Google+ Balatoni romok: 2013/07

2013. július 27., szombat

Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget)

A tihanyi barátlakások története (Kapui Ferenc)

Tihanyi barátlakások
Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.

A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.

Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem
I András és Anasztázia
emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb  fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.

Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségbe, és még kettőnek a nyomai kivehetők. Homoktufitba vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen akadt kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is kerültek elő a cellákból.

Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.

Tihanyi barátlakás
A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.

Fényképek a tihanyi barátlakásokról (Márián Gábor)

Lépcső az egyik barátlakáshoz 
Stabilizáló pillérek

Az egyik barátlakás

Barátlakás felülnézetből

Eredetileg is fel volt falazva a barlangok előtere,
de ezek a falak XX. századiak

X. századi összkomfort

Jól megfigyelhetők a kőzetrétegek

Az egyik beomlott üreg

Itt is barátlakás lehetett

A legnagyobb remetelak

Remetelak belsőtér

Remetelak belső helyiségekkel

Kőkorszaki szakikat idéző hangulat

Kőzetrétegek a tihanyi barátlakások felett
A tihanyi barátlakások megközelítése

Ciprián-forrás
A barátlakások a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten találhatóak. Többfelől is megközelíthetjük azokat, akár a parti útról, de mi a tihanyi Árpád utcából sétáltunk el a romokhoz. Az Árpád utca végén tábla jelzi a Tihanyi Óvár sáncait, és a Barátlakásokat. A zöld jelzésen kell sétálnunk kb. fél órát, az útról megcsodálhatjuk a Külső-tavat, a Balatont, a Füredi-öblöt, és a környező, fantasztikus környezetet. Először az Óvár sáncaival találkozhatunk, amelyek kb. 1,5-2 méter magas töltésre emlékeztetnek. Tovább a zöld jelzésen enyhén lefelé ereszkedve elérjük a barátlakásokat, tovább haladva a Balaton partja felé. Még lejjebb elérjük a ma is csörgedező Ciprián-forrást. Ha valakinek van kedve, a túra előtt megmászhatja a nemrég rendbe hozott Kálvária-dombot is. Művészetileg is fantasztikus az ember méretű, megfeszített Krisztus szobor a két latorral, a kilátás is csodása Tihanyi Bencés Apátságra, és fantasztikus a nyugalom odafent. Tihanyban aránylag nehéz eltévedni, a jelzőtáblák kellő sűrűségben lettek kihelyezve, nagyon hasznosak.


Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget) nagyobb térképen való megjelenítése

A felújított kálvária (útba ejthető a barátlakások felé)

Krisztus a kereszten

A tihanyi apátság a kálváriától

A dombtetőn a tihanyi óvár sáncai láthatók
(ezt egy szemközti dombról fotóztuk,
a barátlakások felé útba esik)

Füredi-öböl a tihanyi barátlakások felé menő útról




Felhasznált irodalom


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013. július 16., kedd

Szent Balázs templomrom (Szentantalfa)

A Szent Balázs templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

Impozáns torony
A Szent Balázs templomrom csodálatos környezetben, álló toronnyal, sok épen maradt falrészlettel és egy érdekes, titokzatos történettel lesi a Nivegy-völgy felett elnyújtózva a tájat.

A templom építését a XII-XIII. századra teszik, az egyik forrás említ egy XII. századi, fából épült elődöt is. A torony és a hozzá tartozó hajó a korai, román maghoz való későbbi gótikus hozzáépítés, feltehetően a XIII. század második negyedéből. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves, hasonlót a Zánkán láthatunk, az a templom nem rom. Íves kapuzatát érdemes megcsodálni a templom előtt álló fügefák árnyékából.

A falut először 1333-34-ben említik, papját Jakabnak hívják, káplánja János. Érdekes, hogy Pelárgus János 1872-es rajzán a torony bejárat felőli oldalán még kereszt alakú ablakot ábrázol, a déli falon pedig három résablak található. Ez analógiát mutat a közeli felsődörgicsei templomrommal, ahol a nyugati falon kereszt alakú ablakot, a délin pedig három résablakot találunk. Kozák Károly tanulmánya szerint mindkettő Szentháromság szimbólum, Felsődörgicsén az ablakok a keresztelőmedence helyét jelölték. A török időkben néptelenedett el a település, a templomot is ekkor hagyhatták el. 1962-ben a romok közül előkerült egy késő gótikus/korai reneszánsz pasztofórium is, amit akkor a Keszthelyi Múzeumba szállítottak. A romot 2001-2002-ben részlegesen helyreállították. Mi 2009-ben látogattuk meg, akkor azért a felújítás után érzékelhettünk némi állagromlást. A romot szeretnénk meglátogatni mostanában, sajnos a 2009-es emlékek kicsit megkoptak, és a források még az épület részeinek tájolásában is sokszor ellentmondásosak, jó lenne egy tudatosabb szemlélődés erejéig visszatérni. Megéri meglátogatni a romot, hiszen a panoráma is csodálatos mellőle.

És a titokzatos történet...

A források felmérése közepette találtam egy cikket az mno.hu-n, amiben arról írnak, hogy a Szent Balázs templomrom története elég furcsa fordulatot vesz a XX. században. A magyar forrás Lanz Györgyként említ egy embert, akit a modern kori templomos rend megalapítójaként aposztrofál. Az illető Jörg Lanz von Liebenfels, eredeti nevén Adolph Joseph Lanz osztrák okkultista filozófiával foglalkozó, a Wikipédia szerint szélhámos. Egy biztos, nehéz definiálni személyiségét. Elméleteiből később a német nemzetiszocializmus is táplálkozott. 1918-ban Magyarországra érkezett, lelkes antikommunistaként, aktívan fellépett a forradalmi rendszer ellen. És itt jön az érdekesség, 1926-ban állítólag megvásárolta a Szent Balázs templomromot, amibe be is költözött, és kisebb átalakításokat végzett, a tornyot és a nagyobb hajó egy részét lakhatóvá tette, az épületet nyári rezidenciaként is használta. 1925-ben a Balaton-felvidéken, 1937-ben Szentendrén alapított "fiókszervezeteket" az új templomos rend számára Magyarországon. Sajnos a magyar források elég homályosak, és kicsit össze-vissza kezelik ezt a történetet. Ha valaki rendelkezik plusz infóval az esetről, vagy hiteles forrással, az nagyon szuper lenne. Egy biztos, 1933-ban Magyarországról Svájcba költözik Liebenfels. Hogy a romot mikor hagyták el teljesen, azt nem tudni. Érdekes lenne kideríteni a teljes történetet...

Fényképek a Szent Balázs templomromról 2009 (Márián Gábor)

Csodálatos panoráma a Balatonnal a romtól

A teljes Szent Balázs templomrom

A templom a szentély oldala felől

Falmaradványok

A torony belülről

A Szent Balázs romok

Falrészletek

A torony ablakai

Kígyószisz ostromolja a falakat

Felújítás után...

Falmaradványok

A templombelső

Sokat látott falak

Szent Balázs templomrom

Csodálatos látvány

Falmaradványok

Egy beépített, faragott kő

Befalazott kapu

Falfestmény maradvány

A torony alatti boltozat

A torony és pár lépcső

Faragott kövek

A karzat alatt

Kapubéllet

Kapubéllet részletek

Az íves kapu kívülről

Kapubéllet részlet

A kapuzat és pár fügelevél

A rom szemből fügefákkal

Impozáns falak

Kereszt az egykori szentély vonalában

A torony a templom felől

Torony és falak


A Szent Balázs templomrom megközelítése

A Szent Balázs templomrom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, Zánkától nem túl messze található. Ha a Nivegy-völgyben Szentantalfa felől haladunk Óbudavár irányába, balra ágazik le egy műút Balatoncsicsó felé. Ezzel szemben, azaz nekünk jobbra pedig egy földút. Jobbra kell fordulnunk, és kb. 2 km-t kell megtennünk a földúton. Nem tegnap jártunk arra, de emlékeink szerint akkor nem nagyon volt kitáblázva. A rom környezete akkor tiszta volt, könnyű volt észrevenni az útról.


Szent Balázs templomrom (Szentantalfa) nagyobb térképen való megjelenítése


Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!