A Szigligeti vár

Szigliget vára, középkori falak a Balaton felett

Szigliget látnivalói közül korábban írtunk már a középkori Avas falu templomának romjairól illetve a Szigligeti Óvárról, amelynek helyén ma csekély romok és egy kilátó díszeleg. Persze a falu legfontosabb turisztikai attrakciója maga a Szigligeti vár, amely részben megmaradt részben rekonstruált falaival előkelően magasodik a Balaton hullámai fölé és őrzi a manapság a középkori állapotoknál sokkal békésebb vidéket. Ezúttal a vár történetét mutatjuk be.

Szigligeti vár

Eötvös Károly „A világ legszebb vidékének” nevezve ezt a környéket a következőket írja: „Előttem Szigliget erdős csúcsai. Kisded csúcsok. De egyik fölött ott áll a régi vár romja, tört falak, omló tornyok, záratlan folyosók tömege. Úgy áll ott a várrom, mint öreg király fején korhadt koronája. Ajtónak, ablaknak nyílásán áttör a nap fénye, s ez a fény a távolból mintha drágaköve volna a koronának.” És bizony, mi is azt gondoljuk, hogy a vár középkori hangulata és a Balatonra valamint a környék tanúhegyeire nyíló panoráma egyedi látnivalóvá teszi a középkori várromot.

Kilátás a Badacsonyra és a Gulácsra

Kilátás a Balatonra

Kilátás Csobánc felé

Kilátás a Szent György-hegyre

Kilátás a Tapolcai-medencére

Kilátás a tanúhegyekre ágyúkkal

A Szigligeti vár története

 
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton körül már az őskorban megépültek az első erődítmények, gondoljunk például a Tihanyi Óvárra. A római időkben Pannóniában katonai táborok vigyázták a tartomány lakóinak biztonságát, gondolhatunk akár Fenékpuszta (Valcum) vagy Tác (Gorsium) romjaira is a környékből. A 9. században a Balaton környékén emelkedett a Frank Birodalom legkeletibb vára, Mosaburg, Zalavár. A legtöbb várat a 13-15. században elsősorban az egyes nemesi családok építtették saját hatalmuk biztosítására. A török előnyomulásának megakadályozására a 16. század közepén már a templomokat és kolostorokat is megerősítettek. Nándorfehérvár eleste (1521) és a mohácsi vereség (1526) után felértékelődött a Balaton környéki várak szerepe, hiszen a tó természetes akadályát ezek az objektumok tették jól védhető határszakasszá a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.

Szigligeti fellegvár

Felső vár az alsó várból nézve

Szigliget alapítása és a korai idők

A Balatonból kiemelkedő sziget korábban Zala vármegyéé, majd Atyusz báné, Kilián ispáné volt, majd királyi birtok lett az ispán örökös nélküli halála után.
 
Az 1241-42-es tatár veszedelem elmúltával IV. Béla azonnal hozzálátott reformintézkedéseihez. Ebben kulcsszerepet játszott a félelem egy újabb mongol támadástól.

Balra a Bencés-torony, középen a palota, a vár legrégebbi részei

Szent György-hegy, jobbra a palota

Jobbra a palota, szemben az egykori pince és ciszterna teteje

Dél-keleti torony

 
A mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején az 1260-as évek elején épült fel az első vár, melynek magját a régészeti kutatások szerint a legmagasabb ponton álló két erős torony és a közöttük lévő palota épület alkotta. Az építkezéssel a bencés rendet, Favus apátot (Szent Márton-hegyi apátságot) bízta meg, de a vár felépülte után visszavette azt királyi birtokba, a rendet pedig más birtokokkal kompenzálta. Első jelentős birtokosa, IV. Béla király eladományozta a Mórichidai-családnak, egy bizonyos Móric lovag komoly szolgálatot tett a király számára a tatárok elleni harcokban. Tőlük a Kőszegiek foglalták el, majd ismét az uralkodó, Károly Róbert hatalmát szolgálta. 1344-től visszakapták a Mórichidaiak, akik székhelyükké tették. Nekik köszönhető az erősség nagyszabású kiépítése, így az alsóvár emelése is. 1445 és 1521 között a korszak egyik legjelentősebb főúri családja, az Újlakiak számos erősségének egyike volt. Ezután közel két évszázadig a Tóti Lengyel család birtokolta. 

Felső vár és ciszterna

Ciszternába dobott érmék

Az 1530-as években rövid ideig Török Bálint kezén volt, ekkor embere, Martonfalvay Imre nagy ágyúrondella emelésével igyekezett fokozni védhetőségét. Korabeli naplójában így nyilatkozik a várról: „az csonkatornyot az falu felől legelőször megépíteném, azután két vagy három bástyát és két nagy öreg pincéket csináltaték az külső várban és az faluba az új ház mellett, kiket szöretben meg is raktam borokkal Isten segítségével, egy öreg kutat is csináltattam az várban, mely az előtt vizet nem tartott etc.”

Balra az íves Martonfalvay rondella

Középen belső nézetből a Martonfalvay rondella

A balatoni végek

 
1526-ban megtörtént a mohácsi csatavesztés, 1541-ben Buda török kézre került, 1566-ban elesett Szigetvár, összeomlott a somogyi végvárrendszer, a Balaton vonala pedig hamarosan magyar-török határrá változott. A végvári vonal Balatontól északra fekvő része, Keszthely, Szigliget, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Nagyvázsony, Tihany, és Veszprém vára a Győr központú Duna-Balatonközi Főkapitányság szervezetéhez került, amelyeket együttesen „balatoni végeknek” neveztek.

Szigligeti vár a Csobáncról

Hamarosan a törökellenes végvárvonal részévé vált Szigliget is, az erődítés költségeit és a katonák ellátását ekkor már részben a királyi kamara fizette. Elsősorban kiváló stratégiai helyzetének köszönhető, hogy az oszmánok sohasem tudták elfoglalni.

Szigliget vára a Szent György-hegyről a Lengyel-kápolnával

Szigliget vára a Szent György-hegyről

Az 1547-től Palonai Magyar Bálint lett Szigliget várnagya (castellanus, azaz porkoláb). Az ő levelezéséből megismerhetjük a korszak kaotikus viszonyait. Egyrészt a lakosság tarthatott a törökök betöréseitől. Somogyból történő áthajózásaiktól, másrészt a szomszédos várkapitányok, például Gyulaffy László túlkapásaitól, akár a magyar lakosság vagy más magyar kézen lévő várak ellen. Utóbbinak elsősorban az lehetett az oka, hogy a térség katonái sokszor huzamos ideig nem kapták meg zsoldjukat. Somogyban kevés terület maradt magyar kézen, ezek közé tartozott a Fonyódi palánkvár, amelynek kapitányi tisztét szintén Magyar Bálint látta el haláláig, 1573-ig. Fonyód két évre rá elesett.

Fonyódi hegyek Szigligetről

Szigligeti vár Fonyódról

Szigliget Sümeg felől

Végvári védelem

 
A háborúhoz már a középkorban is 3 dolog kellett, pénz, pénz és pénz. Ennek megfelelően a végvárak védőit nem hatalmas armada, inkább néhány 10 emberként kell elképzelni. A végvári hierarchia élén a porkoláb, mai szóval a várnagy állt. Az alájuk tartozó fegyveres őrséget a kapunállók (portarii) és vezetőik a viceporkolábok és nemes familiárisok alkották. Szigligeten átlagosan 10-20 kapunálló darabont és 5-10 familiáris lovas, összesen 20-30 fegyveres szolgált.

A felső vár kaputornya felvonóhíddal 

A felső vár kaputornya felvonóhíddal 10 évvel korábban

Fürgegyík támadásban :)

1606-ban Lengyel János volt a szigligeti várkapitány. Ekkor 100 gyalogos és 25 lovas jelentette az őrséget. 1630 körül már Lengyel Boldizsár a várkapitány és 12 huszár, 25 gyalogos, valamint 1 tüzér tartozott a vár védőihez. 1655-ben az őrség létszámát 10 huszárra és 25 hajdúra korlátozták. 1671-ben már csak 5 huszár és 20 hajdú jelentette a teljes védelmet.

Szigligeti vár palánkfal erősítéssel

Az alsó vár ejtőrácsos kapuja

Az alsó vár kiszolgáló épületei a felső várból

A felső vár udvara ciszternával, balra a konyha, szemben a Bencés-torony

Sajkások

 
A kisjégkorszak és a szabályozatlanság miatt a Balaton vízszintje ezidőtájt mintegy két és fél, három méterrel volt magasabban, mint napjainkban. A Tapolcai-medence szinte egész évben vízjárta területnek számított. Tihany, Szigliget és Fonyód a korszakban szigetek lehettek, amelyeket nyílt víz illetve mocsaras területek határoltak.

A távolabbi óvár egy falszakasza, egy elmélet szerint a sajkások szálláshelye lehetett

 
A törökök két hadikikötőt is építettek a Balaton déli partján, ahonnan katonáik vízi úton keltek át, Szemes és Fok, azaz a mai Siófok voltak az oszmán bázisok. Válaszul három magyar végvárat, Keszthelyt, Szigligetet és Tihanyt hajókkal, sajkás, elsősorban csapatszállítást szolgáló hajókkal látták el. A szigligeti sajkásokról a Szigligeti Óvárról szóló cikkünkben szólunk bővebben. Tóti Lengyel Gáspár, aki 1638-ban kapott várnagyi rangot Szigligeten kialakította az itteni flottát.

A vár hanyatlása

 
1683. június 24-én az Udvari Haditanács parancsa értelmében Balaton-vidéki várak katonáinak csatlakozniuk kellett a Győrnél gyülekező császári-királyi fősereghez. Az erősségek így gyakorlatilag harc nélkül kerültek a török csapatok kezére.
Szeptember második felében azonban a török főerők Bécs alatt elszenvedett vereségét követően a török katonák és Thököly csapatai harc nélkül kivonultak a Balaton-felvidéki várakból, így azok ismét magyar kézre kerültek.

Szemben a ma várkápolnaként jelölt déli épület

Várkápolna belső (a feltárások nem erősítik meg egyértelműen a funkciót)

 
A törökök visszaszorulásával és Buda visszafoglalását (1686) követően a 17. század végén már elveszítette katonai jelentőségét a vár. 1697-ben villámcsapás érte a bencés tornyot, a vár legkorábbi részét, amelyet ekkor fegyvertárolásra használtak, majd 1702-ben lerombolását határozta el az uralkodó. A kuruc időkben a vár romos, kisebb harci események helyszíne csupán. Birtokosai a várhegy lábánál építtették fel kúriájukat. A köveket részben ehhez, részben más falubeli építkezésekhez elkezdték elhordani.

Templom a várból

 
A Műemlékek Országos Bizottsága 1913-ban, a Műemléki Hivatal 1953-ban és az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-66-ban erősítette meg, állította helyre az erősen pusztuló falakat. 1992-től zajlottak ásatások a kétezres évekig átnyúlóan Gere László vezetésével, az utóbbi időkben komolyabb állagmegőrzés és rekonstrukció is zajlott. A vár látogatása jegy vásárlásához kötött, erről és a nyitvatartásról bővebb információ a vár honlapján.

A világháborúk során elesett szigligeti hősök emlékhelye a vár alatt

A Szigligeti vár megközelíthetősége Google térképpel

A Szigligeti várat Szigliget település területén, a 230 m magas várhegyen találjuk. 

A szöveget szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Kapui Ferenc és Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 2009 (reprint)
Hangodi László: Balatoni végeknek tüköri - Palonai Magyar Bálint szigligeti várkapitány élete és harcai 2010/3 Hévíz
Gerő László: Várépítészetünk 1975

Helyi ismertetőtáblák szövegei
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,  2022. október 30.

Vargha Balázs: Magyar várak 1993

Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján

Szigliget másik vára, Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján (Kapui Ferenc)

Szigliget óváráról nem nagyon állnak rendelkezésre középkori írásos források, elsőször Zyndt Mátyás (Matthias Zündt) 1566-os haditérképén tűnik fel, majd 1647-ben a közeli sajkás csapatok parancsnoka Bakacs Sándor ír róla, kastélkának nevezve a feltehetően ezt az építményt. Ennek megfelelően az internetes forrásokban egészen változatos eredettörténeti szálak alakultak ki, akár korábbi kutatások alapján, ezek egy részét cáfolja, illetve az óvár építési és használati periódusát behatárolja Gere László régész 2003-as feltáró kutatása és annak eredményei.

Szigliget óvár

Római őrtorony szál

A Szigligeti óvár sokáig nem került a régészet látóterébe, feltehetően a feledés homályába veszett. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, az Avasi templomromot említi, római cserépmaradványokat is talál nem messze, de az óvárról nem ír. Békefi Remig 1907-es, a Balaton környékének emlékeivel foglalkozó könyve sem említi. 1933-ban viszont Dornyai Béla a Turisták Lapjában már említi, sőt, elplántálja a feltehető római eredetet is az óvár alpjaival kapcsolatban. Elméletét arra alapozza, hogy az avasi telep környékén több római emléket is találtak, illetve analógiákat hoz fel, a györöki várat (Szent Mihály domb, ahol ma a vonyarci kápolna áll, illetve a tihanyi Csúcs-hegy római őrtornyát, amelynek közelében ma az Őrtorony kilátó áll). Arról korábban mi is írtunk, hogy az avasi templomrom környékén találtak római nyomokat, sőt, a templom hajójának egyes falai római alapokra épültek, ez igazolt. Viszont az óvár legújabb kori 2003-as feltárása során római eredetet nem állapítottak meg, ilyen leletek nem kerültek elő, illetve a falazás módja sem utal római eredetre, így nem valószínű, hogy korábban itt római őrtorony állt.

Atyusz nemzetség szála

Az óvárnál kihelyezett tábla (2020 nyara) felvillantja a lehetőségét annak, hogy az óvárat valamikor a XII-XIII. században ők építhették. Szigliget egyik korai birtokosa valóban Atyusz bán volt, de a Szigligeti nagy vár építkezését sem ők kezdték, hanem a bencések. IV Béla király tatárjárás utáni várépítési programjának keretében bízta meg a rendet a vár építésével a Balaton szigetén, az eredeti oklevél ennél jobban nem konkretizálja a helyet. Ekkoriban feltehetően a mai Szigligeti vár területe sziget lehetett, A Királyné szoknyája is jó eséllyel jobban körül volt véve vízzel. Gere László történész az óvár feltárása során olyan fazéktöredékeket talált, amelyek stílusuk alapján leginkább XV-XVI. századinak mondhatók, viszont a Szigligeti vár északi tornyánál talált hasonló töredékekkel alkotott párhuzam alapján az óvári fazéktöredékeket a XV. század közepére datálja, így feltehetően ekkor épülhetett a vár. Ez utóbbi datálást erősíti, hogy a XV. században I. Ulászló halála után zűrzavaros időszak következett, kevés eséllyel egy ilyen építkezésre. 1445-ben az anyagi erőforrásokban bővelkedő Újlaki család kapta meg a Szigligeti várat, 1453-tól adománylevelet is kaptak erről, az ügylet hivatalossá vált. Így feltehetően ők lettek az építtetők.

Az Atyusz-szál felvet még egy kérdést. Atyusz bánnak haláláig, 1233-ig volt birtoka a terület, nem nemzetségi birtokként. Tegyük fel, hogy elkezdték az életében az építkezést. Mivel egy építési periódust a valószínűsíthető, így feltehetjük, ha használták a várat (a csekély leletanyag talán utalhat arra, hogy rövid ideig használták), akkor talán be is fejezték, vagy legalább eljutottak vele olyan fázisba, ha nem is fejezték be az elképzeléseik szerint, amely már alkalmas volt a használatra. 

1250-ig nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a Szigligeti Atyusz birtokkal. 1250 környékén (lehet, hogy előbb), Kaloján kezére kerül a terület, ő IV. Béla rokona. Szóval, ha feltesszük, hogy még Azyusz életében épült az óvár, akkor azon kevés kővárunk közé tartozna, amely a tatárjárás előtt épült. Ha a tatárjárás után épült, akkor felmerülhet a kérdés, hogy 1260-62-ben IV. Béla miért építtetett egy nagyon hasonló alapterületű és méretű kis várat a bencésekkel (nagy vár első éptési fázisa) az óvártól légvonalban úgy 1700 méterre?

A Szigligeti óvár mondája

A monda szerint az óvár építtetője Somogyban lakott, és minden nap áthajózott a vár építéséhez. Estére hazatért, de amikor másnap ismét átkelt a tavon, az előző nap felépített részek már nem álltak. Így zajlott ez egészen addig, míg el nem unta az egészet, és ennek következtében az óvár sosem épült fel. A népnyelv sokszor hordoz igazsággyököket magában, de feltehetően az óvár épülete a valóságban állhatott, igaz valószínűleg nem túl sokáig, erre is utalhat a csekély leletanyag. Paál József cikkében felhívja arra a figyelmet, hogy a vár körül kevés a bontási törmelék, illetve a belső részben is kevés beomlási törmeléket találtak, amely szokatlan, és erősítheti azt a nézetet, amely szerint nem teljesen épült fel ez az épület.

Mindenesetre nagyon érdekesek az adathiányos, illetve helyenként ellentmondásosnak tűnő elméletek, 100%-osan valószínűleg egyik eredetet sem lehet igazolni jelen tudásunk szerint, de a logikai utakkal ezért el lehet játszadozni.

Miért kellett várat építeni a vár mellé?

Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A Balaton medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Innen könnyen érkezhetnek meglepetésszerű támadások, így stratégiailag fontos lehetett ez a hely.

Szigliget óvár története, felépítése, funkciója

Tehát, a legfrissebb kutatások szerint az 1400-as évek közepén épülhetett a Szigligeti óvár, feltehetően stratégiai figyelés céljából. A vár egy vulkanikus, bazalttufa dombocskára épült, amely 182 m magasan áll a tengerszint felett, a Balaton víztükre fölé pedig 77 m-rel tornyosodik. A középkor viszonyait figyelembe véve a Balaton vízállása magasabb volt, így mind Szigliget, feltehetően mind a királyné szoknyája is jobban körül volt véve vízzel, mocsaras területtel, Szigliget a korábbi források Szigetként emlegették.

 

Az óvár épülete észak-déli tájolású, északon egy négyszögletű, délen pedig egy ötszögletű bástya erősítette, a kettő között egy feltehetően többszintes palotaépület húzódott. A középső téglalap alakú palota rész 15,4 × 28,2 m, ehhez csatlakozik déli, ötszögű torony egy 7,5 m hosszú és 7,2 m széles, az északi nyégyszög alapú torony 5,4 m hosszú és 8 m széles. Észak-déli tájolása, északon és délen elhelyezett egy-egy tornya és az épület elrendezése meglepően hasonlít a Szigligeti nagy vár első, 1260 és 62 között épült részére, igaz ott mindkét torony négyszög alapú. A Szigligeti vár ezen részénél a feltárások során találtak Árpád-kori leleteket, így biztosan ezt a szakaszt építették korábban az óvárnál. Bár a források ezt nem említik, érdekes, hogy a Szigligeti vár első, kéttornyos építési periódusa és az óvár egészének alapelrendezése mennyire hasonló. Saját észrevételként jelezzük, hogy a korábbi, szigligeti, nagy vári épületrész akár mintául is szolgálhatott az óvár építésekor.

Az óvár teljes építését egy periódusra tehetjük, mivel falai kötésben állnak egymással, a bástyák sem későbbi hozzátapasztások. Az óvár stratégiai megfigyelő funkciója az idők folyamán kibővült. 1555-től tudunk arról, hogy török sajkások hadi mozgásokat végeznek a Balatonon, erre utal az említett évben a Fonyódi vár ostrománál való megjelenésük. Bár a törökök nem tartottak nagy flottát a Balatonon, inkább amolyan portyázásokra, kisebb csapatok átszállítására használták hajóikat, a védekezésre és a saját, túlparti portyázó akciók lebonyolítására a magyar oldalon is támadt igény. 1560-ban egy pozsonyi naszád Tihanyba szállítását rendelte el I. Ferdinánd. Keszthely és Szigliget feltehetően később, csak az 1600-as években kapott kikötőt. Szigligetnél a kikötő lokalizálását a Réhely (révhely) környékére, az Avasi templomrom közelében lévő részre tehetjük. Tihanynál is az öböl nyakánál lehetett a kikötő, Sajkod neve feltehetően a sajkásokra utalhat. Valószínűleg Szigligetnél is az öböl nyakánál volt a kikötő, talán itt védettebb lehetett a terület az intenzívebb hullámzástól. Erre a területre az óvárból jobb kilátás nyílik, míg a Szigligeti várból nézve ez a terület kiesik. Az óvár közelebb is van ehhez a területhez, így feltételezhetjük, hogy a Réhelyen kialakult kikötő és itt állomásozó kisebb flotta legénysége az óvárban állomásozhatott.

Az óvár palotarészén 4 kőpillért tártak fel, melyek közül az északi nagyobb a többinél. Érdekes módon a Szigligeti nagyvár esetében is arról tudunk, hogy a palotarész északi részén helyezkedett el egy nagyobb helyiség. A régészek feltételezik, hogy ezek a pillérek födémeket tarthattak, akár egy vagy több emeletes is lehetett a belső palota, az északi oszlop feltehetően egy nagyobb terhet cipelt. Ezt erősíti, hogy a palotában nem találtak járószintet, viszont alapozási párkányt igen, amely feltehetően fa padlót tarthatott, egy nyitott várudvart pedig feltehetően nem padlóztak volna le faanyaggal.

Miért óvár az óvár, ha nem is régebbi a Szigligeti várnál?

Erre a kérdésre nem igazán adnak megfejtést a források. Ezzel kapcsolatos feltételezésünk az óvár pusztulásában keresi a választ. A balatoni hadi kikötőknek elsősorban a török veszély adta a létjogosultságát, főként a foki, azaz siófoki hadi kikötőjük. Ezt 1684 augusztusában sietve hagyták el. 1686-ra az összes tó körüli várat elvesztették az oszmánok, 1690 áprilisára feladták Kanizsát is, a Dunántúlt elvesztették a szultáni hadak. A sajkás hadak fenntartása, finanszírozása okafogyottá vált, valószínűleg elhagyhatták az épületet. Ezzel párhuzamosan a nagy várat 1697-ben villámcsapás és lőporrobbanás érte, 1702-ben padig a Habsburgok a lebontandó várak listájához sorolták. A nagy vár pusztulása erősíthette az óvár pusztulását is, így másik, stratégiai figyelő funkcióját is elvesztette azáltal, hogy a nagy vár harcászati szerepe megszűnt. A nagy vár alatti Lengyel család kúriáját az 1700-as évek végén a várból elhordott kövekből építették. Feltehetően az óvár is kőbányává változott, tekintve, hogy falai nem maradtak meg túl nagy magasságban. 

Egyrészt kisebb épülete révén valószínűleg viszonylag gyorsan és nagyobb részben elhordták, és szembeállítva a nagy várral azt tapasztalhatták a környéken élők, hogy míg az egyik vár áll, a másik már szinte teljesen eltűnt. Ha eltűnt, akkor valószínűleg régebbi. Kisebb is volt a nagy Szigligeti várnál, ami akár egy korábbi építést is feltételezhetett, talán ezek nyomán hívják a fiatalabb várat óvárnak manapság.

A Szigligeti óvár kilátója

A csekély alapfalak és a történelem szelleme mellett a pazar panoráma miatt is érdemes ellátogatni az óvárhoz. Aprócska parkolótól pár lépcsőfok vezet fel a magaslatra, a Királyné szoknyájára, ahova 2013-ban fa kilátót emeltek, ahonnan mindenképpen érdemes végigpásztázni a környéket.

Panoráma a Szigligeti óvár kilátójából

Fényképek a Szigligeti óvárról és a balatoni panorámáról (Márián Gábor)

Szigligeti óvár keleti falszakasza

Faragott kő a kilátó alatt

Kilátás az óvártól a Szentháromság kápolnára és a Badacsonyra

Naplemente a Szigligeti óvár kilátójából

Az ötszögletű déli bástya alapkövei a kilátó alatt

Csuszka a Szigligeti óvárnál

A Szigligeti óvár megközelítése Google térképpel

A Szigligeti óvár Szigligeten, a Királyné szoknyája nevű bazalttufa csúcson helyezkedik el a térkép szerint. Apró parkolóból juthatunk fel a romhoz a Hegyaljai útról. A rom és a kilátó is ingyenesen látogatható.

Felhasznált irodalom

Helyszínen kihelyezett ismertetőtáblák

Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam) Dornyay Béla dr.: Szigliget és Óvár romjainál.

Kozák Károly : Szigliget – Óvár MRT 1.

Hévíz, 2004/4 Hangodi László: Gyöngy a fövenyen

Gere László: A szigligeti Óvár szondázó kutatásának eredményei

Végh Ferenc: A balatoni hadiflotta a török korban

Bartha Annamária: Favus apát várépítései?

Gere László : A szigligeti vár (Castrum Bene)

Paál József: A szigligeti óvár (Várak, kastélyok, templomok XIV/1.)

Mészáros Orsolya: Szigliget várának története (Fons 2005/3.)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Avasi templomrom vagy Csonkatorony (Szigliget)

Az avasi templomrom története (Kapui Ferenc)

Az avasi rommal, vagy ahogy még hívják a Csonkatoronnyal kapcsolatos források elég szerteágazóak és sokszor egymásnak ellentmondóak. Megpróbáltam összemazsolázni azokat, amelyekből számomra logikus képet kaphatunk a rom történetéről, nem volt egyszerű, és nincs rá garancia, hogy ezek a dolgok így történtek. Mindenesetre nagyobb súllyal a hitelesebbnek vélt forrásokat vettem figyelembe.

A szigligeti avasi csonkatorony

A környék a rómaiak által lakott volt, ezt bizonyítják az avasi romnál talált római kori emlékek, illetve a szigligeti óvár római kori alapjai, az Öreg-hegyen ugyanis római őrtorony állhatott. Feltehetően a magyarok bejövetelekor is laktak ezen a vidéken, és a magyarok is birtokba vették a szűkebb környéket, a XI-XII. században is feltehetően létezett az itt lévő település. Ekkor még egy római épület falait használhatták a hívők. Az egykori római jelenlétet a templom falában lévő halgerincszerűen rakott falak (opus spicatum) bizonyítják. Hasonló falrakási módot láthatunk az ecséri templomrom déli hajójának falán is. A római kori alapokra ráépülő templomot vagy a pannonhalmi bencés apátság, vagy az Atyusz nemzetség építtette, utóbbiak a XII. században kaptak itt birtokot. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni, és a falucska XII. században a panonnhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt. 

Több forrás a XIII. századra teszi a templom építését. Saját megfigyelésünk viszont több furcsaságot tapasztal. A XIII. században épült például a tihanyi bencések befolyása alá tartozó kövesdi templom, amelynek kivitelezése (például kapuzatának nyoma, homlokzatának díszei) sokkal kifinomultabb építészeti megoldásokról tanúskodik. De más korabeli templomok is (pl. egregyi, felsőörsi, monoszlói, zánkai) kapuzatukban és oszlopos, kettes osztatú román kori ablakaikkal más technikáról tanúskodnak. Ez vagy azt jelenti, hogy ezt a bencések helyett az Atyusz nemzetség kevésbé kifinomult mesterei építették, vagy esetleg korábbi, úgymond amateurebb a kivitelezés. Utóbbi számomra annyiban valószínűbb, hogy az említett nemzetség már a XII. században birtokot kapott itt, illetve több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét. Szintén érdekes, hogy a környék hasonló korú templomaiba általában a torony alatti kapun lehetett bemenni, itt viszont nem létezett átjárhatóság a hajó, és a feltehetően később épült torony között, a bejárat a hosszanti, nyugati oldalon helyezkedett el. Nem magyarázza ezt a torony későbbi építése, mert ez szintén több környékbeli romnál és templomnál megfigyelhető volt.

Az egyik régi sír

Az ittlakók feladata a rév üzemeltetése lehetett, akárcsak a Tihanyi-félszigeten fekvő Újlak falu lakóinak. Négyszögletes szentélyű Árpád-kori falusi templom maradványai. A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható. A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők, néhány régi sír veszi körül a romot, persze ezek már jóval későbbi nyughelyek. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. Egy 1420-as határjárás már elhagyott, lakók nélküli faluként írta le.

Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom délkeleti tájolású. A sok keletelt, környékbeli, középkori templom között ez elég ritka, saját következtetésünk, hogy ez esetleg a korábban használt, a már említett római kori épület eredeti tájolása miatt alakulhatott így. Ez szintén érdekes, mivel a keletelésnek szakrális jelentése volt, illetve van. Az apszis nem véletlenül nézett a korban a felkelő nap fénye felé, amely legyőzi a sötétséget. Azért helyenként találni olyan korabeli templomot, ahol ezt nem vették figyelembe (például az újlaki templomrom ilyen), de ez a ritkább eset. A hajó keleti oldalához sekrestye tartozhatott, ez is érdekes, ugyanis nem közvetlenül a szentély mellett helyezkedik el, mint több környékbeli romnál (például a kövesdi templomromnál, a mámai templomromnál, vagy épp az ecséri rom esetében). A szentély és sekrestye közös szegletében csontház, ossarium épült, ezek a toronnyal együtt későbbi hozzáépítések, alapjaik ma is látszanak. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

Több mendemonda is köthető a romhoz, az egyik a kőkecske legendája. Azt tartják, hogy a templom előtt állt egy kőkecske, amelyet egy török katona bárddal kettévágott. Azt még a törökök hagyták itt, és tele volt aranypénzzel. A katona elvitte a pénzt, a gyerekek pedig szétverték a kecske maradványait. Sokan féltek korábban a környékre költözni, hiszen sok csont került elő a templom közelében a földből. Egy darabig "halottasházként" is használták a romot a környék emberei.

Helyreállítását 1958-59-ben az Országos Műemléki Felügyelőség végezte el, Kozák Károly régész, Sedlmayr János építészmérnökök és Koppány Tibor közreműködésével. A hajó feltárásakor zöldes és vörösesbarna vakolatdarabok kerültek elő, a templom fala feltehetően festve volt. Az 1800-as évek második felében Ádám István a torony bejárati ívén állítólag egy Krisztus arcot és feliratokat látott. Manapság a freskóknak sajnos nem maradt érzékelhető nyoma.

A környék 2009-ben is rendezett volt, a rom jó állapotúnak tűnt, parkolni is könnyen lehetett a közelében. A muemlekem.hu fotóin láttuk, hogy a hajó falait szinte fejmagasságig visszaépítették a 2009-es állapotokhoz képest. 2013-ban meg fogjuk látogatni ismét a romot, kíváncsiak vagyunk az új helyzetre. Mindenesetre a középkori épületek rajongóinak különös élményt nyújthat korabeli, kővel rakott tetőzete, hasonlóval ritkán találkozni, így csak ajánlani tudjuk meglátogatását.

Az avasi csonkatorony nevének eredete

Szigliget mellett található toronyrom elnevezésére az egyetlen adat, a fölötte fekvő Ávorsai-rét neve lehet, mivel Avas, Avasi nevű falu nem szerepel a forrásokban. Azt viszont tudjuk, hogy ez a templomrom az egykori Réhely (Révhely) falu temploma volt. A mellette futó utcát ma is Réhely utcának hívják. Elképzelhető, hogy az 'Ávorsai' szó (ami talán úgyszintén torzult alak) alakult "Avasivá".

Fényképek az avasi templomromról (Márián Gábor)

Az  avasi templomrom tornya

A torony a régi sírkerttel

Az avasi templomrom a sekrestye felől

A templom alapjai

A nyolcszögletű torony és kősisakja

Torony ablakkal

A természet zászlót bontott a tetőn

A bejárat

A torony és a templom maradványai

A templom alapfalai

Feltehetően a sekrestye maradványai

Egy régi sír a környező temetőből

Egy újabb régi sír

Nyugodjanak békében!

Az avasi csonkatorony linómetszete megvásárolható a DelectArt Shopban

Az avasi templomrom megközelítése Google térképen

A templom maradványai a Szigligeti Réhelyi utcában találhatóak, jól látni azokat az útról is. Badacsonytördemic felől az Iharos utca és a Réhelyi utca találkozásánál kell a Réhelyi utcán dél felé (azaz balra) menni egy pár métert, és az utca bal oldalán megtaláljuk a romot.

Avasi templomrom (Szigliget) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A templomrom története az utazzitthon.hu-n
A templomrom Goliát oldalán
A rom nevének eredete
Veszprém Megyei Múzeumok kiadványa az OSZK-n
Leírás Szigligetről az utazok.hu portálon
Leírás a romról Szigliget honlapján (Google tárolt változat)
Leírás a muemlekem.hu portálon
A szigligeti vár története a Wikipédián
Leírás az egregyi templomró
Leírás a felsőörsi templomról
Leírás a zánkai templomról
Leírás a monoszlói templomról

Kozák Károly: A szigligeti avasi templomrom feltárása MMv. III. 1961-62.

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!