A nagyvázsonyi Kinizsi-vár

A nagyvázsonyi vár, avagy Vázsonykő története (Kapui Ferenc)

Nagyvázsony és környéke egy középkori romokban igazán bővelkedő terület. Írtunk már bejegyzést a Szent Ilona templomromról, közöltünk egy kisebb összefoglalót Nagyvázsony bővebb környékének középkori látnivalóiról, amelyben említést tettünk a nagyvázsonyi pálos kolostorromról, a nemesleányfalui Szent Jakab templomromról, a tálodi kolostorromról és a csepelyi templomromról is. Persze egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvázsony környéki turisztikai attrakciók közül Kinizsi Pál vára a legkiemelkedőbb, ennek megfelelően most külön bejegyzést szentelünk neki.

Rutinos olvasónk meg sem lepődik azon, hogy a vár első régészeti felmérése Rómer Flóris bencés szerzetestől származik az 1850-es évekből, rajzokat is készített a vár maradványairól. Őt követte Németh Gábor, Nagyvázsony plébánosa, akinek komoly forrásgyűjtést köszönhetünk.

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején, aki Anjou Mária királynő étekfogó mestere volt. Zádorvár építésével hagyott fel, mivel a vár kapcsán egy komoly per zajlott, hiszen Zádort a veszprémi káptalan birtokára építette, amit az egyház nem hagyott szó nélkül. Így az étekfogó mester belefogott Vázsonykő építésébe. Kézenfekvő, hogy a név eredete az építtető Vezsenyi családtól származik.

A nagyvázsonyi vár leírása, története

Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet, a Dunántúl legépebben fennmaradt későgótikus lakótornya, más források szerint maga Vezsenyi építtette, mindenesetre ez, a belső udvar falai és néhány kisebb épület alkották a várépítés első fázisát. A Vezsenyi család férfiágának kihalása után (1472) Vázsonykő a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal. 1569-ből fennmaradt a vár akkori alaprajza a bécsi Hadilevéltárban, ugyanis a császári udvar a környékre küldte felmérésre a híres, itáliai származású hadmérnököt, Giulio Turcót.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Ekkor megerősítették a várat, elkészült az emeletes palotaszárny, négy kisebb tornyot kapott a külső fal, elkészült a kaput erősítő védmű, az úgynevezett barbakán.  További erősítést jelentett a sáncárok az ebben az időben elkészülő sáncárok. Kinizsi halála (1494. november 20.) után a özvegye, Magyar Benigna kétszer is újra férjhez ment. Második urát, Horváth Márkot ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vázsonykői vár árkába. Nem lehetett véletlen ez a harciasság, Benigna apja Magyar Balázs, a fekete sereg egyik hadvezére volt. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt, hártalévő életét a felvidéki zsolnalitvai várában kellett leélni. Benigna nem csak erős, de feltehetően művelt asszony is lehetett. A Kinizsi Pál által alapított, közeli pálos kolostorban állították össze és másolták számára a Festetics-kódexet 1492-94 között, amely egyik kiemelkedő, magyar nyelvemlékünk. Tartalmazza a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” (sic) kezdetű imát, amelyet Benigna számára írtak, és két dologról is tanúbizonyságot tesz. Az egyik, hogy a vár úrnője feltehetően tudott olvasni magyarul, ami akkoriban kevesek erélye lehetett csupán, a másik, hogy Kinizsi már 1492-ben nagy beteg lehetett. Fontos tartalma még a Szűz Mária kis zsolozsmájának egy egyedülálló magyar fordítása, és a hét bűnbánati zsoltár Petrarca fordítása.

A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbanttatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, többször gazdát cserélt, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen az Eger-patak, vagy más néven Vázsonyi Séd túlpartján, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazta. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválták a romokat, 2005-ben, és 2006-ban következett egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállították. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

A váron a cikk írásakor rekonstrukciós munkák folynak a nemzeti kastélyprogram keretében, a ráfordított összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A sajtóanyagban sajnos a beruházás elkészültének várt határidejét nem tüntették fel, mindenesetre a munkálatok 2020 júliusában indultak. A fejlesztés célja, hogy a jelenleg több emelet magasan álló lakótorony és kápolna mellett más épületeket is újra zárt terű építményekké fejlesszenek, hogy azokban a 21. század igényeinek megfelelő kiállítóterek jöjjenek létre. A kápolnában megújul Kinizsi Pál és Horváth Márk síremléke is.

Várhatóan a Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti tereit rekonstruálják. A belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves, eredeti kövekből, rendelkezésre, álló hiteles kutatási anyagok alapján visszaépítendő loggián keresztül lehet majd megközelíteni.

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár fényképei 

2015 (Márián Gábor)

Lakótorony és a barbakán

Nagyvázsonyi lakótorony

2017 (Kapui Ferenc)

Balra a várkápolna

Kinizsi-vár délkelet felől

A kapuvédmű barbakán épülete

A nagyvázsonyi vár egy kevésbé tipikus nézetből

Panorámakép a nagyvázsonyi várról

2020 (Márián Gábor)

A 2020-as átépítés kezdete

Szűk résablak a váron

Kőkonzol a lakótornyon

A felújítás kezdete 2020-ban

Nagyvázsonyi vár linómetszet, megvásárolható a DelectArt Shopban

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Szvath Márton: Adatok a nagyvázsonyi vár 1954–1960 között végzett régészeti kutatásához
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Festetics-kódex nyelvemlékünk
Éri István-Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár falmaradványai
A nagyvázsonyi vár felújításáról
Horváth Richárd-Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig
Várak kastélyok templomok 2018. 5. szám - Albert Tamás: A hitelesség mentén - Nagyvázsony, Kinizsi-vár
Koppány András-Gere László: Régészeri kutatások Magyarországon 2005

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Kövesdi Szent Miklós templomrom (Csopak)

A kövesdi Szent Miklós templomrom története (Kapui Ferenc)

Bár évek óta magunk is gyakran nyaralunk a Csopakon, és ugyan ismertük is a romot, alapos körüljárására és befotózásra 2016-ban került sor részünkről. A település népszerű nyári fürdőhely, és ha egy történelmi nevezetességét meg kellene említeni, talán sokak eszébe is jutna a falu szimbólumává vált Csonkatorony. Talán kevesebben ismerik Csopak másik templomromját, a Szent Miklós romot. Ami igazából nem is Csopakon van.

Kövesdi templomrom Csopakon

1940-ben egyesítették Balatonkövesdet, az egykori Kövesd falut Csopakkal. Kuesd vagy Kwes első írásos említése 1363-ból származik, de Holub József azonosítja az 1121-ben az Atyusz nemzetség által az almádi monostornak adományozott Cuesth birtokkal. A XIV. században Paloznak filiája, később önálló plébániává vált. 1550-ben még funkcionáló templom. A török időkben vált romossá. Egy 1783-as térképen pusztatemplomként jelölik. A kövesdi, kálvinista hitre tért nemesek 1796-ban kérték a veszprémi káptalant, hogy adja át nekik, de nem kapták meg. Az 1800-as évek elejétől a kövesdi pásztor pajtája lett, mellé bikaistálót és a pásztor házát építették. 1861-ben Rómer Flóris bencés szerzetes még ebben az állapotában, nádtetős pajtaként látta, ép diadalívvel és szentéllyel.

Építését a XIII. század második felére tehetjük, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt falusi templomocska. Bejárata a déli oldalon található, a vöröskő kapukeret ma is látható. Feltárása 1966-ban történt, ekkor bontották vissza eredeti "templomi" állapotára a pajtát. A feltárást dr. Varga Ilona vezette, az építészeti helyreállítást pedig Koppány Tibor. 1967-ben konzerválták a romokat. A közelében rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő, középkori temető nem.

Jelenleg a körülötte fekvő, rendben tartott kert szabadon látogatható, a rombelső fémráccsal zárt. A község időnként rendezvények helyszínéül használja. Egy igazi pozitív példa arra, hogy valahol nem hagyják elkallódni a középkori értékeket, és használatukkal élővé teszik a jelen kor embere számára is.

Fényképek a kövesdi templomromról 2016 (Márián Gábor)

A templom vöröskő kapuzata

Égbe törő falmaradványok

Az egykori szentély

Régi és új templom

Gerendagyámok az északi falon

A csopaki kövesdi templomrom megközelítéhetősége (térkép)

A templomrom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, Csopak községben a Kossuth utca 41. szám alatt található. Könnyen megközelíthető, ingyenesen látogatható. 

GPS koordináták: 46.97826, 17.92616

Felhasznált irodalom

Csopak honlapja
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Helyi ismertető tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk. Vegyük hát sorra nagyvázsony környékének látnivalóit.

Nagyvázsonyi túra, Nagyvázsony vára, a Kinizsi vár

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Nagyvázsonyi vár

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom

A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetics-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Szent Ilona templomrom

Tálodi pálos kolostorrom Nagyvázsony és Pula között

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

Tálodi pálos kolostorrom

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom Nemesleányfalun

Szent Jakab templomrom

Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom Nagyvázsony közelében

Csepelyi templomrom

Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Képek a nagyvázsonyi várról

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Fényképek a tálodi pálos kolostorromról

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod

Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető

Csepelyi templomrom képgaléria

A csepelyi templomrom

Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében

A fényképeket késztette: Márián Gábor

Látnivalók nagyvázson környékén Google térképen

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján

Geocaching oldal a Szent Ilona romról

Pula honlapja

Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál

Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.