13 izgalmas romtemplom a Balaton-felvidéken

Mitől izgalmasak a romtemplomok és miért épp 13?

A tágabb Balaton-felvidéken legalább 70 templomrommal találkozhatunk, amelyeknek ma is láthatók föld feletti részei, a talajtakaró által rejtettekkel együtt ez a szám jóval magasabb is lehet. Többségük középkori, meglehetősen sok Árpád-kori, ez már önmagában különlegessé teheti ezen épített emlékeinket. Ebben a válogatásban olyan templomromokat szedtünk össze, amelyek könnyen meglátogathatók akár egy balatoni nyaralás alkalmával, a parttól egyik sincs messzebb 10 km-nél, látványosak, nem csak alapfalakból álló romok, illetve jellemzően fekvésük vagy valamely építészeti elemük miatt izgalmasak. Miért 13? Ennyi jött ki teljesen szubjektív válogatási elveink alapján. De bízunk abban, hogy a lista fel tud dobni egy-egy kirándulóidős napot a Balaton közelében. Pár hasonló válogatáscikkel már jelentkeztünk, például a Balaton környékének kálváriáit, illetve az északi part balatoni kilátóit gyűjtöttük össze írásainkban, és a jövőben is készülünk hasonló turistabarát ajánlókkal.

Csopak, kövesdi Szent Miklós templomrom

Csopak csonka tornya talán híresebb, de valahogy szívünkhöz a kövesdi templomrom közelebb áll. Egy ideig nádtetős pajtaként is funkcionált, ma rendezett környezete, egy kis fügefa teszi meghitté a romot.

Építés: XIII. század második fele

Pusztulás: XVI. század, török kor

Különlegessége: vörös kőből készült kapukerete, pajtaként is funkcionált

Megközelítés: Csopak Kossuth utca 41., nagyon könnyen megközelíthető akár autóval is, parkolni közvetlenelőtte nem lehet.

Panoráma: nincs

Kövesdi templomrom Csopakon

Papsokai templomrom, Balatonfüred

Füred sok dologról nevezetes, mindenképpen közéjük soroljuk a Papsokai templomromot. Falai mellől remek kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. A körülötte fekvő temetőt nemrég rendbe tették, parkosították a környéket.

Építés: XI-XII. század, de helyén már római villa állhatott

Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.

Különlegessége: Római villa állhatott helyén, illetve Keödi József, a Kisfaludy gőzös utolsó kapitánya is itt nyugszik a temetőben.

Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű.

Panoráma: Remek kilátás a Balatonra

Papsokai templomrom

Kilátás a papsokai templomromtól

Kövesdi templomrom, Aszófő

Nyugodt, szép környezetben helyezkedik el a rom, a Balaton szinte körülöleli. Románkori kapuzatának nyomai ma is megfigyelhetőek, illetve a homlokzat lóherére emlékeztető ívsorát is érdemes megfigyelni.. 

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.

Különlegessége: A törökök a bemenekülőkre rágyújtották a templomot. A mellette csörgedező forrásál római oltárkő található.

Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű, teljesen tilos behajtani hozzá, kicsit egy kis sétás szakasz a megközelítés vége.

Panoráma: Nagyon közel helyezkedik el a Balatonhoz, a túlparton a Köröshegyi völgyhíd látszík a mellőle

Kövesdi templomrom, Aszófő

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Az alsódörgicsei Boldogasszony romtemplom magas tornya egyértelműen uralja a környéket, a közeli Halom-hegyen álló kilátóból is jól kivehető. A reformáció időszakában a veszprémi püspök erővel foglalta vissza az épületet az evangélikusoktól. Kedvelt piknikező hely, ami a szuper balatoni panoráma tekintetében érthető is.

Építés: XIII. század közepe.

Pusztulás: Török kor, XVI. század.

Különlegessége: 20-22 méteres, kiemelkedően magas tornya és a körülötte egykoron álló paplak alapfalai. 

Megközelítés: Autóval is könnyű.

Panoráma: Remek kilátás a Balatonra.

Alsódörgicsei templomrom

Kilátás a Boldogasszony romtemplomtól

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

A felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyon korai építésű, 1082-ben már említették. Ikertemplom, a mai északi része volt az első építési periódusa, dél felé építettek mellé tulajdonképpen egy újabb templomot, amelyet két ajtónyílással összenyitottak vele. Kereszt alakú nyugati ablaknyílása a toronykeresztek előfutára lehetett. Déli oldalán a 3 kis ablaknyílás pedig Szentháromság szimbólumnak tekinthető.

Építés: XI. század.

Pusztulás: Török kor.

Különlegessége: Ikertemplom, tulajdonképpen két templomtest egymás mellett. 

Megközelítés: Autóval is egyszerű

Panoráma: A rom előtti temetőből látszik az alsódörgicsei rom.

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

Kisdörgicsei templomrom

Dörgicse 3. templomromja a legkisebb, ez a kisdörgicsei romtemplom. Az egyhajós templomocska egy rét közepén áll, mellőle nem látható más épület. Apró mérete a korai Árpád-kor falusi templomainak feltételezhető kinézetét tárja elénk. Déli oldalán itt is látható a Szentháromságot szimbolizáló 3 résablak.

Építés: XII. század.

Pusztulás: Török kor, 1600-as évek eleje.

Különlegessége: Apró, Árpád-kori falusi templom archetípusa.

Megközelítés: Egyszerű akár autóval.

Panoráma: Mező közepe, nem látható más ember alkotta építmény.

Kisdörgicsei templomrom

Fülöpi templomrom, Révfülöp

A fülöpi templom impozáns falaival egy kifejezetten jó állapotú, Árpád-kori templomromunk. Izgalmas nyugati, vörös homokkő kapubéllete, valamint a falak találkozásánál elhelyezett nagyobb, vörös homokkő kváderkövek is látványossá teszik. Hasonló minta egy közeli épületnél vissza is köszön, feltehetően az építész vagy az építtető ily módon tiszteleg a templomot emelő elődök előtt.

Építés: XII. század

Pusztulás: Feltehetően török kor.

Különlegessége: Vörös homokkő kapubéllet.

Megközelítés: Nagyon könnyű, akár autóval is.

Panoráma: Látni a közeléből a modernista állomás épületet, a Balatonhoz pedig nagyon közel áll, igaz a tó nem látható mellőle.

Fülöpi templomrom

A fülöpi templomrom vöröshomokkő kapubéllete

Ecséri romtemplom, Révfülöp

Az ecséri templomrom tornya méf a XIX. század végén állt, külső falfestésén Rómer Flóris Szent Kristóf alakját vélte felfedezni. Rómer beszélt Csökör Andrással, aki a rom körüli telkeket bírta, hogy ha lehet, ne hordja el építkezéshez a romot. A gazda erről biztosította Rómert, azt mondta, örülne, ha felépülne újra a templom, pedig ő nem is római katolikus. Így szerencsére ma is gyönyörködhetünk impozáns falaiban.

Építés: XII. század

Pusztulás: Az 1500-as évek végén már rom, pusztulását a török okozta.

Különlegessége: Római, faragott kövek is beépítésre kerültek a templomba, amelyek ma is láthatók.

Megközelítés: Könnyen megközelíthető akár autóval is.

Panoráma: Nyugodt, faluszéli környezet.

Ecséri templomrom

Szent Balázs templomrom

A Szent Balázs templomrom az egyik abszolút kedvencünk a Balaton-felvidék templomromjai közül, ezzel feltehetően nem vagyunk egyedül. Két hatalmas fügefa teszi meghitté a rom nyugati oldalát, ahonnan remek kilátás nyílik a Balcsira. A XX. század első felében templomromban egy Adolph Jozeph Lanz nevű okkultista filozófus élt, aki egy új templomos rendent próbált szervezni az ódon falak közül, kevés sikerrel.

Építés: XII-XIII. század

Pusztulás: Feltehetően török kor.

Különlegessége: Faragott kőbélletes kapuja, a templomos rend újjászervezésének kísérlete.

Megközelítés: Könnyű akár autóval is.

Panoráma: Fantasztikus panoráma Zánka felé a Balatonra.

Szent Balázs templomrom

Szent Balázs templomrom kelet felől

Sóstókáli templomrom

Szintén nagyon kedvelt romtemplomunk a Kornyi-tó közelében álló sóstókáli pusztatemplom. Kellemes sétával közelíthető meg a Káli-medence legelőin keresztül. Érdekessége a közelében álló, feltehetően középkori udvarházként funkcionáló sóstókáli pusztapalota, amelynek csekély maradványai a közeli bozótban fellelhetőek.

Építés: XIII. század

Pusztulás: 1500-as évek török kor.

Különlegessége: Körülötte fellelhető középkori házak alapjai. Közelében megtalálható sóstókáli pusztapalota.

Megközelítés: Az autót le kell parkolni a Kornyi-tó parkolójában, innen kb. fél óra séta gyalog.

Panoráma: Remekül belátni a Káli-medencét, Köveskál és Kővágóörs templomtornyai is látszanak.

Sóstókáli templomrom

Kővágóörs templomtornyai a sóstókáli romtemplomtól

Töttöskáli templomrom

Szentbékkálla közelében áll a töttöskáli templomrom. Sötétlő árkádja, a közelében álló romantikus pince a közelében, és mellette elterülő mandula ültetvény remek hangulatot kölcsönöz a romtemplomnak. Feltehetően azonos a Szentvidkáli templomromnak is hívott rommal.

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Elhagyták a török korban, majd újra használták a XIX. század elejéig. Az 1800-as évek végén már rom.

Különlegessége: Közelében forgatták az Állítsátok meg Teréz anyut egyik jelenetét.

Megközelítés: Könnyű autóval is.

Panoráma: Remek kilátás a Káli-medencére.

Töttöskáli templomrom

Töttöskáli templomrom présházzal a háttérben

Salföldi pálos kolostorrom

Külön cikket még nem szenteltünk a salföldi pálos kolostorromnak, de a Káli-medence látnivalói között említettük. Eredeti neve Kőkút illetve Köveskút volt, megnevezése csak a későbbiekben vált el a mai Kékkúttól. Falainál megfigyelhető az egykori kerengő, konyha, pincehelyiség is. A templom gótikus ablakai különleges látványt nyújtanak.

Építés: XIII. század.

Pusztulás: Feltehetően 1550-es évek, a török korban.

Különlegessége: Korai pálos kolostor több építési fázissal. Gyönyörűek a templom gótikus ablakai.

Megközelítés: Egy darabig autóval, a behajtani tilos után könnyed, kb. 20 perces sétával megközelíthető.

Panoráma: Az erdő közepén áll, csend és nyugalom érzékelhető körülötte.

Salföldi pálos kolostorrom

Avasi templomrom Szigliget

Az avasi csonkatorony nyolcszögű gúla alapú toronysisakjával igazi szimbóluma Szigligetnek, persze a település bővelkedik látnivalókban, Szigliget vára és a Szigligeti óvár is méltán öregbítik a falu hírnevét. A toronyban az 1800-as években még kivehetők voltak egy festett Krisztus fej körvonalai, vakolattöredékek imitt-amott ma is láthatók. A római építési előzmény bizonyítéka lehet a halgerinc falazás a hajóban, az úgynevezett opus spicatum.

Építés: XII-XIII. század.

Pusztulás: Kivételesen nem a török az ok, a lakosság közelebb húzódott a várhoz, így a falut a XIV-XV. században elhagyták.

Különlegessége: Római épület alapjaira települt hajója, így nem keletelt. Középkori kősisakja is különleges látványt nyújt.

Megközelítés: Könnyen megközelíthető autóval.

Panoráma: Közelben a Balaton, de nem látni tőle.

Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni néhány kiemelkedően izgalmas középkori épített emlékünk meglátogatásához. Izgalmasabbá tud tenni egy-egy nyaralást, ha az egész időt nem csak a strandon töltjük, hanem kicsit színesítjük a napot ezen rendhagyó látnivalókkal.

Avasi templomrom, Szigliget

Fénykékep: Márián Gábor
Szöveg: Kapui Ferenc

13 látványos templomrom Google térképen

Felhasznált irodalom

Korábbi írásaink

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Almád bencés monostorának romjai (Monostorapáti)

A 900 év feletti almádi bencés monostor rövid története (Kapui Ferenc)

Almád középkori település nem azonos Balatonalmádival, a térképen leginkább Monostorapáti környezetében lenne érdemes keresni. Bő tíz éve szinte az egész rom a föld alatt rejtőzködött, kivéve egy kb. 5 méterre a föld felszíne fölé emelkedő csekély faldarabkát, amely valószínűleg a templom északnyugati tornyának maradványa. Szerencsére a kép változott, bő 5 évvel ezelőtt lelkes, civil kezdeményezésű feltárás indult a romnál profi régész vezetésével. A munkálatok azóta is folynak, így egyre több rész tisztázódik az apátság történetéből.

Almád, a kezdetek, kolostor alapítás, Árpád-kor

Kezdetekben az uralkodók, érsekek és püspökök alapítottak monostorokat Magyarországon, az első magánalapítású monostor a zselicszentjakabi, a dátum pedig 1061. Az almádi monostor is az egyik legkorábbi magánapalítású konvent az országban, 1117-ben Atyusz és testvére Miske alapították elhunyt atyjuk, Bánd korábbi rendelkezése szerint. Bencés kolostort alapítottak, a ciszterciek 1142-es magyarországi megjelenéséig hazánkban a latin szertartású monasztikus rendek közül csak a bencések voltak jelen. Az első bencéseket még Géza fejedelem 996-ban hívta Magyarországra a pannonhalmi apátság alapítására. A középkori Magyarország 91 kolostorának közel egyharmada bencés rendi volt. 

Almádi bencés kolostorrom

A magánalapítású kolostorok fő célja az alapító család tagjainak lelki üdvösségének elérésében állt. A kegyúri jogokat az alapító és leszármazottai gyakorolták, tehát ők nevezték ki az apátot, az egyházmegye püspöke csak ellenőrzési joggal bírt. A konvent és a hozzá tartozó földek az alapító magánvagyonának részét képezték. Az alapítás általában a nemzetség birtokközpontjában történt. A Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek (azaz Mindenszentek) tiszteletére emelt komplexumot 1121-ben Nána veszprémi püspök felszentelte. Az apátság szenteléskor kiadott alapítólevele egy 1420-as átiratban ránk maradt. 

Az apátság számára Bánd komoly birtok és vagyonbéli adományokat szánt, amelyet halála után fiainak kellett volna a konvent birtokába adni. Atyusz a rá eső rész nagyrészét teljesítette, Miske viszont nem igazán, halála után István fia pótolta ezt részben. Az almádi monostor kiemelkedően gazdagnak számított, kincsei, amelyek főleg a misézéshez szükséges tárgyakban merültek ki, például aranyozott miseruhák, kelyhek formájában, vetekedtek Pannonhalma gazdagságával, de az 1055-ös királyi alapítású tihanyi bencés kolostor gazdgságát felül is múlták. Pontos adat nincs róla, hogy a tatárjárás mennyire érintette a konventet, 1249-ben biztosan lakott volt, apátja ekkor Miklós, és ebben az időszakban kezdte hiteles helyként való működését. Pecsétje mandorla alakú képmezőben trónuson ülő, a gyermek Jézust bal karján tartó Madonnát ábrázolt. Hiteleshelyi jogosultságát 1351-ben királyi rendelettel vonták vissza. A konvent és egyben az Atyusz nemzetség székhelye egy fontos hadi- és kereskedelmi út, az úgynevezett Via Magna nyomvonalán helyezkedett el, ez kötötte össze Fehérvárt Dalmáciával, Itáliával. Ebből az aspektusból is érthető a kolostor reprezentativitása, gazdagsága az alapítás időszakában. Később az Atyusz nemzetség elszegényedett, az Árpád-kor alkonyán a család tagjai kérték az apátot, hogy az apátságnak rendelt földből adhassanak el megélhetésük érdekében.

A kolsotor története az Árpád-kort követően

Az Anjou időszakban elérkezett egy újabb felívelés időszaka. A kolostor folymatosan hiteles helyként működött, így az általa kiadott dokumentumok révén a környék korabeli helységnevei, jogi ügyletei, például csere- és adásvételi ügyletek, de akár kisebb személyes és fegyveres konfliktusok békítései is ismertek.

1420-ban István almádi apátot egyházi kiátkozással sújtották, mert nem jelent meg Budán egy peres ügyben történt idézés kapcsán. Ebben az évben egy birtokcsere ügylet oklevelébe bemásolták az eredeti alapítólevél teljes szövegét, ebben a formában maradt ránk az értékes dokumentum. 

Habsburg Albert király 1439-es halálát követően a nemesség egy része Erzsébet királynét és fiát, másik része Ulászlót támogatta. Ez az ellentét fegyveres konfliktushoz is vezetett. II. Pál apát feltehetően a királyné pártján állt, ennek okán Szigliget várnagya, Berky Flóris foglyul ejtette, és az egész konventet kifosztotta, még halastavait is lehalászta és maga nevezett ki családjából apátot Almád élére. Az ügy nagy port vert fel, maga IV. Jenő pápa utasította az esztergomi érseket a támadó kiátkozására és megbüntetésére. A viharos időszak után egy rövid, békésebb időszak következett, Almád oppodiummá vált, azaz megkapta a mezővárosi rangot, országos vásárt is tarthatott. 

1500-as évek, a hanyatlás kora

Tolnai Máté pannonhalmi főapát 1503-as vizitációja alkalmával elrendelte a konventhez tartozó Szent Domonkos kápolna tetőzetének kijavítását, de kérésének egy 5 évvel későbbi ellenőrző látogatás alkalmáig sem tettek eleget. Ezalkalommal a monostorban az apáton kívül csak két szerzetes élt, a vizitátorok az apátot vinolentusnak nevezték, amely túlzott borfogyasztására utalt. A Horvátországból származó apát az apátsági jobbágyakat kiszolgáltatta Kamicsáczi Horváth Márknak, Magyar Benigna második férjének, a nagyvázsonyi vár urának. Kincstára viszont még ekkor is gadagnak volt mondható. 

Mohács után a kolostor életében is szomorú idők következtek. 1528-ban utolsó apátja Lukács. Az apátsági földbirtokok egy részét világi urak foglalták el. 1542-ben az apátnak csak 5 adózó jobbágya maradt, az 1548-as török portya a környéken a kolostor megmaradt birtokait is elpusztította. A teljes elnéptelenedés valamikor 1542-46 között következett be. 1548-ban a már elhagyottként leírt apátságot és birtokát I. Ferdinánd egy hívének, Laki Bakith Péternek adományozza. Egy hónappal az adományozás után az esztergomi érsek is eladományozza az apátságot birtokaival Istvánffy Miklós számára, de Bakith Péter marad birtokban. Rövid ideig megpróblták erődíteni is az épültet, de ostromra utaló nyomokat eddig nem leltek fel a kutatók. Szép lassan elkezdték elhordani az épület köveit, feltehetően a nagyvázsonyi vár erődítéséhez és később a monostorapáti plébániatemplomhoz is jutottak innen kövek. 1564-ben a veszprémi püspökség birtoka lett a terület, az apátság elhagyott maradt. 

Az almádi bencés apátság feltárása, egy római oroszlán és egy víziszörny

2014-ben feltárások kezdődtek a romnál Buzás Gergely régész vezetésével Hangodi László közreműködésével, civil kezdeményezésre. Jelentős a helyi összefogás a romterület feltárására, konzerválására és bemutatására. A komplexum 10 000 négyzetméteres. A feltárás sok érdekességgel szolgált eddig. Azt sejteni lehetett, hogy keletelt, háromhajós bazilika rejtőzik a föld alatt, ez valóban így is van, 15 méter széles, 30 méter hosszú az épület. Nyugat felől ikertornyok tartoztak az épülethez. Az egyik szenzáció, hogy megtalálták a főhajó szentélyében az alapító Atyusz és mostohaanyja Gyönyörű (Genuru) úrnő, az alapítási szándékot felvető Bánd második, fiatal feleségének háborítatlan falazott sírját. Gyönyörű úrnő az alapító utáni első donátora volt az apátságnak, férje halála után szentföldi zarándokúton is részt vett. A sírt egy másodlagos felhasználású római kő zárta, amelyen tengeri sárkány faragványa látható, illetve olvasható eredeti tulajdonos, Claudius, egy fiatal római losvaskatona neve. Előkerült még egy szintén másodlagos felhasználású, római korból származó kőoroszlán is, amely feltehetően a mostani hegyesdi víztározó tó területén álló római villából származott. Kapuőrző kőoroszlánt, igaz nem rómait, hanem középkorit a közeli Litéren ma is meg lehet csodálni a templom csodálatos kapuzatával együtt.

Középkori rotunda az almádi apátság temploma mellett

Másik izgalmas lelet az apátsági templom délkeleti végében előkerült hatkarélyos, 7 méter átmérőjű rotunda, azaz körtemplom. Ezt is a XII. században emelték, de a templomépületnél később. A templomépülethez építették hozzá, de a két helyiség között nincs átjárás. Sajnos a századok során a kincsvadászok pont a rotunda környékét bolygatták meg leginkább, helyenként a körtemplom alapozását is kiásva. 

A XII. századi körtemplom, azaz rotunda maradványai az almádi kolostorromnál

Az apátság jelene, jövője

Monostorapáti községnek és a plébániának is szándéka a romok turisztikai célponttá, zarándokhellyé tétele. A közeli forrásnál, Szentkútnál Mária jelenést írtak le, így az apátság és a forrás akár szakrális úticél is lehet. A feltárt leletanyag egy részét a monostorapáti helytörténeti gyűjteményben szeretnék bemutatni. A feltárások folytatódnak, a falak részleges konzerválására 2020-ban nyert a projekt 8 millió forintot. A romhoz vezető erdei séta önmagában is egy kellemes élmény, mi egyik évben ősszel, szarvasbőgés idején közelítettük meg, az agancsok csattogása kísérte végig útunkat, ami még izgalamasabbá tette a túrát. De ellátogattunk a romhoz és a Szentkút-forráshoz tavasszal is, olyankor fantasztikus hóvirágmező borítja a rom és a forrás környékét is. 

Hóvirágok az Almádi bencés monostor romjainál

Bízzunk benne, hogy néhány éven belül még több ismerettel és egy látványos romkerttel leszünk gazdagabbak a feltárásoknak köszönhetően!

Fényképek az almádi kolostorromról 2015 (Márián Gábor)

Az ösvényről látható ásatási nyomok

Vöröshomokkő köveket is használtak a körtemplom építéséhez

Egy kiásott kőküszöb

A körtemplom maradványai

A hatkaréjos körtemplom falmaradványai belülről

Feltárt alapfalak

Feltehetőleg feltárt csontmaradványok

Az almádi monostor romjainak falmaradványai

Az almádi bencés apátság tornyának maradványai

Fényképek az almádi kolostorromról 2018 (Márián Gábor)

Az almádi apátság falmaradványai

A fantasztikus almádi rotunda

Az almádi kolostorrom egyik épülete

Az almádi kolostor templomának egyik tornya

Falmaradványok küszöbkővel

Omladék kövek

Az almádi konvent egyik épülete

Faragott kövek és ökörfarkkóró

Egyre több falmaradvány kerül felszínre a feltárással

Megfigyelhető, hogy az almádi rotunda alapjait is aláásták kincskeresők

Almádi bencés apátság fekete-fehérben

Egy álganajtúró segít a feltárásban :)

Az almádi kolostorrom a Google térképen

Az almádi bencés monostort Veszprém megyében, Monostorapáti község határában találjuk a Boncsos-tető egyik északi mellékplatóján. Monostorapátiban a két falurészt elhatároló mezsgyén le lehet parkolni. Innen a sárga rom jelzés erdei úton elvezet a romokig. Az út ábrázolásában lehetnek eltérések, de igyekeztünk követni a túraútvonal nyomvonalát, ha rátalálunk a sárga romjelzésre, onnan már egyszerű dolgunk van. A kapolcsi műút mentén ki van helyezve egy rom tábla, és vezet a hegyre egy meredek földút, mi nem ott próbálkoztunk, elég meredeknek tűnt.

Felhasznált irodalom

Hangodi László - Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből I. II. III. IV.

Celenkó Borbála - Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében

Helyi ismertetőtábla
Almádi rotunda a Natgeo oldalán
A romról a VEOL oldalán
A kolostorromról a WeLove Balaton oldalán
A romokról a termeszetjaro.hu oldalán
A romról Monostorapáti község oldalán

A romegyüttes jövőjéről a muemlekem.hu oldalon

A rotundáról a muemekem.hu oldalon
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Holub József: Az Atyusz nemzetség

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.