóló fekete-fehér kép ebből a forrásból származik.)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.