A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
A Balaton és környéke nem csak nyáron rejteget különleges szépségeket a látogatók számára, érdemes meglátogatni a vidéket más évszakokban is. Múlt szombatra szép, tavaszi időt jósoltak a meteorológusok, és 2013 ősze óta nem is jártunk a környéken, így úgy gondoltuk, hogy ellátogatunk a virágzó barack- és mandulafák földjére kiszabadulva a városból, és szívunk egy kis friss levegőt a szabadban, a napsütésben.
Tihanyi apátság
Tihanyi-félsziget
Nem bántuk meg, hogy meglátogattuk a Tihanyi-félszigetet és a Káli-medencét. Először Tihanyt vettük górcső alá. Elzarándokoltunk az apátsághoz, melynek ajándékboltjában egyébként a Magyarországon oly kevés helyen beszerezhető vörös sört is kapni, Tichon néven (véletlenül vettünk is pár üveggel). Körbebarangoltuk az apátság környékét, megmásztuk a rendbe hozott Kálvária-dombot, és természetesen fotóztunk is. Most elsősorban nem a romvadászat volt a cél, hanem a tél utáni kiszabadulás, kirándulás a megújuló természetben, de azért pár templomrom így is lencsevégre akadt. Az apáti romnálépp egy birkanyáj legelészett, szuper látványt nyújtott. Íme a tihanyi fotók, alattuk még bemutatjuk a Káli-medencében készülteket is.
Az apátság
Tihanyi Kis Kálvária
Kálvária-domb a Kis Kálváriától
Tihanyi hangulat
Apátság a Kálvária-dombról
Tihanyi szobor
A Belső-tó
Remek kilátás Füred felé
Kálvária Tihanyban
Tihanyi apátság
Tihanyi panoráma
Az apátság ismét
Tihanyi hangulat
Tihanyi levendula bolt
Tihany
Barátok a parkban
Bencések és a kikelet
Apáti templomrom
Apáti templomrom és egy birkanyáj
Káli-medence
Utunkat a Káli-medencében folytattuk. Ellátogattunk ismételten a velétei palotaromhozés a töttöskáli templomromhoz, amelyekről korábban már írtunk. Utóbbi előtt egy szép kis mandulás borult épp virágba, nagyon hangulatos látványt nyújtva. Az Öreg-hegyen lencsevégre kaptuk egy régi, feltehetően présház maradványait. Meglátogattuk a szentbékkállai kőtengert is, ahol épp fekete kökörcsinek nyíltak. Vigyázzunk rájuk, ne szedjük le őket véletlenül sem, védettek, és legszebbek az élőhelyükön! A kövekbe természetes úton vájódott madáritatók a korábbi, tavaszi esőknek köszönhetően megteltek vízzel, nevükhöz méltóan. A túrát végül a Kornyi-tónál zártuk, ahol a szintén védett tavaszi héricsek köszöntötték sárga szirmaikkal a jó időt. Akinek van kedve, használja ki a tavaszi napsütést, biztosan nem csalódik a környéken.
Tanúhegy és barackvirág
Káli-medence
Régi présház maradványai az Öreg-hegyen
Idős ház, idős fa
Töttöskáli rom
Mandulavirág és templomrom
Virágzó mandulás a rom alatt
Szentbékkálla templomtornya
Velétei rom
Palotarom
Velétei palotarom
Borostyán a falakon
Velétei kilátások
Pince maradványa a velétei rom közelében
Fekete kökörcsin a kőtengernél
Fekete kökörcsin
Icipici pókocska a napsütésben
Madáritató a kőtengernél
Szentbékkállai madáritató
Kökörcsin a naplementében
Szélborzolta tavaszi héricsek
Tavaszi hérics a Kornyi-tó környékén
Google térkép a tavaszi kirándulás helyszíneivel
Térkép a tavaszi kirándulásunk helyszíneiről, hogy egyszerűbben megtalálja mindenki a szép helyeket, amerre jártunk.
Kapui Ferenc írása, Márián Gábor fotói
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
A kehidakustányi templomrom története (Kapui Ferenc)
Első, de minden bizonnyal nem utolsó posztunk Zala megye jelenlegi területéről Kehidakustány Árpád-kori templomromjáról szól. A településről elsősorban a termálfürdő ugrik be az emberek nagy részének, de azért akad más látnivaló is a faluban, azaz egykori falvakban.
A kehidakustányi templomrom
A jelenlegi települést a keletebbre lévő Kustány, a nyugati Kehida valamint Barátsziget települések együttese alkotja. Kehida neve feltehetően a "kőhíd" ejtésváltozatából ered, utalva a Zala-folyó egyik átkelőhelyére. Kustány ősi magyar név. Az ominózus templomrom az egykori Alsókustány, vagy Egyházaskustány település temploma volt, amelyet 1256-ban említ először hiteles forrás, építését korábbra teszik. A terület búcsújáról már az ezres évek elején is megemlékeznek, talán feltételezhetjük a nagyon korai építést. Maga a terület a Koppány nemzetség birtoka volt, Zala és Somogy jelentős részével együtt. Később a Kanizsai, Hédervári és a Szentkirályi családok birtoka a terület. A 16. században megerősítették a templom környékét, készülvén a török érkezésére, ami 1588-ban be is következett, és ezzel a település és a templom pusztulása is.
Videónk a Kustányi templomromról
A törökdúlás után hamarosan újranépesedett a környék már az 1600-as évek elején. A templomot is rendbe hozták, barokk átalakításokat eszközöltek rajta. Így ma már a román kori épületből semmi sem látható, a mai nyomok inkább a gótika és a barokk emlékeit őrzik. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a területen, ő még láthatta az erődítés nyomait, 1863-ban egy álló bástyát még leírtak. A templom vesztét végül az egykor biztonságot nyújtó mocsaras, ártéri vidék okozta, hiszen a maradványok nagy részét töltéshez, árvízvédelmi célokhoz hordták szét. A terület amúgy Barátsziget, vagy Remetesziget nevet is viselte, a környező romokról azt is gondolták, hogy kolostor nyomai lehetnek, de ezt igazoló, hiteles forrás eddig nem került elő, valószínűbb, hogy csak a templom erődítéséről lehetett szó. A helyi legendárium szerint a két utolsó remete egyikét egy szőrmebundában érte a halál, amikor is egy arrafelé vadászó ember medvének nézte, és lelőtte. Másikuk hosszú életet élt Hertelendy Anna pártfogoltjaként.
A templom korábbi méreteire csak következtetni lehet, 6 méter széles, 18 méter hosszú és kb. 7,5 méter magas lehetett. A leírások szerint tagolt volt, ez megerősítheti a későbbi korok hozzáépítését, a keletelt tájolás pedig a korai keletkezési időpontot. Ma a nyugati fal, és az arról kőkonzolokon induló torony fele látszik, egy 1962-es tavaszi vihar során repedt ketté a magaslat, azóta csonkán árválkodik. A déli és az északi falszakasznak csak kevés maradványa látható, az apszis oldala teljesen elpusztult. Kapuzata nyugatról nyílt. Bár 2007-ben felmerült rekonstrukciója, 2011-es látogatásunk során ennek nyoma egyelőre nem volt látható, bár maga a rom területe meg volt tisztítva az aljnövényzettől. Bízzunk benne, hogy az állagmegóvás megtörténik, és legalább a csonka tornyot még sokáig csodálhatják majd az utánunk következő nemzedékek.
Fényképek a kehidakustányi templomromról (Márián Gábor)
A torony csúcsa
Megmaradt téglafal
Itt futhatott a harangkötél
Megbújva a fák között
Alsókustány egykori temploma
A megmaradt fal oldalról
Az egykori kapu
Boltív
A torony csak az 1960-as években hasadt ketté
A torony belülről
A harangkötél csatornája
A falfestés nyomai
Rejtőzködés
Mikrovilág a rom mellett
A kehidakustányi templomrom megközelítése Google térképpel
A templomrom a Balatontól észak-nyugatra, Zala megyében, Kehidakustány határában található. Mi a keletebbre fekvő Kustányt és a nyugatabbra lévő Kehidát összekötő Malom utcáról fordultunk dél felé a Sportpálya utcán. Ezen az úton kell haladni kb. 1,5 km-t dél felé, majd egy elágazási lehetőségnél balra, azaz keletre kell venni az irányt, majd pár 10 m után ismét délre. A rom egy idős tölgyesek által övezett kis ligetben áll. Ottjártunkkor az úton néhol magas volt a fű, de autóval járható volt, szinte teljesen a romig. Esősebb időben érzésünk szerint probléma lehet a megközelítés, lévén ez a terület mégiscsak a Zala bővebb ártere.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon!
