2016/07/31

Kirándulás a Nivegy-völgyben

A Nivegy-völgy látnivalói (Kapui Ferenc)


Ha a Balaton környékén történő kirándulásokról, túrázásokról esik szó, sokaknak elsősorban a Káli-medence, Tapolcai-medence, Kapolcs környéke vagy épp a Tihanyi-félsziget ugrik be elsőre. E méltán ismert és kedvel kistérségek mellett akadnak még fontos, értékes helyek a Balcsi körül, ilyen például a Nivegy-völgy. A völgyhöz tartozó falvak a következők: Óbudavár, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Szentantalfa, Tagyon és végül Zánka.

Kilátás a Szent Balázs templomromtól a Balcsira

A legenda szerint a környéket már a honfoglalás idején birtokba vették a magyarok. Buda vitéz nevét őrzi a mai Óbudavár. A monda szerint három fiát felvitte a közeli Halom-hegyre, amelyről a három fiú kilőtt egy-egy nyílvesszőt. Ahol a nyilak földet értek, ott alapíthatták meg saját szállásterületüket. Jakab birtoka a mai Szentjakabfa, Antalé Szentantalfa, Isváné pedig a mai Balatoncsicsó lett.

Az írott források a XII. századtól említik a településeket, de feltehetően már a rómaiak idejében is lakott volt a környék, és korán meghonosodott a szőlőművelés, bortermelés kultúrája. No de kezdjük is el utazásunkat a Nivegy-völgyben!

Óbudavári mosóház
Első állomásunk Óbudavár, ahol egy kedves kis mosóházat találhatunk, egy pinceszerű kőépítmény, amelyben sekély víz áll. Hajdanában ide jártak a falubeli asszonyok mosni. Körülötte rendezett pihenőparkot alakítottak ki Szent Márton tiszteletére nevezték el. A környék csendes, kifejezetten kellemes piknikező hely.

Ároktői templomrom
Második megállónk a Balatoncsicsó közelében, az erdőben fekvő Ároktői templomrom. Korábbi bejegyzésünkben részletesen írunk e XIII. századi épületről. Egyenes szentélyzáródású középkori templomának falai jól kivehetőek. Sajnos környezete elhanyagolt, nyári időben kicsit nehezebben közelíthető meg a növényzet miatt. Ároktő falu is a török idők áldozatának mondható, mint annyi más település a Balaton-felvidéken. Később csak a közeli Balatoncsicsó települt újra, melynek határában megtalálhatjuk az egykori Ároktő nyomait.

Herendi templomrom
Harmadik stációnk a herendi templomrom, amelyről korábban már írtunk. Nem összekeverendő a mai Herend településsel, amely porcelánjáról híres és jóval távolabb található. Ezt a Herendet viszont az 1500-as évek törökdúlásának idején elhagyták, ma csak templomának szerény falmaradványai tanúskodnak egykori létezéséről. Közelében tiszta vízű patakocska csörgedezik.

Szent Balázs templomrom
Innen meglátogathatjuk a környék talán leglátványosabb romját, a Szent-Balázs templomromot. Korábbi bejegyzésünkből ismerős lehet ez a XII-XIII. századi rom is. Előle csodálatos panoráma nyílik a Balatonra és a távolabbi tanúhegyekre. A rom XX. századi története is érdekes, a krónikák említenek egy Jörg Lanz von Liebenfels nevű okkultista filozófust, aki a romban próbált létrehozni egy modernkori templomos rendet. A történetről bővebben a korábbi cikkünkben lehet olvasni. A Szent Balázs rom meglátogatását mind a történelem, a túrák és a gyönyörű balatoni kilátás szerelmeseinek ajánljuk.

Zánkai református templom romja
Végül érdemes az irányt a kicsit távolabbi Zánka mai református temploma felé venni. A templom első írásos említése egy 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben található. Az épület feltehetően már a XII. század elején állt, eredetileg román stílusban épült, amelynek nyomai ma is fellelhetők. A helyi ismertető tábla szerint a XIII. században nyugati homlokzatát ikerablakos toronnyal bővítették. Az eredeti ikerablakok ma is láthatók. Eredeti patrónusa Szent István királyunk volt. Eredeti szentélye rotunda alakú lehetett, melyet négyzetes alapú épületbe foglaltak. Mai tornya keleti oldalára épült a barokk időszak átépítései alatt. Déli falán elhelyezkedő, a Szentháromságra utaló három résablaka (akár a felsődörgicsei vagy a kisdörgicsei templomnál fellelhető) is korai építéséről tanúskodik.

Ha esetleg bicajjal vág neki az ember a Nivegy-völgynek, érdemes Óbudavárról indulni, így jellemzően dombról lefelé történhet a haladás. Út közben érdemes megkóstolni a helyi termelők borait, a túrát pedig akár Zánkán egy kellemes csobbanással zárhatjuk jó idő esetén a Balatonban.


Fotók a Nivegy-völgy látnivalóiról (Márián Gábor)


Óbudavári mosóház



Ároktői templomrom












Herendi templomrom








Szent Balázs templomrom















Zánkai református templom







A Nivegy-völgy látnivalói Google térképen



Felhasznált irodalom

Gergely Borház honlapja
A zánkai református templom a Túrautak oldalán

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2016/04/17

Szent Ilona templomrom (Nagyvázsony)

Szent Ilona templomrom története (Kapui Ferenc)




Nagyvázsonyt és környékét eddig méltatlanul (teljesen véletlenül) mellőztük a Balatoniromok Blogon, természetesen különösebb ok nélkül, hiszen magunk is nagyon szeretjük ezt a vidéket. Ezért úgy döntöttünk, hogy idén korrigáljuk ezt a hiányosságot, és jelentkezni fogunk a környék látnivalóival, amikből akad elég. 

Nagyvázsony nevének hallatán sokaknak a Kinizsi vár ugrik be elsőként. Aztán a kicsit jobban érdeklődőknek esetleg a tőle pár 100 méterre fekvő pálos kolostorrom, ahol eredetileg Kinizsi Pál síremléke is található volt. Még távolabb leljük meg a szintén pálos eredetű, tálodi Szent Erzsébet kolostorromot a Kinizsi-forrás közelében. A kettő között pedig ott fekszik az egykori Tálod vagy Tálad falu temploma, a Szent Ilona templomrom. Nagyvázsony tágabb vonzáskörzetében találunk még két érdekes középkori romot. Az egyik a csepelyi templomrom, a másik pedig a jelenlegi Nemesleányfalu temetőjében fekvő Szent Jakab templomrom. De ezekről a látnivalókról majd egy-egy újabb posztban. Kanyarodjunk vissza Szent Ilona templom romjaihoz.

A kicsiny kápolnáról keveset tudunk. A XIII. századra teszik építését. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocska volt. 1548-ban hagyta el a falut a templom lakossága, feltehetőleg a török elől menekülve. A falu a közeli Pulával együtt a devecseri Csóron család tulajdonában volt. Míg Pula a XVIII. században újranépesült, Tálad pusztafalu maradt. A templom pontos helyét sokáig titok övezte, falmaradványait 1970-ben fedezték fel újra. Állagmegóvására 2007-ben került sor.

És hogy miért is érdemes meglátogatni a romocskát? Egyrészt egy szuper túra része lehet a tálodi kolostor-Kinizsi-forrás-Szent Ilona templomrom-nagyvázsonyi pálos kolostorrom és a Kinizsi vár bejárásával együtt. Másrészt a hozzá vezető út is gyönyörű, az erdőt kisebb tisztások, virágos rétek szabdalják, a közelben csobog a Vázsonyi-Séd, és a kis kápolnát övező erdő sejtelmes békét áraszt magából a megfáradt vándor számára.

Fotók a Szent Ilona templomromról 2015 (Márián Gábor)


A Szent Ilona kápolna egykori bejárata

Az egykori Tálod falu temploma

Virágos rét

Az egykori kapuzat

Háttérben az apszis

A konzervált falmaradványok

Virágos rét a rom közelében

Falmaradványok

Szent Ilona kápolna a szentély felől

Helyi információs tábla a romról

A Szent Ilona templomrom megközelítése (térkép)


A Szent Ilona templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Nagyvázsonytól nyugatra, a kék jelzés mentén található. Legegyszerűbb fellelni, ha elindulunk a nagyvázsonyi vártól az egykori pálos kolostor maradványai felé, majd onnan a kék jelzésen tovább a tálodi kolostorrom irányába. A kicsiny templomot a Vázsonyi-Sédtől pár 10 m-re délre, a tálodi kolostorhoz vezető útról egy picit letérve az erdőben találjuk. Mikor ott jártunk, kis tábla jelezte az úton a helyét, nem nehéz megtalálni, de figyelni kell az úton.




Felhasznált irodalom


Helyi információs tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2015/12/31

12 érv év végére, hogy miért szeretjük a Balaton környékét

Elég rég jelentkeztünk új bejegyzéssel a Balatoniromok blogon, de az év utolsó napja jó alkalom lehet arra, hogy kis részben pótoljuk 2015-ös restanciánkat. 

Arra gondoltunk, hogy a szokásos romleírások helyett most egy 12 darabos fotógyűjteménnyel köszöntjük az új esztendőt, amelyeken keresztül bemutatjuk, hogy miért is kedves nekünk annyira ez a környék, és kedvet csináljunk a 2016-ban útra kelőknek, hogy meglátogassák ezt a gyönyörű vidéket, és átélhessenek megannyi kedves élményt, amit mi túráink közben megélhettünk. Nem is szeretnénk szaporítani ez alkalommal a szót,  egy bátortalan mondat keretében megfogadjuk, hogy jövőre kicsit aktívabban jövünk elő új posztokkal, aztán beszéljenek helyettünk a Balaton tágabb környékén készült képeink. Ezzel kíván Mindenkinek boldog új évet a Balatoniromok blog.

Múlt és jelen találkozása (Felsődörgicse)

Kincset érő apróságok (Zalaszántó)

Ritka természeti kincsek (Szentbékkálla)

Az itt élő népek öröksége (Tác)

Takaros porták (Salföld)

Templomromok (Taliándörögd)

Csodálatos panoráma (Balatonfüred-Tihany)

Maga a Balaton (Tihany)

Várromok (Szigliget)

A pillanat varázsa (Badacsony)

Megismételhetetlen élmények

Kultúra (Balatonfüred)