A kővágóörsi zsinagóga története (Kapui Ferenc)
Kedves olvasóink már hozzászokhattak, hogy amennyiben blogunkon felbukkan egy új poszt egy szakrális épületről, az szinte bizonyosan egy templomrom. Nos, ezúttal Balaton környéki barangolásaink során egy másfajta épületre bukkantunk. Ez pedig a kővágóörsi zsinagóga romja.
 |
A kővágóörsi zsinagóga |
A történetéről nem volt könnyű adatokat összeszedni. E-mailben felkerestük a kővágóörsi önkormányzat honlapján lévő kontakt címeket, de azokról hónapok óta nem érkezett válasz. Végül a közösségi média erejében bízva több Google+ és Facebook oldalon kértünk segítséget, amely végül az
abalaton.hu oldaltól érkezett. A zsinagóga történetéről nagyrészt az ő forrásaikból tudunk beszámolni.
Korábbi barangolásaink során láttuk a tapolcai zsinagógát, értesültünk a keszthelyi zsinagógáról és meglátogattuk a kapolcsi izraelita temetőt is. (Ezekről az emlékekről még nem posztoltunk, de ami késik...) Így némi fogalmunk volt már arról, hogy a Balaton környékén több helyen élt nagyobb lélekszámú zsidó lakosság. A kővágóörsi zsinagógáról viszont csak véletlenül hallottunk, teljesen más romokról való tájékozódás közben. De szerencsénk volt, megérte felkeresni ezt az épületet.
 |
| Rálátás a zsinagóga belső terére a női karzatból |
A források szerint Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett komolyabb izraelita lakossága, de erről írásos bizonyíték nincs. A Magyar Zsidó Lexikon 1929-es adatai szerint a 2120 fős lakosságú település hitközsége 140 főt számlált. Maga a hitközség 1778-ban alakult, első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközség anyakönyvi területéhez 9 környékbeli település tartozott. A közelben Tapolcán élt még nagyobb lélekszámú neológ zsidó diaszpóra, amely eredetileg a Kővágóörsi ortodoxoknak volt alárendelve. Az 1800-as évek végén Tapolca erősebben iparosodott Kővágóörsnél, és ott kiépült a vasút is. Ennek következtében Kővágóörs mint település jelentősége csökkent, és a környék hitközségei közül is a Tapolcai lett a jelentősebb, köszönhetően az áttelepüléseknek. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára.
Az épület történetéről Kerner Gábor, helyi építész mesélt a
Balatonölelés blognak, az adatok ebben a bekezdésben főként tőle származnak. A zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. Előépítménye, amely a női karzat feljáratát rejti magában feltehetően az 1880-as évekre készült el. Valószínűleg a mostani belső festését is ekkor nyerte el az épület, a belső lizénákra kékes, márványmintás festés került. A mennyezeti szekkók és a 4 felirat is ekkor kerülhetett a helyére. Kommentben kaptunk magyarázatot a feliratokhoz, ezt nagyon köszönjük, íme: "Az egyik felirat: "תורת יי תמימה" Tudomány (elsősorban Tórai), Örökkévaló rövidített neve, tisztalelkűség. A másik pedig: "מצות יי ברה" ami pedig két dolgot is jelethet: a macesz evésének fontossága
(pészachkor), de az első szó olvasható
micvosz-nak is, ami viszont parancsolatokat jelent - elvileg kéne még egy váv a szóba, hogy a v-t jelöljék, de időnként csak egy váv-val van írva- és ekkor a
BaRaH szó választást/választanit jelent, vagyis válaszd a (Tórai) törvényeket/parancsolatokat. Itt is középen a két jud-os rövidítése az Örökkévaló nevének."
A kővágóörsi zsinagóga sorsa a 20. századtól
A II. világháború során a helyi és a környékbeli zsidóságot elhurcolták, olyan holokauszt túlélőről nem írnak a források, aki visszatelepült volna Kővágóörsre. A zsinagóga telkén állt a rabbi háza, amit a 60-as 70-es években lebontottak. Ekkoriban maga a zsinagóga ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. A 80-as évek közepétől magántulajdonba került, többször tulajdonost is váltott. 1985-ben Kerner Gábor kezdeményezésére műemlékké nyilvánították, de a tulajdonosokat nem tudták kötelezni az épület helyreállítására. Komjáthy Attila, Cseh Tamás, Popovics László és Kerner Gábor többször tárgyalt a tulajdonossal, de ő mindig irreálisan magas árat kért az ingatlanért, viszont a jelek szerint azt semmire nem hasznosítja.
 |
| Darázspók a kővágóörsi zsinagógában |
Visszatérve személyes élményeinkre, a zsinagógát drótkerítés veszi körül, kettő is, igaz elég markáns lyukkal ellátva, így a behatolás nem nehéz. Az épületen több helyen figyelmeztetnek életveszélyre, omlásveszélyre, így a behatolást természetesen nem ajánljuk senkinek, pláne, hogy mint utólag megtudtuk, magántulajdonról is van szó. Persze a jelek, gyertyák a belső térben, egy-egy sörösdoboz, arról árulkodtak, hogy nem mi voltunk az egyetlen hívatlan látogatók. Behatolásunk céljának a dokumentációt tekintettük, sem el nem hoztunk semmit, és ott sem hagytunk semmit, az ott talált állapotokon nem változtattunk. Ugyanakkor fontosnak érezzük, hogy az épületről mások, a Balaton és környékének szerelmesei, a zsidóság története iránt érdeklődők, illetve bárki, aki vonzódik az elhagyott helyekhez vagy a történelemhez láthassa, hogy mi rejlik belül. Az épület fő terébe minden akadály nélkül be tudtunk jutni. A női karzatra kisebb dzsungelen kellett áttörni, de annyira nem volt nehéz. Fentről viszont fantasztikus kilátás nyílt Kővágóörs evangélikus és katolikus templomára. A karzatnak csak a nagyon stabilnak tűnő részein jártunk. A többit egy hatalmas darázspók őrizte.
Remény a jobb sorsú folytatásra (2021)
Korábban írtuk, "hogy szívből szorítunk azoknak, akik az épületet szeretnék rendbe hozni, nagyon kár lenne ezért a csodálatos emlékért. És bízunk abban, hogy bejegyzésünk eljut esetleg olyanokhoz, akik szintén az ügy mellé tudnak állni."
2019 végén négy magánember megvásárolta az ingatlant, megtisztíttatták a bozótostól, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe fogják hozni az épületet, és különféle kulturális eseményeknek ad majd otthont, megnekülve a pusztulástól.
Fényképek a Kővágóörsi zsinagógáról (Márián Gábor)
 |
| A kővágóörsi zsinagóga |
 |
| A zsinagóga oldalsó fala |
 |
| Beékelve a házak közé |
 |
| Feljárat a karzathoz |
 |
| A zsinagóga bejárata |
 |
| A hátsó fal |
 |
| A belső tér festése |
 |
| Belső falak |
 |
| A plafon és feliratai |
 |
| A női karzat még áll |
 |
| Belső tér a karzat alól |
 |
| Ornamensek a falon |
 |
| A bejárat és az ablakok |
 |
| A zsinagóga belseje |
 |
| Dísz a falon |
 |
| A márványfestésű lizéna |
 |
| Feljárat a padláshoz |
 |
| Csillag a plafonon |
 |
| A karzat bejárata |
 |
| A karzatról |
 |
| Feljárat a karzathoz |
 |
| Fecskefészek a karzat felett |
 |
| A karzat fapadlója |
 |
| Padlás részlet |
 |
| A zsinagóga előtere |
 |
| Kilátás Badacsonyra és két kővágóörsi templomra |
 |
| Lejárat a karzatról |
Térkép a kővágóörsi zsinagóga megközelítéséhez
A zsinagógát a A Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Káli-medencében, Kővágóörsön találjuk a Dózsa György utcában. Az utcát elvileg a hajdan ott lakó Cseh Tamás emlékére Cseh Tamás utcára keresztelték át, de ennek mi nem láttuk nyomait az utcatáblákon, és egyelőre a Google Térkép sem így ismeri ezt a közterületet.
Kővágóörsi zsinagóga nagyobb térképen való megjelenítése
Felhasznált irodalom
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket
Facebook oldalunkon!
