2015/08/14

Tátika vára (Zalaszántó)

Tátika várának története (Kapui Ferenc)


Először 2009-ben fedeztük fel a bloggal Tátika várát, mivel kicsit korábban meglátogattuk Rezit, kézenfekvőnek tűnt a szomszéd erősség megtekintése is. Természetesen nem bántuk meg a túrát. Már akkor hallani lehetett arról, hogy a vár 2001-ben indult felújítási- és feltárási munkálatai elakadtak. 2014-ben újra meglátogattuk Tátikát, sajnos sok előrelépést nem tapasztaltunk a 2009-es állapotokhoz képest. 

Balra Tátika várának déli fala, jobbra a palotaépület 2 emelet magasan az északi falhoz tapadva.

Tátika vára Zalaszántón


Történelmi emlékeink állagmegóvása, feltárása szerintünk fontos kérdés, hiszen a Balaton szűkebb környezetében is több eltűnt kolostort, templomot vagy ledőlt tornyot lehetne említeni, amelyet még a 100 évvel előttünk erre járók leírtak, illetve láthattak. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elhagyott, omladozó történelmi helyek teljesen más varázzsal bírnak, mint azok, amelyeket szinte újra felépített a jelen kor embere, belépődíjért, panoptikumért, várjátékokért és kürtőskalácsért cserébe. Talán nem is baj, hogy az említett rom "archetípusok" mindkettőjével találkozhat a látogató.

Magas, bazaltszürke falmaradványok, a fal felső szakaszain lyukak, ezek a gerendafészkek.
Tátika várrom, a falak felső szakaszain megfigyelhető gerendafészkekkel

Tátika várának, vagy inkább várainak története


De vágjunk is bele a rom bemutatásába! Ha Tátika váráról beszélünk, rögtön 3 várrom is eszünkbe juthat. Itt most elsősorban a leglátványosabb romról, a 413 m magasan álló felső várról lesz szó. De innen észak-nyugatra, egy jó 90 m-rel alacsonyabb dombon találhatók a korábbi építésű alsó vár szerény maradványai. A fellegvártól 600 m-rel észak-keletre pedig a nem is oly rég 2009-ben felfedezett asszonyvár csekély romjai láthatóak a 373 m magas Farkas-hegyen. Sőt a közeli Hamvaserdőben vaskori erődítés is állt egykoron, erről tanúskodnak az itt látható halomsírok. Sajnos látogatásunkkor ezekről a látnivalókról még nem volt fogalmunk, így fotódokumentáció csupán a felső várról készült, de reményeink szerint a közeli jövőben fel fogjuk majd kutatni az annál kevésbé látványos, de épp oly izgalmas többi emléket is.

Tátika várának palotaépülete alatti pincék közül a keleti


A vár nevét a Thadeuca (Tátika) honfoglalás kori nemzetségről kapta. Ők építették az alsó várat, feltehetően még a tatárjárás előtt. Akkoriban ritkaságszámba ment a magán kővárak építése Magyarországon, csak a legjelentősebb családok tudták az effajta építkezést és a vár fenntartását megengedni maguknak. A nemzetség hatalmaskodásai miatt a elveszítette a várat, annak tulajdona a Kaplony nemzetség beli Zlaudus későbbi veszprémi püspök kezébe került.

IV. Ince pápa 1246-ban, IV. Béla királyunk pedig 1248-ban ösztönzött kővár építésre Magyarországon, okulva a tatárjárás tanulságaiból. Zlaudus királyi engedélyt kapott magánvár építésére, amely Calanda zalavári bencés szerzetes tervei alapján zajlott. A közeli Szigliget várának építését is bencés szerzetesek kezdték. 1257-ben a vár elkészült. Míg az alsó várból a sümegi utat lehetett ellenőrizni, a felső már uralta a Zágráb felé menő utat is. 1342-ben értesülünk utoljára az alsó vár létezéséről, feltehetően az alsó erősség a felső megépülte után jelentőségét vesztette. A stratégiai, katonai ellenőrzés mellett a későbbiekben a mai Tátikahidegkútnál vámszedés is történt (1474-ig bizonyosan).

A vár a veszprémi püspökséghez tartozott, de mivel a veszprémi püspök a híres kiskirályt is adó Kőszegi család egyik tagja, Kőszegi Péter lett, így az ő családjuk befolyása alá került Tátika. 1289-1319 során belharcok alkalmával épülhetett fel a közeli asszonyvár ellenvárként, segítve az ostromokat. Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozza (övék ekkor a szomszédos Rezi is), de Zsigmond alatt hűtlenség miatt elvesztik. Az 1400-as évek elején a Gersei Pető család befolyása érvényesül Tátika fölött, hol zálogként, hol tulajdonként, ahogy Rezi is. Innentől a vár pusztulásáig az ő fennhatóságuk érvényesül Tátika felett, igaz a korábbi tulajdonosok és a veszprémi püspökség folyamatosan pereskedett Tátikáért.

Tátika 1499-ig a Gersei Pető nemzetség központja, innen irányították jelentős birtokaikat. 1532-től a környék egyházai, pálos kolostorai és nemesei a török portyák elől a várba menekítették kincseiket, amelyeket 1538-ban a várral együtt 600 lovassal Kecsethy Márton veszprémi püspök foglalt el. Ezután visszaszerezték a Gerseiek és megerősítették. 1550-től gyakoriak voltak a török portyák, nádori és királyi nyomásra a vár őrségét növelték, de a Gerseieknek már sem anyagi erőforrásaik, sem akaratuk nem volt a vár védelmének növelésére, feltehetően a birtokaikon történt portyák miatt elszegényedtek. 1571-ben Giulio Turco Rezihez hasonlóan Tátikát is felméri, lerajzolja. Többek között ez alapján erről a várunkról is készített a Kő-kövön blog egy remek rekonstrukciós videót, ami alapján el tudjuk képzelni a vár 1500-as évekbeli kinézetét.



Zalaszántó, Tátika várrom leírása


Dél-keleten egy kapubástya állt, ez sajnos már teljesen leomlott. Észak-nyugaton egy 9×11 négyzetméter alapterületű, 2 m falvastagságú öregtorony, nyugaton és délen fal, északon pedig egy palotaszárny kiszolgáló épületekkel, pincékkel, a keleti pince dongaboltozatát rekonstruálták, megerősítették. Utóbbi két oldalon sziklafal óvta az erősséget, a kapu felől pedig száraz árok nehezítette az illetéktelenek várba jutását. A vár alapterülete kb. 2 ha. Az öregtorony és a palota maradványai a leglátványosabbak napjainkban. Feltételezhetően a kaputól az északi fal mentén húzódhatott egy külső fal is a vár körül, ennek ma nem lehet felfedezni a nyomait. A palotaépülettel szemben is feltártak egy helyiséget.

Balra a várkonyha falai kb. csípőmagasságig, jobbra az egyik pince boltozata.
Balra látható Tátika várának egykori konyhája


Tátika várának pusztulása


A vár pusztulása 1572-ben egy nagyobb török portyával vette kezdetét. A vár és a birtok is komoly károkat szenvedett. 1589. március 6-án a török seregek el is foglalták Tátikát, kifosztották, felgyújtották. Egy 1592-es oklevél már romként említi a várat. 1713-ban Mercy császári tábornok felgyújtatta a várat hadgyakorlatra hivatkozva. 1741-ben a Festetics család birtoka lett a rom. 

Balra egy beton mérési pont, jobbra a palota falmaradványai, előtérben megannyi ököfarkkóró
Tátika fellegvára nyugat felől fotózva

Tátika várrom ásatások, feltárás, rekonstrukció


A feltárási munkák 2001-ben kezdődtek Tátika váránál. Ennek során megtisztították a pincehelyiségeket a beomlott törmeléktől. A palota feltehetően vakolt volt, ma is észelhetők egybefüggő vakolatdarabok. A palotaszárnytól nyugatra, a fal északi oldalához egy helyiséget feltehetően később építettek hozzá a várhoz a 15-16. században oldalazó bástyaként. A palotaépülettel szemben előkerült a vár konyhája, amelyben 3 kemence is helyet kapott. Előkerült egy reneszánsz ajtó- és négy ablakkeret is, az ablakok feltehetően a vár palota előtti udvarára nyíltak. Emellett elsősorban középkori kerámiatöredékek és kevesebb fémlelet került elő a régészeti munkálatok során. Legutóbbi feltárással kapcsolatos dokumentációk 2010-ből valók, ismereteink szerint a munkálatok (legalábbis a komolyabb rekonstrukció) állnak.

Faragott ablakkeret kövek egy kupacba rakva a pincében, előtérben egy fa pad.
A keleti pince, halomba rakva a faragott ablakkeretek

Faragott ablakkeret kövek egy kupacba rakva a pincében.
Ezek a reneszánsz ablakok nyílhattak kicsit feljebbről a várudvarra


Tátika vár legendája, egy beteljesületlen szerelem története


Tátika történetéhez tartozik egy legenda egy szerelmespárról, Rezy Sándorról a szomszédos vár uráról és Magdáról, akit mostohaanyja meg akart ölni. Szerencsére Sándor ezt meg tudta akadályozni, de a szerelem mégsem teljesülhetett be, Sándor előbb Rómába ment bűnbocsánatért, majd katonaként elesett a török elleni harcokban. Magda pedig a veszprémvölgyi apácák közé lépett, és ott is halt meg. A történetet Kisfaludy Sándor költő szedte versbe Tátika címen. Az OSZK online archívum jóvoltából a Tátika szóra kattintva olvasható a beteljesületlen szerelem története.

Havasi cincér (Rosalia alpina) a vár közelében

Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

Vörösfoltos bodobács (Lygaeus equestris)

Épp egy méhféle próbál beporozni egy kígyósziszt (Echium)

A Fekete-tó mocsaras, békalencsés tükre Tátika vára alatt


És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, az egyik Tátika vár túra alkalmával a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatti a Fekete-tóig, és láttunk egy gyönyörű havasi cincért is. A halomsírokat pedig egyszer pótolni fogjuk!

Fotók Tátika váráról 2009 (Márián Gábor)


Tátika falmaradványai, a nyugati pince feletti falszakasz

Balara kivehető az egész palotaszárny

Falcsonk a palotaszárny nyugati részén

Lejárat az északi falon

Tátika vára nyugat felől

Falmaradványok, a palota nyugati vége

Törmelékcsúszda a rekonstrukciós munkálatokhoz
Állagmegóvás folyamatban


Fotók Tátika váráról 2014 (Márián Gábor)


Gerendagyámok egy épületrész falmaradványain

Az impozáns palotaszárny nyugati oldala

Tátika vára délnyugatról

Az északi, külső bástya, az első építési periódushoz képest későbbi hozzáépítés

Sümeg vára tátika falai közül

A zalaszántói Béke Sztúpa a romtól

A falakat ökörfarkkórók ostromolják

A rekonstruált pince lőrésszerű ablaka

Lejárat az északi bástyához

Lépcsősor az északi bástyához

Ikertornyok, ökörfarkkóró a falcsonk előtt


Az északi fal síkja és a kiugró északi bástya

Kilátás Tátika-hegyéről

Tátika vár megközelítése túraútvonallal, Google térképpel


Tátika várának romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Zalaszántótól északra Tátika-hegyen találhatóak. A falu szélétől kb. 2 km-t kell megtenni műúton a térképen "P" betűvel jelzett kis parkolóig, Tátikahidegkút kis tanyájáig, a vár megközelítése autóval idáig lehetséges. Innen jól járható földúton vezet a Tátika vár túraútvonala, előbb a kék, majd a kék rom turistajelzést követve jutunk fel a romokig kb. 1,5 km-es, részben emelkedő út után. A várrom szabadon, belépődíj nélkül látogatható.


Tátika várának GPS koordinátái: 46.906227, 17.259577

Vándor László feltáró régész feltárási dokumentációi
Vándor László leírása a Castrum Bene Hírlevél kiadványban
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.