2012/03/20

Látrány-rádpusztai templomrom (Balatonlelle)

A rádpusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc - Márián Gábor)


Ezúttal a Balcsi déli partján látogattunk meg egy középkori templomromot, melynek magja az Árpád-korban épült. Gondozott liget, tiszta környezet, sok helyen magasan álló falak fogadtak minket, jó volt látni a rendben tartott romot. 

A templom eredetileg egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből (apszis) és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A kis templom falainak alapozása különleges, kb. 1 méter mély, és 1,25 m széles, mivel az épület homokos talajra épült, óvni próbálták a vízbemosódásoktól, talajmozgásoktól.

A pusztatemplom romjai, leomlott téglafalak, szemben előtérben a félköríves záródású apszis, jobbra a sekrestye épülete.

A látrányi vagy más néven rádpusztai templomrom


Az eredeti románkori templomot több ízben érte átalakítás, bővítés. Ezek közül elsőnek a XIII - XIV. század fordulójára keltezhető az új hajó hozzáépítése a korábbi hajó nyugati végéhez. Így az eredeti templom egyetlen, nyugati bejárata eltűnt a nyugati fal teljes lebontásával. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi - ezután már szentélyként használt - hajóval. Ennek kiképzése úgy történt, hogy a korai nyugati zárófalat csaknem teljesen eltávolították, kivéve az új diadalív lábazata alatti csonkot. Ezt követően a templom bejárata a déli oldalra került. Továbbá karzat is emelkedett az új hajó nyugati harmadában, tartóoszlopainak alsó részei ma is megfigyelhetők. 
A XV. században került sor az oltárral ellátott sekrestye - kápolna - hozzáépítésére a románkori hajó északi oldalához. Ezt az épületrészt teljes mértékben kőből falazták, ellentétben a korábbi templomrészekkel, amelyek főként téglákból álltak.

Az egykori Rád falu templomáról egyedüli írásos forrásaink az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékből származó adatok, melyek megemlékeznek egy Péter nevű plébánosról. Részletesebb adatok szólnak azonban a Rád nemzetség tagjairól, a Rádiakról, akikhez valószínűleg e kis templom építtetését köthetjük. A család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család 3. ága pegig Rád, és pár környékbeli falu birtokosa.
A XII-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal, jellemző a bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is.
1573-75 között megemlítik a falut a török adóösszeírások is, ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik. A faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik.
A tihanyi bencés apátság 1671-87 közötti összeírásában már puszta falunak említik Rádot, de feltehetően korábban elnéptelenedett, elpusztult a település.
Később a Festetich család szerez itt birtokot, de ők csak majorságot hoztak létre, a romot már nem támasztották fel, nem építették újjá.

Az idők folyamán többször megbolygatták a rádi templom romjait, feltehetően inkább építőanyagok után kutatva, mintsem kincskeresési szándékkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását. Nyáron a források szerint a romnál tartanak komolyzenei koncerteket, sajnos ezekről nincs tapasztalatunk, de különleges hangulatuk lehet.

Drónvideó a rádpusztai romról (Andris Air Youtube csatornájáról)


Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!



Fényképek a rádpusztai templomromról (Márián Gábor)



A Rádpusztai templomrom kelet felől

Magasabb falmaradványok

Kereszt

A rom körüli temető

Egy régi sír

Fémkereszt a temetőben

A sekrestye

Falmaradványok

Belső tér

A belső tér nyugati oldala

A sekrestye ajtaja a templom felől

A karzatot tartó oszlopok maradványai

Rádpusztai falmaradványok

A rádpusztai templomrom megközelítése Google térképen


A rádpusztai templomromot a Balaton déli oldalán, Somogy megyében találjuk. A 67-es útról az M7-es autópálya felől közeledve lekanyarodunk balra, és a 67-essel párhuzamosan Rádpuszta felé tartunk. A lovaspark ki van táblázva. Itt a térkép szerint letérünk a lovascentrum felé vezető útról, és egyenesen, egy rosszabb állapotú úton megyünk tovább, jobb kéz felől kis tábla jelzi a romot, amelyet a helyi temető övez. Ha eltévednénk, a helyiek biztosan segítenek.

A romhoz vezető temető kapuja


Rádpusztai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


Éri István leírása a romról, és annak feltárásáról
Balatonlelle.me leírása

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!


3 megjegyzés:

  1. Nagyon jó bejegyzés.

    A temető mikori? Még használatban van?

    VálaszTörlés
  2. Meg kellene látogatni,nagyon csalogató!

    VálaszTörlés
  3. @ribizlifozelek, a temetőben a most látható sírok nem túl régiek, igaz feltehetően korábban, a középkorban is használták, de annak feltárása nem történt meg az egyik forrásunk szerint, mivel a temető akkoriban, amikor a templomot feltárták, még használatban volt. Régi, pár száz éves sírkövekkel találkozhatsz Balatonudvari temetőjében, Balatonszőlős sírkertjében is van pár régi, szív alakú sírkő. Érdekes, elhagyott temető a papsokai templomrom környékén is van, ez Balatonfüreden található. Illetve Kapolcson nemrég kitisztították a dzsungelből a régi izraelita temetőt, ami pár száz méterre van a falutól, hangulata ennek is meghitt, érdekes. Ha valamelyik megközelítéséhez szeretnél segítséget kérni, írj nyugodtan, jártunk mindegyik említett helyen. Bocs a kései válaszért, de talán jobb későn, mint soha!

    VálaszTörlés