A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dörgicse. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dörgicse. Összes bejegyzés megjelenítése

2014/07/06

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (Dörgicse)

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom és a környező lakóépületek története (Kapui Ferenc)


Ahogy korábban írtuk, Dörgicse falu nem panaszkodhat templomokkal való ellátottságára, hiszen 4 működő és 3 rom állapotú egyházi épülettel is bír, amelyek közül a felsődörgicsei és a kisdörgicsei romot már bemutattuk, most az alsódörgicsein a sor. Alsódörgicsét korábban Füreddörgicsének vagy Boldogasszonydörgicsének is nevezték, a középkorban leginkább utóbbi néven emlegették. 1950-ben egyesült Felsődörgicsével, azóta neve csupán településrész-névként használatos. 

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1548-ban égette fel a falut először a török. A későbbi években többször is a török porta adófizetője. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaveszi a katolikusoknak és helyreállíttatja. A korabeli dokumentumok szerint 1778-ban működő szentes hely, de 1816-ban már romként írják le. 1938-ban történt meg első statikai megerősítése, 1967-68-ban pedig feltárták a területet. Jelenleg a körülötte lévő tisztáson szalonnasütő és piknikező helyeket alakítottak ki, amelyek hangulatát egyedivé teszi a patinás középkori rom és a remek kilátás a Balatonra.

Kilátás a romtól a Balcsira

A templomot nagy valószínűséggel a XIII. század közepén építették. Keletelt, nyugati homlokzatán magas, kb. 20-22 méter magas toronnyal, aminek a tetején pusztulása előtt sátortető és két nagy kereszt állt. A torony mérete kiemelkedik a hasonló, környéken található templomok tornyai közül. A fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található. A templomtoronyhoz csatlakozó egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtest pedig aránytalanul kicsi. A templomot tornyán a külső és a belső oldalon is láthatóak vakolatdarabok, egykor festettek lehettek. Békefi Reming az 1900-as évek elején a külső falon még emberalakokra emlékeztető falfestmény-töredékeket írt le.

A templom légifotója
(Szerző: Civetran)

Egy későbbi, második építési periódusban a XIV. század végén a templomot megerősítették, mind a torony, mind az oldalfalak támpilléreket kaptak. A templomot egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal, úgynevezett cinteremmel vették körül, és a szentély mellé északi oldalról sekrestyét emeltek. A cinterem építésekor bonthatták le a templomtól észak-nyugatra fekvő lakóépületet, melynek nyomai megvannak. Padlója öntött volt, és kb. 60 cm-rel volt lejjebb a korabeli járószintnél. Legvalószínűbb, hogy ebben élhetett a templom papja. Egyidős lehetett magával a templommal.

Egy harmadik építési, azaz átalakítási periódus is megemlíthető, amit már az 1600-as években az evangélikusok hajtottak végre. Elfalazták az apszist és a sekrestyéből ide vezető bejáratot. A templom falának északi részéhez szószéket emeltek, és úrasztalát építettek.

Feltehetően valamivel a kerítőfal építések után emelhették a templomtól délre eső L-alakú lakóépület komplexum északi, két helyiségből álló részét. Ez szinte bizonyosan a templom papjának lakhelyéül szolgált. Az északi rész nyugati szobája konyha lehetett egy feltárt kemencével, a keleti kisebb szoba pedig kamra lehetett. A délebbi épületkomplexum nagyobbik szobája szintén egy konyha lehetett, amely előtt keskenyebb tornác futott végig. A háznak feltehetően volt emelete is. A két nagyobb házat összekapcsoló helyiségsor gazdasági célokat szolgálhatott. a leletanyagokból, a kerámiák minőségéből feltételezhető, hogy a lakó nem volt szegény. Háztartási eszközök, kerámiák, szőlőművelő eszközök, lakatok, zárak és érmék kerültek elő a környékről, sőt, alsó-ausztriai I. Ferdinánd hamisított pfennigjéből is előkerült 5 db. A lakóházakat a 16. században érte a pusztulás, leégtek, valószínűleg török segítséggel. Helyükön a 17-18. században temető működött. Jelentős emléknek számítanak a magyarországi középkori lakóházak maradványai közül.

Kövessétek Instagram csatornánkat is még több romról készült képért!

Fényképek az impozáns tornyú alsódörgicsei Boldogasszony templomromról (Márián Gábor)


Az alsódörgicsei torony

Jól látszanak az ikerablakok és a vakolás

A torony az egykori apszis felől

Helyreállított ívek

A torony felső része

A torony déli oldala

A templom körüli alapfalak és a torony

Impozáns méretek

Hasadás a torony oldalán

A déli oldal rekonstrukció

Csodás látvány

Merőlegesen

Őszi hangulat

Jobbról a sekrestye alapfalai láthatók

A külső vakolat, az alakok már nem kivehetőek

A teljes, impozáns torony

Ősz

Az ikerablak trió

A torony alulról

Ablak a tornyon

Itt a piros hol a piros

Fel az égbe

Sokat látott kövek

Régi és új

A rekonstruált ikerablak

Nyílások

Vakolás és a tornyot erősítő támpillér

Az egykori lakóházak alapfalai

A torony keleti homlokzata

Nyílások

Ablak az égre

Ablakok másként

Hasadék

A torony a felsődörgicsei templomrom közeléből

Ködös Dörgicse

A bal oldali fehér épület a torony, fotó a Mencshely felől

Kilátás a romtól a Balatonra

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom megközelítése (térkép)


A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Dörgicse településen található. Balatonakali felől Dörgicsére beérve rögtön jobbra kell letérni, a Fő utcáról a templom tornya már látszik. A Gernyei utcában lévő kis tisztást kell keresni, itt parkolni is könnyű. Térképmellékletünkön a rom a legdélebbi. Díjfizetés nélkül látogatható.



A templomrom GPS koordinátái: 46.914922, 17.727321

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2014/01/28

Kisdörgicsei templomrom (Dörgicse)

Kisdörgicsei templomrom története (Kapui Ferenc)


A Balaton-felvidék amúgy sem szűkölködik romtemplomokban, de Dörgicse település még ebből a sokszínűségből is kitűnik három templomromjával. A felsődörgicsei Szent Péter templomromról már írtunk korábban, az Alsódörgicsén található Boldogasszony templomról amelyről szintén van bejegyzésünk, és mostani cikkünkben Kisdörgicse van éppen porondon.

Egy kis, egyhajós, falusi templom falmaradványai három románkori résablakkal.

Kisdörgicsei templomrom



Az egy településre eső kiemelkedő templomromsűrűség mögött egy egészen egyszerű képlet bújik meg, Dörgicse település 3 korábbi kistelepülés egyesülésével jött létre 1950-ben. 

A mai Dörgicse település az egykori Kisfaluddörgicse - Szentmiklósdörgicse - Füreddörgicse - Kisdörgicse valamint Felsődörgicse - Feldörgicse - Szentpétertörgicse illetve Alsódörgicse - Boldogasszonydörgicse együttesét jelöli. 1529 és 1613 között említenek egy Szarkadörgicsét is a területen, ez feltehetően Kis- és Felsődörgicse egy részét, a Szarka család által birtokolt falurészeket jelölhette.

Nem mellesleg a közeli, mai Balatonakali egykori neve is Okulidergecheként tűnt fel a középkorban, illetve a szintén közeli Zánka melletti, mai Ság-puszta templomromja által jelölt egykori falut is Ságdörgicse néven illették. Érdekes, hogy a durbincs hal dörgécs nyelvi változatából eredeztetik a Dörgicse elnevezést, ha ez így is van, feltehetően egy személynévi áttéten keresztül valósulhatott ez meg. A személynévi néveredet valószínűnek tűnhet (ha nem is a halnévből eredeztetve), hiszen gyakorinak mondható, hogy egy szűkebb területen több falu is a korai tulajdonos nevét viseli, gondoljunk csak a Káli-medence Kál horka nevét viselő falvaira!

De nézzük magát a romot! Egy romantikus kis rét közepén áll, szinte alig látni a környéken más építményt a romtól szemlélve, pedig a jelenlegi Kisdörgicse településrész nagyon közel fekszik. Így egy kicsit kiszakadva érezheti magát az ember az őt körülvevő civilizációból, amikor meglátogatja a templomot, és teljesen átjárhatja a középkori falak ódon hangulata. Nem is olyan fiatalok ezek a falak, építésüket a XII. századra teszi a helyi ismertetőtábla. 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona. A falu feltehetően ekkor Füreddörgicse névre hallgatott, igaz a forrásokban kicsit kaotikus, hogy a "sok" Dörgicse közül éppen melyik milyen nevet viselt. Említik Kisfaluddörgicsének is, a Kisfalud név eredetéről már írtunk a mindszentkállai kisfaludi templomromnál, egyrészt a nem teljesen önálló településrészeket is említették ilyen névvel (ne feledjük a Szarkadörgicséről az előbbiekben írtakat), illetve lehet, hogy az elhagyott pusztatemplom szinonimája volt ez a megnevezés.


A isdörgicsei templomrom szentélye a szentségtartó fülkével.


Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Benedek nevű papja ismert. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.


Három résablak a déli falon, akár Szentháromság szimbólum is lehetett


Maga a templom kis falusi templom, kb. 6×10 m az alapterülete, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala szinte teljes magasságban áll, három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán is. Illetve hasonló ablakhármas volt megfigyelhető az ecséri templomrom déli falán is.  Bejárata a nyugati oldalon lehetett. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehet. Felsődörgicsén például ezt a nyugati homlokzaton lévő kereszt alakú ablaknyílás is erősíti, amely a feltárt keresztelőmedence helyét is jelölte, ahogy több más hasonló ablaknyílással rendelkező templomunknál. Keresztalakú ablakról itt nem tudunk, a nyugati homlokzat leomlott, a többi fal kb. 1 méteres magasságban az 1959-es feltáráskor került elő, részleges helyreállítási munkák is ekkor készültek. A szentély boltozata sem látható már, a nyugati oldalon lévő karzat dongaboltozatának indításai még láthatók. Érdekes, hogy a templomot a jelenlegi helyi ismertetőtábla szerint Szent György tiszteletére szentelték fel a templomot, pedig Kisdörgicsét 1390-ben Szentmiklósdörgicseként említik az oklevelek. Szent Miklós jelenléte, aki pedig a hajósok védőszentje is, a Balaton közelségével talán nem is meglepő, a közelben Csopak templomromjának például ő a védőszentje.

Barokk kőhíd kisdörgicsén


A rom szabadon látogatható, környezete rendezett, könnyen megközelíthető. Sajnos az északi fal, amelynek egy részét a téglacsík tanúsága szerint a helyreállításkor falazták vissza elkezdett leomlani. Még szerencse, hogy a déli, 900 éves falak egyelőre jobban állják a megpróbáltatásokat. A romtól pár száz méterre délnyugatra található egy boltíves, XVIII. századi barokk kőhíd, amelyet a népnyelv római hídnak nevez, azonban sokkal fiatalabb. Érdemes meglátogatni, illetve Dörgicse másik két templomromját is felkeresni, ha már erre jár az ember. Mi elzarándokoltunk háromszor is az elmúlt pár évben, így most egy szélesebb skálájú, őszi és nyári színekben pompázó fotóválogatással készültünk.

A kisdörgicsei templomrom felújítása


Ahogy az utolsó bekezdésben írtuk, bizony érdemes meglátogatni a templomromokat, épített örökségünket időnként, mert a változások elég marknsak lehetnek. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején például a templom nyugati homlokzata és a diadalíve is állt, erről a helyi ismertetőtáblán egy fotó tanúskodik, de mi is találtunk egy képet Békefi Remig 1907-es könyvében, ahol ezek az állapotok még megtapasztalhatóak.

Kisdörgicse 1907-ből (Békefi Remig)

Az 1959-60 környékén zajlott feltárás és állagmegóvás előttről és utánról is fellelhető kép a romról Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér dokumentációjában.


Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás előtt (Éri-Gerőné-Szentléleky)

Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás után (Éri-Gerőné-Szentléleky)

2022-ben elkerítették a romot, szemmel láthatóan nagyobb állagmegóvásra készültek. Előzetes információnk nem volt arról, hogy milyen mértékű átalakítás várható, de 2023-ban már egy gyakorlatilag teljesen újjáépített rommal találkozhat az odalátogató. Hasonló rekontrukció történt például Kisapáti, Örvényes és Tihany - Apáti templomai esetén is korábban. A felújításokról, teljes rekonstrukciókról megoszlanak a vélemények, teljesen nem is akarunk állást foglalni. Mindenesetre a falakon színben elkülöníthetőek a régi és az új falak vonalai, illetve kihelyezett információstábla szépen mutatja a korábbi állapotokat. Érdekes, hogy az azon megjelenített XIX. század végi fotón a nyugati bejárat felett látható egy résablak, ezt a rekonstrukcióban nem valósították meg. Természetesen kérdés az is, hogy egy-egy ilyen rekonstruált romnak találnak-e funkciót? Szerencsés lenne, ha találnának. Ezt jellemzően a helyi, használó közösségnek lenne érdemes megoldani. Mi hoztunk most 3 fotópárt, ahol az előtte és az utána állapotok egymás mellett szerepelnek.

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után keletről

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után nyugat, északnyugatról

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után dél felől


Fényképek a kisdörgicsei templomromról (Márián Gábor) 2009


Meglepetés a mező közepén

Ablakrészlet

Résablak

A templomból végigpásztázott táj

Apszis és az oltárkő

A déli fal belülről

A szentély

Ismertetőtábla a kisdörgicsei rombál

A templom keletről

Barokk kőhíd és az országút

2012

Omlás az északi falrésznél

Bejárat nyugat felől

Őszi hangulat

Falomlás

A leomlott darabok

Bal oldalon látható a karzat boltozatának indítása

Képek a kisdörgicsei pusztatemplomról 2013 (Márián Gábor)


Kisdörgicsei rom

Tabernákulum, vagy valamilyen egyéb tartófülke a szentélyben

A mesélő falak

Az ívesen zárt szentély

Fel az égbe!

Ablakrészlet

Templombelső

A kövek

A déli oldal

Résablak

A templomrom

Bejárat nyugat felől

A kisdörgicsei templomrom megközelítése (térkép)


A kisdörgicsei templomrom a Balatontól északra, Veszprém-megyében, Dörgicse településen található. A mai Kisdörgicse falurésztől nyugatra, egy kis mezőcske közepén. A térképmelléklet alapján könnyen megtalálható, az út könnyen járható mind gyalog, mind autóval.



Felhasznált irodalom


Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai
Dörgicse honlapja
Dörgicse a Wikipédián
Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon
Szent Miklós a Wikipédián

Helyi ismertetőtábla
Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!