Csobánci rossztemplom, egy középkori település utolsó nyomai

Csobánc, a várrom mellett egy templomrom is várja a tanúhegy látogatóit (Kapui Ferenc)

Korábban ejtettünk már szót Csobánc váráról, amelyért bármilyen nap- és évszakban érdemes megmászni a tanúhegy lankáit. Kevesebben tudják, hogy a hegy északi lejtője egy középkori település utolsó épületének maradványait rejti, pedig a várhoz vezető út mellette halad el. A látogató könnyen gondolhatja, hogy egy régi présház falmaradványait látja, és bizony nem is téved sokat, ugyanis a templomrom ma raktár/présház funkciót lát el, feltehetően magánkézben van vagy volt a közelmúltban, akárcsak Kerekikál temploma.

A csobánci rossztemplom nyugat felől

Csobáncszög, Rosszög, Felkeszi, a csobánci rossztemplom rövid története

A területről 1221-ben és és 1255-ben is esik említés, ekkor a már sokszor emlegetett Atyusz nemzetségbeli Sal comes, diszeli nemesek és keszi (azaz gyulakeszi) udvarnokok birtoka. Koppány Tibor Csobáncszöggel és Felkeszivel azonosítja a települést. A XV. századben egy Gál nevű nemesé a terület. Hűtlenség miatt ő elveszíti a területet, és a királyi adomány a Gersei Pethők tulajdonába juttatja. Ezután a várat birtokló Gyulaffyaké lesz. Koppány Tibor kettős középkori települést emleget, és a templomot Felkeszi Szűz Máriának szentelt egyházaként említi. A település kivételesen a török korban nem néptelenedett el, feltehetően ez annak is köszönhető, hogy a törökök nem vették be a várat. Az 1745-ös egyházlátogatás álló, jó állapotú templomként írja le, boltozott, sekrestye tartozik hozzá, bejárata előtt harangállvány. Ezeknek ma már nyoma sincs, sőt, már bő 100 évvel később, Rómer Flóris látogatásakor sem volt. A sekrestyét feltehetően a szentély északi oldalán kellene keresni, hasonló romok ismerete alapján. 

Szent Ferenc késése, egy eltűnt körtemplom nyomában

A falu határában említenek egy jégverem forma templomromocskát is, ez feltehetően Szent Ferenc késése néven emlegetett kettős karéjú körtemplom, amely helyett 1768-ban a hívek kérték az Esterházy uradalomtól, a környék ekkori birtokosaitól, hogy inkább a nagyobb pusztatemplomot újítsák fel, amely feltehetően eddigre rosszabb állapotba került. Nem történt meg az építkezés, de 1775-ben felépült a gyulakeszi templom, amely 4 évre rá leégett, mai formáját aztán 1780-ra nyerte el, ma is ezt a templomot használják a kesziek. Az érdekes nevű Szent Ferenc késését Rómer még leírta, mi több, le is rajzolta 1861-ben. A keszi úton Gulács felé bal kézre helyezkedett el. Az apszis karéja kelet felé helyezkedett el, a bejárat a déli oldalra nyílt, ablaknyílásokat nem talált Rómer. 

Rómer Flóris: Szent Ferenc késése templom alaprajzi vázlata

Az érdekes névre több izgalmas magyarázat is szolgál, persze ezek feltehetően nem igazak, de mindenképpen jól hangoznak. Móritz Pál badacsonytomaji plébános szerint Szent Ferenc errefelé utazva nagy buzgalmában oly sokat imádkozott itt, hogy a falra írta, hogy emiatt elkésett onnan, ahová valójában tartott, a felirat pedig letörölhetetlenül, a falak pusztulásáig állt. Másik magyarázat, hogy egy ferences rendi atya az 1500-as években ide vonult a török elől bízva abban, hogy a jóisten megtartja, ha akarja. A visszatérő hívek aztán nem találták az atyát, "elkésett" és innen a név.

Szomorúbb történet, amellyel Rómer a körtemplom leírását zárja. Elmondása szerint, amikor méregette a templomot, egy banya (sic!) szólt neki, hogy csak méregesse, sokáig már nem méregetheti, mert ők éppen építkeznek, szól a fiainak, és hamarosan elhordják a köveket. Rómer a rom elpusztítása ellen szót emelt egy bizonyos gulácsi Gullner úrnál, hogy az ilyen építmények ritkák hazánkban és a lerombolást hivatali úton gátolja meg. 1866-ban az Egyházi Lapokban még megjelent róla egy cikk, ebből Rómer arra következtetett, hogy a templom még állhat, és bízott benne, hogy ha helyreállítja Gyulakeszi érdemes közönsége, akkor az építési kor ízlésében teszi.

Rómert izgathatta a körtemplom megmaradása, feltehetően utánajárt sorsának, és 1868-ban az Archeológiai Közleményekben már ez a szomorú szöveg jelent meg tollából: 

"Lesznek ugyan, és maradnak örökké, kik, mint a keszi uton állott, maga nemeben egyetlen sz. Ferencz-késése nevű imolát, vandali őrjöngéssel és mintegy kérkedve pusztítandják."

A Rómer által XIII. századinak vélt, de lehet, hogy még korábbi Szent Ferenc késése ma már nem létezik, kövei feltehetően egy azóta már elpusztult épület bontott törmelékei között váltak semmivé.  Egy 600-700 éves épületről mi kb. 150 évvel lekéstünk.

Update: szakavatott kommentelőnk jelezte, hogy azért a régészet ismeri a rom feltételezett helyét, illetve alapfalainak egy része fellelhető a föld alatt.

Templomból Dionüszosz oltár, a csobánci templom leírása

Miért is beszéltünk annyit Szent Ferenc késése nevű, mára eltűnt rotundáról? Láthattuk, hogy a török veszedelmet túlélő romok sorsa gyakra az újrahasznosítás lett. A hozzá nem értő szemek csak kőbányaként tekintenek egy-egy romra, így az elháríthatatlannak tűnő veszélyek helyett sokszor bizony nagyonis elkerülhető folyamatok okozzák az értékes műemlékek pusztulását. És itt válik igazán aktuálissá Szent Ferenc késésnek sorsa, a csobáncszögi rossztemplom, vagy rosszög templom jelen sorsának vizsgálatával.

Rómer Flóris rajza a templom nyugati homlokzatáról

A csobánci templomrom nyugati homlokzata 2019-ben

Rómer persze leírta ennek a romnak az 1861-es állapotát is. Csobáncz város rombadőlt templomától a lakók a diszélyi lapályba vonultak. 10 rossz házacskából állt ekkor a szőlőhegyen elhelyezkedő település, alig 50 lakóval. Az Esterházy hercegi uradalomhoz, romos egyháza pedig a gyulakeszi plébániához tartozott. A régi lakók még emlékeztek arra, hogy búcsúkor a kalmárok szekereit felvontatták ide. Ez annyit jelenthetett, hogy kb. egy generációval az emített 1860-as évek előtt még használhatták a templomot, ott búcsút tartottak.

A templomot keletelve építették, egyhajós, feltehetőleg a XIII. század környékén. Apszisa félköríves záródású. A szentélynek viszont ma már nyomát nem találjuk, a keleti fal, a diadalív fala egyenesen záródik. Az Entz-Gerő könyvben fotót közölnek a nyugati homlokzatról, amely a rómeri rajz állapotát hozza egy az egyben. Azóta viszont az ajtót és a homlokzati ablakokat átépítették, a kiesett köveket kipótolták, ránézésre nem túl szakszerűen, az eredeti nyílások leírása is félköríves, illetve a régebbi fotókon is ívesebbek ezek. Rómer az északi hajófalon nem ír le ablaknyílást, a falak körös körül talapzattal bírnak, ez ma is megfigyelhető. Felskiccelte az alaprajzot is, a szentélyen egy keleti és egy déli ablakot ábrázolt (leírásban ugyan északinak mondja utóbbit), illetve a déli falon említ még két ablakot. Összességében a déli fal 3 félkörves ablaka abszolút jellemző volt a környék románkori, falusi templomaira, Szentháromság szimbólumként is értelmezik, ilyet láthatunk például a kisdörgicsei templomromon.

Rómer Flóris alaprajza a csobánci templomromról

A szentély déli oldalán még egy kis fülkét, feltehetően a szentségházat is észlelte. A szentély boltíveit ekkor már nagyrészt bedőltként írja le. Az 1700-as években említett sekrestye és harangláb nyomairól már nem beszélt. A diadalív falai támpillérként kiugrottak a hajótest két oldalán, ma már ezt sem nagyon érzékelni. Leírta továbbá, hogy a falak alul somlából rakottak (nem találtuk, hogy ez pontosan mit jelent, a somla szót sem az internet, sem A magyar értelmező kéziszótár nem találja, de erős tippünk a bazalt lehet), feljebb mészkő, homokkő figyelhető meg Rómer felveti, hogy az eltérő anyaghasználat különböző építési időt is jelezhet az említett falszakaszoknál. Megfigyelt kváderköveket, az északnyugati falkapcsolódásnál egy szép nagy vöröshomokkő példány megfigyehető, fehér festékkel valaki pont erre írta rá, hogy merre vezet (lefelé) a vár ut (sic!), hát, ez is az infográfia egy nem is oly ritkán előforduló fajtája. Érdekes adalékként említ a romtól 500 lépésnyire egy omladék állapotú, különösebb "művészet nélküli" oszlopot, amelynek 3 képfülkéje üres. Olyannyira, hogy ma már nem is létezik.

A várba vezető útról jól látszik a templomhajóba beleépített présház teteje

Akad viszont présház építés a hajó keleti végében. Fotóinkon ez jól látható. Az Entz-Gerő könyv szerint az 1950-es években készült el ez az eredeti funkciótól merőben eltérő hozzáépítés, amelyet egy diszkréten lejtő cseréptető fűszerez. Szóval, írhatunk rosszallóan a 150 évvel ezelőtti viszonyokról, lesajnálhatjuk a "banyát", aki el akarta hordatni, és feltehetően el is hordatta Szent Ferenc késést. De felmérve Csobánc rossztemplomának jelen állapotát, örökségvédelem terén van teendője a jelen kor embrének is, nem csekély.

Képek a csobánci rosszög temlomromról (Márián Gábor)

Irányítótáblaként használt kváderkő

Fantasztikus naplemente a Csobáncról

A templomhajó keleti végébe épített présház

Csobánc vára a rossztemplomtól

A csobánci templomrom tető nélküli oromfalai

A csobánci rossztemplom romja a csobánci vár falmaradványai közül fotózva

Az egykori Csobánc falu templomromja Google térképen

Csobánc templomának romjai Veszprém megyében, Gyulakeszi határában, a Csobánc-hegyen állnak. Megközelíthetőek a Gyulakeszi Jókai utcából elérhető parkoló felől.

 

A csobánci rossztemplom GPS koordinátái: 

46.87284674742337, 17.501175167051358

Felhasznált irodalom

Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén
Rómer Flóris jegyzőkönyvei I. kötet, III. kötet

Rómer Flóris: A magyarhoni lakott barlangokról (Archeológiai Közlemények 1868)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

Entz Géza-Gerő László: A Balaton környék műemlékei

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.