Kirándulás Hévízen (Kapui Ferenc)
A Balaton nyugati medencéjéről már rég ejtettünk szót, pedig látnivaló akad itt is bőven. Most Hévízre fogunk összpontosítani. Ez a kisváros Budapest után a 2. legtöbb eltöltött vendégéjszakával büszkélkedhet hosszú évek óta Magyarországon, amit elsősorban a nemzetközi mércével is kiemelkedőnek mondható Hévízi-gyógytónak köszönhet, amely Európa legnagyobb melegvizű tava. Ha valaki errefelé jár, a gyógyfürdőzésen kívül más élményekben is részesülhet.
 |
| Római romkert Hévízen az Attila utcában |
Hévíz, Római romkert
 |
| A boronaház alaprajza |
Kezdjük kalandozásainkat a hévízi Attila utca végében, ahol egy szépen feltárt római kori romkert tárul szemünk elé. A lelőhely már 1931 óta ismert, de a romkert kialakítására csak 2004-ben került sor. A kb. 1000 m
2 alapterületű épület, azaz épületegyüttes alapfalainak nagy része a felszínre került, és a konzerválás óta szabadon látogatható.
A római romok sorsa elég hányattatott volt, hiszen a korai feltárások után visszatemették, és a korábbi mezőgazdasági valamint közműfektetési munkák több falszakaszt és leletanyagot teljesen megsemmisítettek.
Az I. század elején épített, egy nagyjából 10×10 m-es boronaház állhatott itt, lapos homokköveken fagerendákból építve. Feltehetően más épületek is álltak a környezetében, amelyekre utaló jelek kerültek elő az ásatás során, ezek nem kerültek feltárásra. Ezek az épületek minden bizonnyal leégtek.
Az I-II. század fordulóján egy 45×23 m-es nagy kőépületet emeltek a területen. Keleti oldalán
 |
| A villaépület a fürdővel |
lehetett bejárata, itt találjuk a porticust, azaz oszlopos bejárati előteret. Az épületen belül egy 8×16 m-es belső udvart találunk, amelyet a lakóépülettel egyetemben habarcspadló fedett.
A bejáraton belépve balra (dél felé) egy kettes, jobbra egy hármas osztatú épületszárny alapjai fedezhetők fel. Az udvarban egy fürdőhelyiség állt, nyugati felén egy meleg- (caldarium) és egy langyos vizes medencével (tepidarium). Egy kis hideg vizes (frigidarium) medence is állt mellettük. A medencék alja terazzo padlóból állt, amelyeket kis téglaoszlopok tartottak, innen, alulról a meleg levegő fűtötte fel a vizet. Jobbra, észak-nyugaton egy villa urbana, villagazdasági lakóépület állhatott a feltételezések szerint. Ez az épület feltehetően markomann-szarmata barbár betörések miatt vált lakatlanná a II. század 2. felében.
 |
| A villaépület a Mithras szentéllyel |
Az újratelepülés után a keleti portikust lebontották a fürdővel együtt, a bejárat a nyugati oldalra került. Az egykori fürdő déli oldalán T-alakban egy Mithras szentélyt emeltek. 2003-ban a feltárt szentély talapzatokat sajnos ellopták a helyszínről. A szentélyt valószínűleg a 4. században a kereszténység megerősödésének idején rombolták le erőszakosan. Az épülethez csatlakozó északnyugati szárnyat is ekkor bonthatták le.
 |
| A római épület utolsó építési fázisa |
A villát ekkortól feltehetően gazdasági épületként használták tovább.
Valamikor az V. század elején égett le, vagy gyújtották fel, ekkor pusztult el. A későbbi századokban a környék lakossága kőbányaként használta, a felszín feletti falak így tűntek el.
A környéken máshol is lehetnek épületmaradványok, építkezések során kerültek elő faldarabok, az Egregyi utca 27-es szám alatt például egy téglaégető. De ezek feltárása teljesen nem történt meg, többségük magántelken helyezkedik el, nem látható és nem látogatható.
Későrómai kori téglasír Hévízen
 |
| Római katona téglasírja Hévízen |
Az Egregyi-domb felé véve a sétánkat egy újabb római emléket találunk. A sírt 1925-ben földmunkák során találták meg. Téglából, oltatlan mésszel építették, feltehetően egy katonáé volt. Sírmellékletként talált leletek, egy bronz övcsat és fibula, valamint egy vaskés és egy II. Constantinus idejéből való érme a keszthelyi Balaton Múzeumhoz kerültek. Maga a csontváz és a sír a megtalálás helyén szabadon látogatható.
Egregyi templom
 |
| A felújított egregyi templom 2017-ben |
Barangolásainkat az Egregyi-dombon folytatjuk, ahol különböző pincék és éttermek övezte kellemes sétaúton haladva elérünk a kis, románkori templomhoz. Egregypuszta első említése 1211-ből való, az Atyusz nemzetség birtokolta. 1341-ben már magát a templomot is említik. Valószínűleg a XIII. század második negyedében építették. Az egyenes záródású szentélyhez téglalap alakú hajó és négyzet alapú torony csatlakozik. A tornyon fűrészes fogas díszítés, kettős- és hármas osztatú ikerablakok találhatók, csürlősen falazott kősisak fedi.
 |
| Egregyi templombelső |
1555 után török uralom alá kerül a település. A törökök pusztítása mind a településen, mind a templomban komoly nyomokat hagyott. 1731-ben hozzák rendbe, hajóját megmagasítják, boltozatait kipótolják, külső és belső festéseket végeznek rajta. A XVIII. századtól temető kerül a templom köré, temetőkápolnaként funkcionál. 1860-ban járt a környéken Rómer Flóris, aki feljegyzéseket készített a templomról. A római villa nyomait nem említi, valószínűleg akkor ezek teljes mértékben a föld alatt lehettek. A templom védőszentje Szent Magdolna lett a században. 1938-ban restaurálják, 1964-ben feltárják. Legújabb renoválása 2017-re fejeződik be.
 |
| Felszentelési kereszt nyomai |
A feltárás során kiderült, hogy a település, és maga a templom is feltehetően római alapokra épült. A templom belső teréből római kori kerámiadarabok kerültek elő. A toronyalj nyugati fala mellett Árpád-kori edénytöredékekre is bukkantak. A toronyalj vörös-sárga festése, amelynek nyomai a feltárás kutatógödreiből kerültek elő, a XIII. századra tehetők. Eredeti vakolata nem nagyon maradt fent az épületnek, belső falfestései, szentelési keresztjei többszöri felszentelésről tanúskodnak. Az egyszerűbb, egysávos szentelési kereszt a korábbi, XIII. századi. A déli fal belső festésén figurális képek töredékei figyelhetők meg (glóriadarabok). A diadalív festése barokk kori. Külső falfestése csontszínű volt eredetileg, lábazatán vörös és okker sávokkal. Kiderült, hogy eredeti, középkori ajtaja a déli oldalon állt, ma is ezen lehet betérni a nappal nyitva tartó épületbe. A XIX. században, a nyugati falon nyitott ajtót mára elfalazták a helyreállítások során. A templombelsőben az oltár mellett két kőből készült román kori keresztelőmedence maradványai láthatók (a belsőtéri fotónkon terítővel letakarva).
A hármas osztatú (szentély, hajó, torony) homlokzat ebben az időszakban ritka volt, többnyire torony nem épült a kis falusi templomokhoz. Ebből az időszakból a környéken a szigligeti (
avasi templomrom) és a zánkai templom épült ily módon, mindhárom épületet az Atyusz nemzetség birtokolta. Avason megfigyelhető a hasonló kősisak, Zánkán pedig az ikerablakok.
Fényképek a környék romjairól (Márián Gábor)
Római romkert
 |
| Hévízi római romkert 2014 körül |
 |
| Falmaradványok korábbi állapota |
 |
| A nyugati bejárat környéke 2014-ben |
 |
| Az egykori fürdő közelebbről, illetve a fotó felső végén a Mithras szentély T-alakú nyomai |
 |
| Az épület kelet felé fotózva (jobbra az egykori fürdő) |
 |
| A romkert korábban a nyugati porticus felől |
 |
| Korok és borok múzeum és kert a romkert mellett |
Római katona sírja
 |
| Római katona csontváza |
Egregyi templom
 |
| Az egregyi templom a felújítás előtt |
 |
| Feltárt római edénytöredékek a templomban |
Térkép a Hévíz környékén fekvő látnivalókról
A római romkertet Hévízen az Attila utca végén találjuk. A római katona sírját és az Árpád-kori egregyi templomot pedig a Dombföldi utcában. Mindegyik látnivaló ingyenesen látogatható.
Helyi ismertető tábla a hévízi római téglasírról
Müller Róbert: Római kori épület Hévíz-Egregyen (2004) (A római villával foglalkozó részben a fekete-fehér képek és ábrák ebből a forrásból származnak.)
Sz. Czeglédi Ilona - Entz Géza - Reisinger Mária - Mendele Ferenc: Az Egregyi Árpád-kori templom (Az egregyi templomról szóló fekete-fehér kép ebből a forrásból származik.)
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése