A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szentbékkállai-kőtenger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szentbékkállai-kőtenger. Összes bejegyzés megjelenítése

2021/06/23

Szentbékkálla látnivalók

Látnivalók Szentbékkállán


Szentbékkálla a Káli-medence kiemelkedően fontos települése megannyi izgalmas látnivalóval. Kőtenger, palotarom, templomrom, takaros utcácskák, hamisítatlan Balaton-felvidéki hangulat jellemzi, a környék szerelmeseinek egyik kötelező állomása. A falu első okleveles említése 1273-ból való, egy birtokper alkalmával írták le Szentbenedekkál nevét. 1333-ban templomát is említik, ez nem azonos a mai, barokk templommal, viszont annak helyén állt. Összeszedtük a település látnivalóit, érdekességeit.

Szentbékkállai-kőtenger


A Káli-medence három kőtengerrel is büszkélkedhet, ezekről írtunk is korábban, leghíresebb közülük kétségtelenül a Szentbékkálai-kőtenger a híres ingókővel, amelyet a legtöbb látogató előszeretettel próbál megbillegtetni, vagy pózol rajta egy fotó erejéig. A kőtenger minden bizonnyal a legrégebbi látnivaló, a Pannon-tenger visszahúzódása után feltörő kovás, szilíciumos hőforrások által összecementeződött homok- és kőformák izgalmassá varázsolják a tájat kicsiknek és nagyoknak. Élővilága is különleges, kora tavasszal nyílik például a területen a fekete kökörcsin.

Nagy, háromszög alakú sziklatömb egy másik sziklán.
Ingókő a Szentbékkállai-kőtengernél

Két virágzó fekete kökörcsin.
Fekete kökörcsin


Középkori romok Szentbékkállán


Maga a Káli-medence is dúskál a középkori romokban, de Szentbékkállán rögtön három is akad belőlük, ezekről korábban írtunk is.

Töttöskáli templomrom


A Fekete-hegyre vezető úton található Árpád-kori templomunk, a töttöskáli templomrom, amely feltehetően azonos Szentvidkál templomának romjával. Remek a kilátás tőle a Káli-medencére, egy romantikus kis pince helyezkedik el közvetlen szomszédságában, és az előtte fekvő lejtőn egy mediterrán hangulatot árasztó mandulást találunk.

Töttöskál templomának romja, a hosszanti, ablak nélküli, magasan álló északi fal, és a nyugati oldalon lévő, fával aládúcolt kapunyílás van a képen.
Töttöskáli templomrom

Kerekikáli romtemplom


A falu közelében, Szentbékkálla és Mindszentkálla között áll a kerekikáli romtemplom. Először 1292-ben említik. A kis dombocskán, amelynek lejtőjén áll, megtalálhatóak egy földvár sáncai is. A rom présházként is funkcionált az újkorban, manapság környezete sajnos elég gazos.

A romtemplom magasan álló nyugati fala, alacsonyabb északi és közepes állapotú déli fal.
Kerekikáli romtemplom

Velétei palotarom


Egyik kedvenc romocskánk a Velétei palotarom Szentbékkállán. Azon ritka épületmaradvány a környéken, amely nem szolgált közvetlen szakrális célt. Feltehetően a veszprémi püspök itteni birtokközpontja lehetett ez az emeletes torony. 

A Velétei palotarom emeletes, romos épülete, előtérben az ismertetőtáblájával.
Velétei palotarom

Szentbékkállai Gyümölcsoltó Boldogasszony templom


Szentbékkállának a ma látható temploma egy barokk templom, de írásos adatok vannak arra, hogy már 1333-ban is állt templom ezen a helyen. Az 1700-as évek végére az eredeti épület állapota leromlott, 1790-99 között késő barokk stílusban megépítették a ma látható templomot, amelyet feltehetően Fellner Jakab tervezett, tornya 1860-ra készült el. Kis dombon áll, a dombra felvezető fenyősor magávalragadó. Nyaranta komolyzenei koncerteket is tartanak az épületben, egyiken volt szerencsénk személyesen is részt venni, remek élmény volt.

Barokk templombelső, balra szószék, középen pedig egy zongora, háttérben az oltár.
Szentbékkállai templom


Fekete-hegy és az Eötvös Károly kilátó


A szentbékkállai látnivalókat gyarapítja a Fekete-hegy és a rajta álló Eötvös Károly kilátó csodálatos panorámával a délipart irányába, a tanúhegyekre és a Káli-medencére. A Fekete-hegyi túra külön posztot is megér, nem csak a panoráma, hanem különleges geológiai képződményei, a hegyi tavak miatt is, de erről hamarosan bővebben.

Kilátás Fonyódra és a Balatonra
Kilátás a Fekete-hegyről Fonyód felé

Panoráma a tanúhegyekre és a Balatonra.
Kilátás a Fekete-hegyről a Káli-medencére

Badacsony, Tóti és a Gulács kúpjai helyenként felvillanó Balatonnal.
Kilátás a Fekete-hegyről a tanúhegyekre

A Szigligeti vár és várhegy háttérben a Balatonnal
Kilátás a Fekete-hegyről Szigligetre


Szentbékkálla látnivaló Google térképen



A szöveget írta: Kapui Ferenc
A fényképeket készítette: Márián Gábor

Felhasznált itodalom


Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
A szentbékkállai katolikus templom ismertető táblája
Korábbi cikkeink

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/06/07

A csodálatos Káli-medence látnivalói 3.

A Káli-medence látnivalói - kőtengerek

Magyar Toscana, avagy magyar Provence, hallhatjuk egyre többször a Balaton-felvidékkel kapcsolatosan, azon belül is talán legtöbbször a Káli-medencét illetik ezekkel az elnevezésekkel. Korábban írtunk már a Káli-medence épített örökségéről, a megannyi izgalmas templomromról, most a természeti szépséget szeretnénk bemutatni, ezen belül is a kőtengereket.

Embernagyságúnál nagyobb kövek egy ligetes erdőben.

Szentbékkállai-kőtenger


Káli-medence, a kőtengerek vidéke


A Pannon-tenger visszahúzódásával a felszínen maradt fehér homokot különféle kémiai hatások érték, a feláromló karsztvíz, kovás (szilícium-dioxidos), enyhén savas hőforrások hatására a homok, kavics nagyobb tömbökben összecementeződött. A puhább kőzeteket, maradék homokot a csapadék és a szél részben letisztította a területről, így a keményebb, olykor lepényszerű, vagy kiemelkedő tömbökben álló látványos kövek maradtak vissza. Ezeket hívjuk kőhátaknak, kőtengereknek. A Káli-medencében három helyen is megcsodálhatunk kőtengereket, Szentbékkállán, Kővágóörsön és Salföldön. Magyarország egyedülálló, és világszintem is ritkaságnak számító geológiai jelenségei izgalmas célpontjai lehetnek egy-egy balatoni túrának.

Virágzó, tavaszi fa a kőtengernél.
Tavaszi virágzás a Szentbékkállai-kőtengernél

Szenbékkállai-kőtenger és az ingókő vagy Kelemen-kő


Kétségtelenül a leglátványosabban Szentbékkálla határában maradtak meg a kőformák, ezen a területen a legizgalmasabbak a kőképződmények. A leghíresebb szikla az ingókő, amelyet hívnak Kelemen-kőnek vagy billegő kőnek is. Ez egy 10 tonnás kődarab, amely 3 ponton érintkezik az alatta lévő sziklatömbbel, így akár egy emberi test súlyával is enyhén megbillegtethető. A szikladarabok önmagukban is látványosak, a táj úgy néz ki, mintha egy feldühödött óriás szórta volna tele kövekkel. A szikladarabok látványos elemei a madáritatók. Ezek köveken kialakult bemélyedések, amelyekben eső után összegyűlik a csapadék, és kisebb-nagyobb, természetes madáritatóként funkcionálhatnak.

Egy nagyobb lapos szikla egy másik nagy sziklán.

Szentbékkállai-kőtenger ingókő vagy Kelemen-kő


Fekete kökörcsin virága egy apró pókkal a tetején.
Fekete kökörcsin egy pókocskával

Egy fekete kökörcsin virágcsokor élőhelyén a Szentbékkállai-kőtengernél
Fekete kökörcsin

Az egik szentbékkállai szikla mélyedésében összegyűlt víz, egy természetes madáritató.
Természetes madáritató Szentbékkállán

Piros gólyaorr, egy örszirmú virágocska.
Piros gólyaorr

Sakktáblalepke egy lila virágon.
Sakktáblalepke

Szurokszegfű rózsaszínes virágai.
Szurokszegfű

A kőtenger kövei az előtérben, felül egy fa lombjai közül átsüt a nap.
Napsütéses kőtenger

Madáritató tükröződő lombokkal.
Tükröződő madáritató


Izgalmas az itt kialakult sziklagyep élővilága is, tavasszal megannyi védett fekete kökörcsinnel (Pulsatilla nigricans) találkozhatunk. Ottjárttunkor volt szerencsénk lefotózni néhányat. Rengeteg vadvirág tarkítja a szentbékkállai kőhátat nyáron is, megtalálhatjuk a területen a védett agárkosbort, (Anacamptis morio) a vadrózsát, piros gólyaorrot, közönséges méreggyilokot, szurokszegfűt, lila ökörfarkkórót. Ha Szentbékkállán a kőtengernél járunk, érdemes felkeresni a közeli Velétei palotaromot, kerekikáli templomromot vagy a töttöskáli templomromot, amelyekről korábban írtunk.

Egy középkori templomrom ablakán kilátás a Káli-medencére.
Kerekikáli templomrom a közelben

Töttöskáli templomrom sötétszürke kőfalai, jobbra fával aládúcolt kapunyílás.
Töttöskáli templomrom a közelben

Kb. 2 emelet magas középkori kőtorony ablaknyílásokkal.
Velétei palotarom

Kővágóörsi-kőtenger


A szentbékkállainál talán kevésbé ismert a Kővágőörsi-kőtenger. Sajnos keleti végét elbányászták, nyugati részére pedig részben ráépült a falu, egy-egy ódon ház alapját a kőtenger kövei alkotják. A korai bányászat tényét igazolja a település neve is. Érdemes meglátogatni a kőhátat, szép kilátás nyílik könnyen megmászható lankájától a Káli-medence keleti oldalára, és a szemközti Fekete-hegyre vagy épp a Csobánc távolabbi bérceire. Ha a Kővágóörsi-kőtengernél járunk, felkereshetjük a település romjait is, egyik a zsinagóga, amely kintről, az utcáról tekinthető meg, és valószínűleg hamarosan megújul, másik pedig a falu nyugati határában lévő kisörsi templomrom.

Előtérben a Kővágóörsi-kőtenger kövei, háttérben a Káli-medence és az azt övező hegyek.
Rálátás a Káli-medencére a Kővágóörsi-kőtengertől

Több nagyobb szikla ligetes környezetben.
Kővágóörsi-kőhát

Tükröződő madáritató kevés növénnyel a vízben.
Madáritató a Kővágóörsi-kőtengernél

Méreggyilok nevű növény apró, fehér virágokkal
Méreggyilok a Kővágóörsi-kőtengernél

A Kővágóörsi-kőtenger kövei ligetes környezetben

Kővágóörsi-kőtenger


Csekély falmaradványok egy erdős területen.
Kisörsi templomrom Kővágóörs közelében

Romos állapotú zsinagógaépület.
Kővágóörsi zsinagóga a kőtengertől nem messze


Salföldi-kőtenger


Salföld csodálatos kis település, sok régi, szépen karbantartott házikóval. A remek hangulatú utcakép mellett határában húzódik meg egy kisebb kőtenger. A kőhátat az előbbi kőtengerekhez képest kisebb kövek tarkítják, de látványos borókabokrok teszik még izgalmasabbá a tájat. Korábban ezen a területen is fotóztunk védett agárkosbort. A kőtenger közeli, kisörspusztai szakasza sajnos elbányászásra került, itt az 50-es évek óta homokbányászat folyik, és információink szerint a bánya manapság is aktív, bár a bánya bezárását civilek szorgalmazzák. A környéken járva érdemes felfedezni a salföldi pálos kolostor romjait, amelyről röviden írtunk a Káli-medence épített emlékeiről szóló cikkünkben.

A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.

Salföldi-kőtenger


A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal.
A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.

A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.
A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal.

A dombocskán balra a kolostor templomának magas falmaradványai, előtérben lépcső.
Salföldi pálos kolostorrom a kőtengertől nem messze


Google térkép a Káli-medence látnivalóiról



Szöveg a kőtengerekről: Kapui Ferenc
Fénképek a kőtengerekről: Márián Gábor


Felhasznált irodalom


Ismertetőtáblák a kőtengereknél

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!