Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

A Balaton sokáig és sokak számára leginkább a nyári strandolást jelentette, de az utóbbi időben talán egyre többen merészkednek a tó nem közvetlen környékén fellelhető látnivalók közelébe. Szerencsére a vidék nem csak a nyári időszakban, hanem más évszakokban is kínál megannyi érdekességet. Néhány éve kaptunk rá, hogy a hóvirágok illetve tőzikék nyílásával indítsuk el a balatoni szezont, most ezekből az élményekből szemezgetünk, természetesen nem rommentesen :)

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal

Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál

Első állomásunk, amelyet ajánlunk, Monostorapáti határában található. Az Almádi bencés kolostorrom amúgy is érdekes, évről évre zajlanak a régészeti feltárások a maradványoknál, és egyre látványosabb alapfalak kerülnek elő a föld alól, tekintve, hogy kb. 20 éve egy faldarabka tanúskodott arról (fenti kép), hogy ezen a helyen egykor kolostor állott, ma egy állagmegőrzésen átesett körtemplom, egy nagy templom és a kolostor alapjai is hirdetik ezt a tényt. 

Hóvirág az almádi rotundával

Hóvirágok az Almádi bencés monostornál

Hóvirágok a küszöbkövön túl

De ami a tél végén még izgalmasabbá teszi a rom környékét, az a látványos hóvirágmező. A fotók leginkább egy-egy közelivel adják át a hangulatot, mindenesetre a rom óvatos körbejárása a virágzás idején remek élményt nyújt a látogatónak. 2022-ben mi február 20-án jártunk itt, akkor a nyílás zenitjét sikerült elcsípni, persze az időjárási körülmények függvényében az időpont változhat. 

A körtemplom állagmegóvás után hóvirággal

Csúcstámadás

A rom körüli hóvirágfolt látványos, ugyan nem akkora, mint a Győr-Moson-Sopron megyében, Lébény határában található erdő, ami a kategóriájában a leglátványosabb talán Magyarországon, de a történelem szelleme itt plusz adalékot ad a látványhoz a majd ezeréves falak formájában.

Almád bencés monostorának feltárt romterülete

A feltárt és állagmegóváson átesett rotunda

Hóvirágok a Szentkút forrásnál

Nem is kell messzire menni a következő hóvirágosig, az Almádi romoktól néhány száz méterre találjuk a Szentkút forrást, amely kis vizenyős élőhelyet alakított ki maga körül jónéhány nyíló hóvirággal.

Hóvirágok a Szentkúti-forrásnál

A helyi ismertetőtábla szerint a forrás nevét egy jelenés után kapta. Az Atyusz nembeli Bánd, Almád falu földesura egy alkalommal e helyen imádkozott, amikor megjelent számára Szűz Mária. Ennek hatására elhatározta, hogy monostort alapít itt. Fogadalmát halála után fiai, Atyusz és Miske tudták beteljesíteni, az alapítást jegyző oklevél szerint a Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek tiszteletére 1117-ben templomot és kolostort emeltek a forrás közelében.

Szentkút-forrás Monostorapáti felett

Hóvirágok az Ify-kápolnánál

2021 utolsó Balatoniromok cikkében az egyik fejezetcím Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen elnevezést kapta, tekintve, hogy nem sokkal azelőtt, valamikor november végén az Ify-kápolna tornya ledőlt.

Emmaus, az Ify-kápolna Balaton felé néző oldala

Az összedőlt Ify-kápolna

Őrző szobor a romnál

Tél végén meglátogattuk a pusztuló romokat, bár a helyszínen többször jártunk, Ify Lajos plébános sírját ekkor láttuk először. Két elhunyt házvezetőnője között nyugszik Ify Lajos a romok fölé vezető kanyarodó úton, sírjaikon tavasszal pedig nem a romlás virágai, hanem hóvirágok fehérlenek. Itt nem egy nagy virágmezőről, csupán néhány tíz tőről van szó, maga a látvány mégis érdekes, illetve a romot is érdemes felfedezni.

Ify Lajos és egykori házvezetőnőinek sírjai a rom felett

Ify Lajos temetkezési helye utolsó temploma közelében

Hóvirágok a sírokon

Hóvirágok a sírok körül

Balra a Szigligeti-vár, jobbra a Lengyel kápolna az Ify-kápolnához vezető útról

Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál

A Hubertlaki-tó, vagy a vízfelszín alól kikandikáló, elárasztott fák hegyei miatt Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett állóvizünk önmagában is olyan látványosság, ami megéri a kiadós túrát.

Kis patak kanyarog a dombok között

A Hubertlaki-tó minden évszakban izgalmas látvány

Az erdőben az avarból előbújnak a tőzikék

Ha a Gerence-völgyi pihenőtől sétálunk be, akkor az utolsó elágazásnál tábla jelzi, hogy haladhatunk a tó, illetve Hubertlak felé. Utóbbit választva tavasszal csodálatos tőzikés tárul pár lépés után a szemünk elé, mindössze pár száz méterre a tótól.

A tőzikéshez itt kell Hubertlak irányába menni

Egy kis patak mellett ezer és ezer tő fehérlik ki az avarból. Nem olyan nagy a terület, mint a Csáfordjánosfai tőzikés Győr-Moson-Sopron megyében, de a kis patak egészen unikálissá teszi az élményt!

Az avar vörösre színezi a fehér tőzikék között kanyargó patakot

Tőzikék csoportja

Tőzikés a Hubertlaki-tó közelében

Persze a környéken sem maradunk rom nélkül, a tótól délkeletre a Bakony lankáin találhatók Bakonyújvár vagy másként a Podmaniczky-vár alapjainak szerény maradványai. Ezt a kilátás miatt érdemes egy másik kirándulás alkalmával felkeresni.

Bakonyújvár, avagy a Podmaniczky-vár szerény maradványai

Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Korábban írtunk a Kustányi templomrom történetéről is bővebben. Árpád-kori a templom eredete, a török korban megerősítették, a törökök lerombolták. Ezután rendbe hozták, így mai maradványain kevésbé érezzük a romanika nyomait. Sajnos a mocsaras területen a templom falainak egy részét árvízvédelmi építkezésekhez elhordták még az 1800-as években. Toronycsonkja tiszteletet parancsol. És ami csodálatos élmény, hogy tavasszal körbenövi a hóvirág a romot. Ottjárttunkkor egy korán ébredő erdei béka is gyönyörködött a virágokban és az éppen melegítő napsütésben.

Videónk a Kustányi templomromról

A Kehidai templomrom

A nyugati bejárat felől is impresszív a hóvirág szőnyeg

Torony és hóvirág

Itt a béka, hol a béka

Még mindig hóvirágok

A keleti oldal és a szentély felől is hóvirágok

Az atmoszférát kicsit rombolja a korban, anyagban, hangulatban elütő pihenő

Nagyvázsonyi hóvirágos erdő

Nagyvázsony környékén a Kinizsi-váron kívül több rom is a középkort kedvelő látogató útjába akadhat. Kettő körül pedig csodálatos hóvirágok nőnek kora tavasszal. Az egyik az egykori Tálod falu teplomának romja, amely a török időkben pusztult el, és holléte a feledés homályába veszett, amíg 1970-ben Dax Margit régész újra a nyomára nem akadt. 

Szent Ilona templomrom nyugati kapuzata

Az egykori Tálod falu templomának alapjai

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Elég elindulni a Kinizsi-vártól az országos kék jelzésen a Szent Mihály pálos kolostorrom felé, majd továbbhaladni. Kitartó séta után érjük el az említett Szent Ilona templomromot, az egykori Tálod kis falusi, keletelt templomocskájának alapjait, de már korábban az erdőben ránkkacsintgatnak a hóvirágok.

Szent Ilona templomrom hóvirágokkal

Falmaradványok dél felől hóvirágokkal

Innen már nincs messze a Tálodi kolostorrom, amelyből templomának nyugati homlokzata és a kolostor egy kis faldarabkája látható. A kolostorrom közvetlen közelében találjuk a Kinizsi-forrást, amelynek kellemes vize nyáron hűsíti a látogatót. A rom mellett találtunk egy már elvirágzóban lévő téltemető foltot, és rengeteg hóvirágot.

Tálodi kolostorrom hóvirágokkal

A templom nyugati homlokzata

Kolostorrom hóvirágokkal

A kolostor szerény falmaradványa

Tálod

Téltemetők és hóvirágok

Védett növények

Magyarországon mind a tőzike, mind a hóvirág védett növény, séta és fotózás közben ne tapossuk le, pláne ne tépjük le, vagy ne ássuk ki semmiképpen. Őrizzük meg ezeket a csodálatos helyeket az utókornak, hogy ők is gyönyörködhessenek a tavasz fehér hírnökeiben.

Tőzike

Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc

Almád bencés monostorának romjai (Monostorapáti)

A 900 év feletti almádi bencés monostor rövid története (Kapui Ferenc)

Almád középkori település nem azonos Balatonalmádival, a térképen leginkább Monostorapáti környezetében lenne érdemes keresni. Bő tíz éve szinte az egész rom a föld alatt rejtőzködött, kivéve egy kb. 5 méterre a föld felszíne fölé emelkedő csekély faldarabkát, amely valószínűleg a templom északnyugati tornyának maradványa. Szerencsére a kép változott, bő 5 évvel ezelőtt lelkes, civil kezdeményezésű feltárás indult a romnál profi régész vezetésével. A munkálatok azóta is folynak, így egyre több rész tisztázódik az apátság történetéből.

Almád, a kezdetek, kolostor alapítás, Árpád-kor

Kezdetekben az uralkodók, érsekek és püspökök alapítottak monostorokat Magyarországon, az első magánalapítású monostor a zselicszentjakabi, a dátum pedig 1061. Az almádi monostor is az egyik legkorábbi magánapalítású konvent az országban, 1117-ben Atyusz és testvére Miske alapították elhunyt atyjuk, Bánd korábbi rendelkezése szerint. Bencés kolostort alapítottak, a ciszterciek 1142-es magyarországi megjelenéséig hazánkban a latin szertartású monasztikus rendek közül csak a bencések voltak jelen. Az első bencéseket még Géza fejedelem 996-ban hívta Magyarországra a pannonhalmi apátság alapítására. A középkori Magyarország 91 kolostorának közel egyharmada bencés rendi volt. 

Almádi bencés kolostorrom

A magánalapítású kolostorok fő célja az alapító család tagjainak lelki üdvösségének elérésében állt. A kegyúri jogokat az alapító és leszármazottai gyakorolták, tehát ők nevezték ki az apátot, az egyházmegye püspöke csak ellenőrzési joggal bírt. A konvent és a hozzá tartozó földek az alapító magánvagyonának részét képezték. Az alapítás általában a nemzetség birtokközpontjában történt. A Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek (azaz Mindenszentek) tiszteletére emelt komplexumot 1121-ben Nána veszprémi püspök felszentelte. Az apátság szenteléskor kiadott alapítólevele egy 1420-as átiratban ránk maradt. 

Az apátság számára Bánd komoly birtok és vagyonbéli adományokat szánt, amelyet halála után fiainak kellett volna a konvent birtokába adni. Atyusz a rá eső rész nagyrészét teljesítette, Miske viszont nem igazán, halála után István fia pótolta ezt részben. Az almádi monostor kiemelkedően gazdagnak számított, kincsei, amelyek főleg a misézéshez szükséges tárgyakban merültek ki, például aranyozott miseruhák, kelyhek formájában, vetekedtek Pannonhalma gazdagságával, de az 1055-ös királyi alapítású tihanyi bencés kolostor gazdgságát felül is múlták. Pontos adat nincs róla, hogy a tatárjárás mennyire érintette a konventet, 1249-ben biztosan lakott volt, apátja ekkor Miklós, és ebben az időszakban kezdte hiteles helyként való működését. Pecsétje mandorla alakú képmezőben trónuson ülő, a gyermek Jézust bal karján tartó Madonnát ábrázolt. Hiteleshelyi jogosultságát 1351-ben királyi rendelettel vonták vissza. A konvent és egyben az Atyusz nemzetség székhelye egy fontos hadi- és kereskedelmi út, az úgynevezett Via Magna nyomvonalán helyezkedett el, ez kötötte össze Fehérvárt Dalmáciával, Itáliával. Ebből az aspektusból is érthető a kolostor reprezentativitása, gazdagsága az alapítás időszakában. Később az Atyusz nemzetség elszegényedett, az Árpád-kor alkonyán a család tagjai kérték az apátot, hogy az apátságnak rendelt földből adhassanak el megélhetésük érdekében.

A kolsotor története az Árpád-kort követően

Az Anjou időszakban elérkezett egy újabb felívelés időszaka. A kolostor folymatosan hiteles helyként működött, így az általa kiadott dokumentumok révén a környék korabeli helységnevei, jogi ügyletei, például csere- és adásvételi ügyletek, de akár kisebb személyes és fegyveres konfliktusok békítései is ismertek.

1420-ban István almádi apátot egyházi kiátkozással sújtották, mert nem jelent meg Budán egy peres ügyben történt idézés kapcsán. Ebben az évben egy birtokcsere ügylet oklevelébe bemásolták az eredeti alapítólevél teljes szövegét, ebben a formában maradt ránk az értékes dokumentum. 

Habsburg Albert király 1439-es halálát követően a nemesség egy része Erzsébet királynét és fiát, másik része Ulászlót támogatta. Ez az ellentét fegyveres konfliktushoz is vezetett. II. Pál apát feltehetően a királyné pártján állt, ennek okán Szigliget várnagya, Berky Flóris foglyul ejtette, és az egész konventet kifosztotta, még halastavait is lehalászta és maga nevezett ki családjából apátot Almád élére. Az ügy nagy port vert fel, maga IV. Jenő pápa utasította az esztergomi érseket a támadó kiátkozására és megbüntetésére. A viharos időszak után egy rövid, békésebb időszak következett, Almád oppodiummá vált, azaz megkapta a mezővárosi rangot, országos vásárt is tarthatott. 

1500-as évek, a hanyatlás kora

Tolnai Máté pannonhalmi főapát 1503-as vizitációja alkalmával elrendelte a konventhez tartozó Szent Domonkos kápolna tetőzetének kijavítását, de kérésének egy 5 évvel későbbi ellenőrző látogatás alkalmáig sem tettek eleget. Ezalkalommal a monostorban az apáton kívül csak két szerzetes élt, a vizitátorok az apátot vinolentusnak nevezték, amely túlzott borfogyasztására utalt. A Horvátországból származó apát az apátsági jobbágyakat kiszolgáltatta Kamicsáczi Horváth Márknak, Magyar Benigna második férjének, a nagyvázsonyi vár urának. Kincstára viszont még ekkor is gadagnak volt mondható. 

Mohács után a kolostor életében is szomorú idők következtek. 1528-ban utolsó apátja Lukács. Az apátsági földbirtokok egy részét világi urak foglalták el. 1542-ben az apátnak csak 5 adózó jobbágya maradt, az 1548-as török portya a környéken a kolostor megmaradt birtokait is elpusztította. A teljes elnéptelenedés valamikor 1542-46 között következett be. 1548-ban a már elhagyottként leírt apátságot és birtokát I. Ferdinánd egy hívének, Laki Bakith Péternek adományozza. Egy hónappal az adományozás után az esztergomi érsek is eladományozza az apátságot birtokaival Istvánffy Miklós számára, de Bakith Péter marad birtokban. Rövid ideig megpróblták erődíteni is az épültet, de ostromra utaló nyomokat eddig nem leltek fel a kutatók. Szép lassan elkezdték elhordani az épület köveit, feltehetően a nagyvázsonyi vár erődítéséhez és később a monostorapáti plébániatemplomhoz is jutottak innen kövek. 1564-ben a veszprémi püspökség birtoka lett a terület, az apátság elhagyott maradt. 

Az almádi bencés apátság feltárása, egy római oroszlán és egy víziszörny

2014-ben feltárások kezdődtek a romnál Buzás Gergely régész vezetésével Hangodi László közreműködésével, civil kezdeményezésre. Jelentős a helyi összefogás a romterület feltárására, konzerválására és bemutatására. A komplexum 10 000 négyzetméteres. A feltárás sok érdekességgel szolgált eddig. Azt sejteni lehetett, hogy keletelt, háromhajós bazilika rejtőzik a föld alatt, ez valóban így is van, 15 méter széles, 30 méter hosszú az épület. Nyugat felől ikertornyok tartoztak az épülethez. Az egyik szenzáció, hogy megtalálták a főhajó szentélyében az alapító Atyusz és mostohaanyja Gyönyörű (Genuru) úrnő, az alapítási szándékot felvető Bánd második, fiatal feleségének háborítatlan falazott sírját. Gyönyörű úrnő az alapító utáni első donátora volt az apátságnak, férje halála után szentföldi zarándokúton is részt vett. A sírt egy másodlagos felhasználású római kő zárta, amelyen tengeri sárkány faragványa látható, illetve olvasható eredeti tulajdonos, Claudius, egy fiatal római losvaskatona neve. Előkerült még egy szintén másodlagos felhasználású, római korból származó kőoroszlán is, amely feltehetően a mostani hegyesdi víztározó tó területén álló római villából származott. Kapuőrző kőoroszlánt, igaz nem rómait, hanem középkorit a közeli Litéren ma is meg lehet csodálni a templom csodálatos kapuzatával együtt.

Középkori rotunda az almádi apátság temploma mellett

Másik izgalmas lelet az apátsági templom délkeleti végében előkerült hatkarélyos, 7 méter átmérőjű rotunda, azaz körtemplom. Ezt is a XII. században emelték, de a templomépületnél később. A templomépülethez építették hozzá, de a két helyiség között nincs átjárás. Sajnos a századok során a kincsvadászok pont a rotunda környékét bolygatták meg leginkább, helyenként a körtemplom alapozását is kiásva. 

A XII. századi körtemplom, azaz rotunda maradványai az almádi kolostorromnál

Az apátság jelene, jövője

Monostorapáti községnek és a plébániának is szándéka a romok turisztikai célponttá, zarándokhellyé tétele. A közeli forrásnál, Szentkútnál Mária jelenést írtak le, így az apátság és a forrás akár szakrális úticél is lehet. A feltárt leletanyag egy részét a monostorapáti helytörténeti gyűjteményben szeretnék bemutatni. A feltárások folytatódnak, a falak részleges konzerválására 2020-ban nyert a projekt 8 millió forintot. A romhoz vezető erdei séta önmagában is egy kellemes élmény, mi egyik évben ősszel, szarvasbőgés idején közelítettük meg, az agancsok csattogása kísérte végig útunkat, ami még izgalamasabbá tette a túrát. De ellátogattunk a romhoz és a Szentkút-forráshoz tavasszal is, olyankor fantasztikus hóvirágmező borítja a rom és a forrás környékét is. 

Hóvirágok az Almádi bencés monostor romjainál

Bízzunk benne, hogy néhány éven belül még több ismerettel és egy látványos romkerttel leszünk gazdagabbak a feltárásoknak köszönhetően!

Fényképek az almádi kolostorromról 2015 (Márián Gábor)

Az ösvényről látható ásatási nyomok

Vöröshomokkő köveket is használtak a körtemplom építéséhez

Egy kiásott kőküszöb

A körtemplom maradványai

A hatkaréjos körtemplom falmaradványai belülről

Feltárt alapfalak

Feltehetőleg feltárt csontmaradványok

Az almádi monostor romjainak falmaradványai

Az almádi bencés apátság tornyának maradványai

Fényképek az almádi kolostorromról 2018 (Márián Gábor)

Az almádi apátság falmaradványai

A fantasztikus almádi rotunda

Az almádi kolostorrom egyik épülete

Az almádi kolostor templomának egyik tornya

Falmaradványok küszöbkővel

Omladék kövek

Az almádi konvent egyik épülete

Faragott kövek és ökörfarkkóró

Egyre több falmaradvány kerül felszínre a feltárással

Megfigyelhető, hogy az almádi rotunda alapjait is aláásták kincskeresők

Almádi bencés apátság fekete-fehérben

Egy álganajtúró segít a feltárásban :)

Az almádi kolostorrom a Google térképen

Az almádi bencés monostort Veszprém megyében, Monostorapáti község határában találjuk a Boncsos-tető egyik északi mellékplatóján. Monostorapátiban a két falurészt elhatároló mezsgyén le lehet parkolni. Innen a sárga rom jelzés erdei úton elvezet a romokig. Az út ábrázolásában lehetnek eltérések, de igyekeztünk követni a túraútvonal nyomvonalát, ha rátalálunk a sárga romjelzésre, onnan már egyszerű dolgunk van. A kapolcsi műút mentén ki van helyezve egy rom tábla, és vezet a hegyre egy meredek földút, mi nem ott próbálkoztunk, elég meredeknek tűnt.

Felhasznált irodalom

Hangodi László - Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből I. II. III. IV.

Celenkó Borbála - Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében

Helyi ismertetőtábla
Almádi rotunda a Natgeo oldalán
A romról a VEOL oldalán
A kolostorromról a WeLove Balaton oldalán
A romokról a termeszetjaro.hu oldalán
A romról Monostorapáti község oldalán

A romegyüttes jövőjéről a muemlekem.hu oldalon

A rotundáról a muemekem.hu oldalon
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Holub József: Az Atyusz nemzetség

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.