2012/08/09

Sörnyepusztai templomrom

A sörnyepusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


Ritka eset, hogy a blogon nem középkori templomromot mutatunk be (igaz volt már rá példa), de pár évtized múlva feltehetően egyre gyakoribbá fog válni ez a jelenség a hasonló oldalakon. Érzésünk szerint a magyar településszerkezet átalakulása sok kistelepülést fel fog emészteni a közeli jövőben. Hogy ez mennyire jelent problémát, vagy mennyire egy természetes folyamat része, ennek eldöntését rátok, olvasókra bízzuk.

Modernkori elhagyott templomrom falai fehérlenek száradó levelű nagy gesztenyefák között.

Sörnyepusztai templomrom a fák között


Magáról a templomról nem sokat tudunk, kevés a forrás. 1835-ben emelték a kis templomot, a környező Sörnyepuszta tanyaegyüttesének lelki világát volt hivatott ápolni. Hajdan 500 ember is lakott a környező házakban, ma a templomtól délre található részen kb. 50-60 ember él, zömmel bevakolatlan házakban. A közeli Somogysárdon kastélyt bíró Somssich család birtoka volt ez a terület is, a templomocskát is ők emelték.

Az építmény még áll, a sekrestye felett meggyengült a tető, talán egy nagyobb hó már be is fogja szakítani. A templom teljes berendezését elvitték, az ablakokat kitörték, a kábeleket kibontották a falból. Falfestmények nincsenek, szobrok sem, egy nagyobb faszobor egyik kezének maradványait véltük felfedezni az egyik szobornak kialakított fali mélyedésben. A hely mindenesetre érdekes atmoszférával bír, a szemben lévő kis tisztásról kísérteties látványt nyújt az elhagyott templom. Sikerült lencsevégre kapni egy pókhálón táncoló falevelet, amely eltévedt lélekként lengett a rom mellett a semmiben.

És néhány szó a településről. A honfoglalás után a Bő nemzetség szálláshelye volt ez a terület, az ő egyik águk a Sörnyei család. A középkorban az ország egyik főméltósága, Sörnyei Miklós is lakott itt. Váruk nyomai a közelben találhatók (árok, sáncok), sajnos ezt nem örökítettük meg, nem tudtunk róla. Törökhagyás néven is ismert, feltehetően a török időkben pusztulhatott el. A temetőt sajnos szintén nem kerestük, feltehetően a templom melletti dzsungel rejtheti. A források szerint itt nyugszanak Berzsenyi Dániel nagyszülei. Illetve itt született Kozma Ferenc, híres magyar lótenyésztő, akinek bátyja, Kozma Sándor az első magyar főügyész volt. A szebb időket élt településre az 1960-as évekre sem jutott még el a villanyvilágítás, a TSZ miatt elvett földek sem segítették a maradást, illetve a zsákfalu közlekedési szempontból is elég problémásnak bizonyult. Megszűnt az iskola, amelynek ma már a nyomai sincsenek meg, a környező házakból sem leltünk már fel semmit a közvetlen közelben. Kár lenne a kicsiny templomért, ha a település sorsára jutna...

Fényképek a sörnyepusztai templomromról (Márián Gábor)


A sörnyepusztai rom bejárata

A templom előtti kereszt

Ajtózár

Az egykori szentély

A sekrestye bejárata

Penészfolt az ablak felett

A sekrestye bejárata közelről

Penészvirág

A csupasz falak

Kitört ablak

Templomi belsőtér a sekrestyéből

Még több penész

Templombelső a szentély felől fotózva

Szobortöredék és egy kis kereszt az egyik fülkében

A kapuzat

Az ajtó nyitva áll

Ablak

A sekrestye kívülről

A sekrestye és a templomfal

A sekrestye oldala

Omladozó tető

Beomló tetőrészlet

Pókhálón táncoló levél

Homlokzat részlet

Templom és kereszt

A teljes rom

Évekkel ezelőtt, még diákként jártam a Délvidéken, és ott egy szervezett túra keretében a következő verset olvasták fel az aracsi templomromnál. Bár a vers egyik fő mondanivalója a határon túli magyarság létének fő problémáit boncolgatja, azt hiszem, jelenlegi határainkon belül is fontos lehet a templom és az iskola, akár átvitt értelemben a hit és a tudás. Sörnyepuszta esetében az egyik már megsemmisült, talán a másikat még meg lehet óvni a jövő nemzedékeinek számára.

Reményik Sándor: Templom és iskola

Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

1925

A sörnyepusztai rom megközelítése Google térképpel


Mi Somogyfajsz felől értük el földúton, ami száraz, nyári időben jól járható volt, leszámítva néhány kátyút. A települést jelző tábla után pár méterrel jobbra található az építmény a mellékelt térkép szerint.


Sörnyepuszta nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Rövid leírás a geocatching.hu oldalon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2012/07/29

Zádor-vár romjai (Pécsely)

Zádor-vár romjainak rövid története (Kapui Ferenc)

A Balaton környékén vannak felkapott, turisztikai szempontból kifejezetten forgalmas várak, gondoljunk csak Szigligetre, Sümegre vagy épp Nagyvázsonyra. Akit viszont a kicsit kihaltabb, zavartalanabb helyek vonzanak, mint például a hegyesdi rom, amelyről korábban írtunk már, nos, neki jó szívvel ajánlhatjuk a Pécsely falutól északra elhelyezkedő Zádor-várat, más néven Himfy-várat.

Előtérben Zádor-vár falmaradványai, a háttérben pedig a Balaton-felvidék dimbes.dombos vidéke és a Balaton.
Kilátás a Zádor-vár falai közül a Balaton irányába


Az elhagyatottság varázsa, egy nyugis túra a Zádor-várhoz


A népszerűbb várak több szórakoztató szolgáltatást tudnak nyújtani ugyan egy elhagyott romnál, rendszerint állapotuk is sokkal jobb, mint utóbbiaké, viszont a gazdátlan, elhagyott romok olykor azt az érzést csempészik az ember szívébe, amit a 19. századi Afrika kutatók érezhettek, amikor olyan helyek tárultak a szemük elé, amit addig fehér ember nem láthatott. A „felfedezés” örömét, még akkor is, ha csak illúzió, az ilyen helyeken lehet igazán átélni.

Mi 2009 júliusában tekintettük meg a várat, a fotók már 3 évesek, és tükrözik is a környék elhagyatottságát, rajtunk kívül más nem tartózkodott a környéken, eszményi csend és nyugalom uralkodott mindenütt. A falak sok helyen leomlottak, a romokat benőtték a fák, így lehetetlen feladatnak ígérkezett befókuszálni az egész területet. Tervezzük, hogy idén is meglátogatjuk a területet, hátha változott valami.

Zádor-vár története és a várrom lerása


De kanyarodjunk vissza a szokásos kerékvágásba, a vár történetéhez! Zádor-vára a 363 m magas, hajdan „Zabad-hegynek”, ma Derék- vagy Zádor-hegynek nevezett magaslaton épült. 55×65 m nagyságú, téglalap alapú várudvart fogtak közre a falak, a dél-keletisarokban várkápolna, a déli fal közepén szögletes kaputorony, a dél-nyugati sarokban pedig egy 8×8 m alapterületű öregtorony tarkította a falakat. A kívül egyenes, belül félkör záródású kápolna belsejében ma fa kilátó áll, kicsit furcsán fest az elhelyezése, de a panoráma csodálatos innen a Balaton-felvidékre a pécselyi-völgy irányába. Az észak-nyugati sarokban lehettek a lakóépületek, ezek helyén ma földsáncszerű omladék magasodik.

Pécsely nevét 1082-ben említi oklevél „Penchel” alakban, amikor I. László a Veszprémi Káptalan birtokait összeíratta, ekkor tesznek említést „villa Burlogról” is, ami feltehetően a mai Barnagot takarja. Mária királynő 1384. december 6-i oklevelében Veseni László étekfogómesternek engedélyezi, hogy a barnagi birtokon várat emelhessen. 2 év múlva már állt az erősség, nem véletlen a sietség, hiszen Veseni László a határjeleket lerombolva a Veszprémi Káptalan birtokára építkezett. Az egyháziak hamarosan peres úton visszaszerezték a területet, a Veseniek Vázsonyban építették fel következő, családi várukat. A XV. században a vár már elhagyatottá válik, hamarosan pusztavárként emlegetik. A török harcokban nem kap szerepet, komolyabb történelmi esemény nem történik a falak alatt. 1652-ben Zichy István kapja meg III. Ferdinándtól.

További eseményeket nem említenek a várról forrásaim, de a szakirodalom keresgélése közben rátaláltam egy ifjú költő versére, ami kis színt csempészhet a rom leírásába.

Prok Dávid
Zádorvár


Búsan állok a zúgó szélben,
romos omladékok tövében,
kesergő, komor árnyak gyűrűjében:
- kövek sóhaja, elfeledett áldozat -
Ők tartották hajdanán e falat,
a régmúlt századok súlya alatt...

Fényképek Zádor-vár romjairól (Márián Gábor)


Zádor-vár falmaradványai

Falmaradványok

Falmaradványok


A természet által meghódított romok

Falmaradványok a kilátóból

Panoráma Zádor-várból

Kilátás a Zádor-vár falmaradványaival

Falmaradványok


Falrészlet

Falak

Megerősített falmaradványok

Kilátó az egykori várkápolnából

A Balaton környékén megszokott vésések a kilátón

Falmaradványok a vár udvarából

Kövek

Falmaradvány kőkonzollal

Falak

Zöld gyík a vár területén

Zádor-vár megközelítése Google térképpel


Pécsely faluból jelzett út vezetett a várhoz 2009-ben, reményeink szerint ez azóta is megvan. Nem volt egy autópálya, de azért száraz időben kocsival is jól járható volt, a kanyarokban, útelágazódásoknál jelölték a várat.


Zádor vár (Pécsely) nagyobb térképen való megjelenítése Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom


A vár leírása a Wikipédián
A várról a Múlt-kor portálon
Zádor-vár leírása a várak.hu oldalon
A vers a poet.hu oldalon


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2012/05/22

Papsokai (siskei) templomrom (Balatonfüred)

A papsokai templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


A mai Balatonfüred területe már a római korban is lakott volt. A papsokai Szent Mihály templomrom helyén a IV. századig egy római villa állt, ennek az alapjaira kezdték el építeni magát a templomot a XI-XII. században.

A karzat alatti boltív rekonstrukciója

A mai város területén több település feküdt a középkorban, például Arács, Kéki, Siske és Papasoka. Utóbbi neve magában rejti jelentését is, hiszen az elnevezés arra utalt, hogy ez a terület egyházi birtok volt, nevezetesen legnagyobb része a Tihanyi Bencés Apátsághoz tartozott. Az 1211-es birtokösszeírást tarthatjuk a település első hiteles említésének, ez 11 portát jelölt meg a területen, ami 100-150 fős lélekszámot feltételez.

A templomot pusztulásáig többször is átépítették, így megfigyelhetők rajta román kori, kora- és a késő gótikát jellemző jegyek is. Eredetileg dél felé, a Balaton irányába nézett bejárata, a későbbiekben nyugati irányban nyitottak ajtót a kelet-nyugat tájolású építményen. A XIV. században bővítették nyugat, a XVI. század környékén kelet felé, a jelenlegi apszist határoló későgótikus falak több méter magasan megfigyelhetők ma is. Látható a templomot körülvevő kőfal talapzata is.

Az 1960-as évek közepén megtörtént a helyszín feltárása, a templom restaurálása, állagmegóvása. Ekkor találtak itt egy későgótikus keresztelőmedencét, és egy hegyi kristályokkal díszített, vörösréz körmeneti keresztet. Utóbbi a XIII. századból származik, és egy huszonéves ifjú bükkfakoporsójából került elő a templom közepén. Az említett tárgyak a városi múzeum tulajdonába kerültek.

A XVIII. századtól kezdve temetkeztek a templomrom köré. Itt nyugszik Keöd József, aki az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy utolsó kapitánya volt. A hajózás mellett szőlészettel is foglalkozott, nem is sikertelenül. Egyik találmánya, az egyszerűsített kettős működésű borsajtó nagy elismerésre tett szert. Írt és fiatal korában több társulat színészeként is játszott e sokoldalú ember.

A rom környékéről kiváló kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, láthatjuk a Tihanyi-félszigetet, és felfedezhetjük Balatonfüred nagyobb szállodáinak tornyait is.

Fényképek a papsokai templomromról (Márián Gábor)


A papsokai templomrom falmaradványai, körülötte temető sírkövei, előtérben két pad.
A papsokai vagy siskei templomrom és a temető

Az északi fal

Gótikus ívek

Oszlopmaradvány

A szentély szemből

Nyugati oldal

Falmaradványok nyugat felől

Háttérben a Balaton

Magányos sír a temetőben

Sírok

Kereszt a temetőben

Mária szobra

Temetői kereszt

Síremlék a temetőben

Keöd József hajóskapitány sírja

A régi temető

A régi temető egy régi házzal


Kilátás a papsokai templomromtól Balatonfüredre

Kilátás a papsokai templomromtól a Tihanyi-félszigetre


A papsokai templomrom megközelítése Google térképpel


A papsokai vagy siskei templomot a Balaton északi partján, a veszprém megyei Balatonfüreden találjuk. A templomromot a Régi temető utca és a Vázsonyi utca által közrefogott területen találjuk, kb. a Vázsonyi utca 18-as házszám vonalában. Ha a 71-es főút felől jövünk, akkor Balatonszőlős felé kell menni a térképvázlat szerint, az éles jobbkanyarnál kell leparkolni. 



Felhasznált irodalom


A romnál elhelyezett tájékoztató tábla
Keöd József szócikke a Wikipedián
A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása 

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!