2013/02/28

Sóstókáli pusztapalota rom (Köveskál)

A sóstókáli pusztapalota romjának rövid története (Kapui Ferenc)


Többször jártunk már a környéken, a sóstókáli templomromnál, ami tényleg pár 100 méterre van csupán a pusztapalota romjától, de igazából a kétes leírások, nyáron átvághatatlan bozótot emlegető források miatt nem is kerestük nagyon aktívan a pusztapalota nyomait. 2012-ben egy apróbb véletlen folytán sikerült minden gond nélkül megközelíteni.

A sóstókáli palotarom csekély falmaradványa az erdőben

Sóstókáli pusztapalota


Sajnos a romról keveset tudni, hiteles oklevél nem említi. A források emlegetnek római kori alapokat, a most látható nyomok szinte biztosan középkoriak, lehet, hogy a veszprémi püspökség Kál-völgyben lévő palotájának romjai. Két épület falai látszanak, a nagyobbik feltehetően emeletes volt, erre utalnak a falban lévő mélyedések, amelyek a gerendák helyei lehetnek. Érdekes még elhelyezkedése, hiszen pár száz méternyire áll az egykori Sóstókál falu templomromjától, illetve az azt hajdan körülvevő épületek köveitől, melyeknek nyomai a mai napig megfigyelhetőek a templomrom körül.

Hajdu László pilóta emlékműve a sóstókáli palotaromnál


A környékhez e romon kívül fűződik még egy furcsaság. A romhoz vezető ösvényen található egy emlékmű a következő felirattal: "Hajdu László, 1986.10.04. a földi hétköznapokból újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra..." A földbe ágyazott emlék formája, jellege erősen emlékeztet egy stilizált sárkányrepülőre, így felmerült a gyanú, hogy az emlékműhöz esetleg valamilyen repülős szerencsétlenség köthető. Persze nem hagyott minket nyugodni az emlékmű magáról keveset eláruló titka, szerettük volna kideríteni, hogy miért is van itt, a rom közelében, és kinek is állít emléket. Kézenfekvőnek tűnt a táblán lévő adatok nyomán elindulni. A név és dátum nyomán nem sikerült előbbre jutni, de a versrészletre igazából egyetlen hasznos megfelelő keresési eredményt adott a Google. Így kis keresgélés után sikerült megtalálni az idézet szerzőjét is, Zsédely László ejtőernyőst, aki maga sem tudott arról, hogy versének egy részlete szerepel ezen az emlékművön. A költemény megjelent korábbi televíziós adásban, repüléssel foglalkozó kiadványokban, illetve repülős, ejtőernyős berkekben kézről kézre terjedt.

Idézve a szerző leveléből:

"Ezt a verset kitettem a Gödöllői Ejtőernyős Bázis hangárjának faliújságára, talán a sportklubéra is. Hajdu Lászlónak emlékművét állítók onnan keríthették az idézetet (annak ugyanis eléggé kicsi az esélye, hogy pontosan ugyanazt a két sort még egyszer valaki kitalálja), hogy '72-'73 táján, amikor a TV riportot készített a hazai ejtőernyős válogatott kerettel, az egyik nagylány, Pákozd Mariann, aki akkoriban került be a Keretbe (és később tehetséges versenyző lett; sajnos, már ő is meghalt négy éve) ezt a verset olvasta fel, mert nagyon megtetszett neki; szerinte jól kifejezi az ejtőernyős érzést..."

Az idézetből és a vers témájából ő is arra következtetett, hogy egy esetleges repülős balesettel hozható összefüggésbe az emléktábla. Kis nyomozás után kiderült, hogy valóban egy lezuhant repülősnek állítottak itt emléket. A vers írójának egy repülős ismerőse, Kerekes László a következő információval szolgált:

"Hajdu Laci a Veszprémi Sárkányrepülő Klub gyalogos és motoros sárkányrepülő pilótája volt. Amúgy hivatásos katona, Szentkirályon harci helikopter pilóta. A baleset, amelyben meghalt, egy motoros sárkánnyal történt ott, Köveskálon. Egy gyertyából visszacsúszva esett előrebukfencbe."

Így sajnos beigazolódott a gyanú, hogy a rom közelében valóban egy repülős tragédia történt. Ezzel a bejegyzéssel szeretnénk virtuálisan is emléket állítani Hajdu Lászlónak, nyugodjék békében! Segítőinknek szeretnénk megköszönni, hogy utánajártak az emlékmű történetének, és köszönjük, hogy teljes verset közzétehetjük a blogon. Ha valakinek esetleg van információja arról, hogy az emlékművet ki állíttatta, és a vers hogyan került rá, akkor szívesen vesszük, ha megosztja velünk!


Zsédely László:
Lebegés

Szeretnék a földtől elszakadni,
     hinni, hogy enyém az ég és otthonom a tér…
Mert a Föld magának követel,
     a levegőbe fogódzva védekezem,
     siklom gravitáció-csápjai elől,
De minden erőm, ügyességem sem elég,
    és az ész-alkotta puha szárny is
    csak fékezi a gyötrő ölelést.

Mi hív a felhők közé, a mélykék égbe?
    Csak az, hogy vannak felhők, és kék az ég!
Ám a Föld utánam nyúl, felébreszt: övé vagyok.
    aztán a földi hétköznapokból
    újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra.
Így hányódom álmok és valóságok között,
    hol a légörvényekbe karolva,
    hol megsimogatva egy kedves földi bozót levelét.

1972

Fényképek a sóstókáli pusztapalota romjairól 2012 (Márián Gábor)


Falmaradvány a gerendák nyomával

Kis rések a falon

Falmaradvány oldalról

Szétszóródott kövek

A rom feltáratlan területe

Egy alacsonyabb faldarab

Az építmény és a természet küzdelme

Falmaradvány távolabbról

Fal a bozótban

A két épület maradványai

Hódít a természet

Bozót és maradványok

Faldarab

A környék bozótosa

A két épület nyomai

Hódító természet

Falból kinövő fa

Faldarab tuskóval

A múlt kövei

Háttérben a csalitos

A leomlott részek

Az északi fal

Egy állati koponyacsont

Hajdú László emlékműve

Az emlékmű közelebbről


A sóstókáli pusztapalota maradványainak megközelítése


A sóstókáli pusztapalota romot a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Káli-medencében Köveskáltól nem messze találjuk. A romot könnyen megtalálhatjuk. Ha Kővágóörs felől tartunk a műúton Köveskál felé, bal oldalon találjuk a Kornyi-tavat. Látni nem látszik egy kis domb miatt az útról, de könnyen kivehető Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című 4 alakos alkotása az ominózus dombocska tetején. A Kornyi-tó északi vonalától kb. 300 métert kell egyenesen haladnunk, mikor egy jól járható földútra bukkanunk jobb kéz felől. Ezen kell továbbhaladni kb. 1 km-t. Bal kéz felől látni fogunk egy hosszú bozótot, ez rejti a pusztapalota romját. Ottjártunkkor egy tájékoztató tábla is mutatta az irányt a rom közvetlen közelében.


Sóstókáli pusztapalota romja (Köveskál) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A helyszínen elhelyezett tájékoztató tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/01/17

Ároktői templomrom (Balatoncsicsó)

Az ároktői templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


Nem az ároktői, vagy ahogy még nevezik árokfői rom blogunk leglátványosabb mementója, vadregényes környezete és elhagyatottsága miatt viszont úgy érezzük, hogy érdemes írni róla, talán csak pár évvel vagyunk a teljes pusztulása előtt.

A templomrom délkeleti falcsonkja növényzettel benőve.

Az ároktői templomrom falmaradványa


Még 2009-ben kerestük fel, és szokásunkhoz híven offline térképet és "bio GPS-t", azaz "Jó napot kívánok, merre van a..." próbáltunk használni. A faluban több idősebb embert is megkérdeztünk a rom hollétéről, de senki sem tudott válaszolni, többen a kicsit messzebb lévő Szent Balázs templomhoz akartak küldeni minket, amelyet nem sokkal azelőtt derítettünk föl. Néhány forrás beszélt egy "ROM" feliratról az aszfalton, de ennek már nyoma sem látszott.

Kihajtottunk a faluból a rom vélt irányába, majd a faluból kivezető műút bal oldalán egy éles jobb kanyar előtt belevetettük magunkat a cserjésbe. Szerencsére az aljnövényzet nem túl buja, így aránylag jól járható az erdős terület nyáron is. Néhány fán hamuszínű jelölést találtunk, és úgy éreztük, ez el fog vezetni minket a romhoz. Így is lett, kisvártatva megpillantottuk a helyenként kb. 2 méter magas falmaradványokat.

Sajnos az árokfői templomot nem csak fizikálisan nehéz meglelni, de internetes forrásoknak is eléggé szűkében van ez az épített emlékünk. Azért néhány dolgot sikerült kideríteni róla. A templomrom Árokfő falu megszentelt helye volt, amely a veszprémi káptalan birtokához tartozott. A templomról írásos említés nem ismert. Feltehetően a XIII. században építették, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, bejárata nyugat felé nyílt. A szentély szinte teljesen leomlott, az egyik oldalfalában kis fülke maradványai figyelhetők meg. Az építmény kb. 6-7 méter széles, és 12-15 méter hosszú lehetett, tornyának maradványa vagy omladéka nem látszik. Teljesen elhanyagolt a környezete, a falakat és a környékét teljesen benőtte az aljnövényzet, látványos, sokat mutató fotót ezért nem is tudtunk készíteni róla. Jellemzően Balatoncsicsó honlapján sem tesznek róla említést, feltárása valószínűleg nem történt meg. Feltehetően a török időkben néptelenedett el Csicsóval együtt, utóbbi falu a XVIII. században újratelepült német és magyar telepesekkel, Ároktő azonban elhagyott településsé vált, templomromja azóta pusztul. Jó dolog lenne, ha a teljes enyészet előtt legalább a bozótot kiirtanák körötte, vagy legalább egy tájékoztató, útbaigazító táblát kitennének.

Fényképek az ároktői templomromról 2009 (Márián Gábor)


A természet hódítása

Egy magasabb falmaradvány

Jelentős falmaradvány

Az oldalfalak már alig magasodnak a talajszint fölé

Falmaradvány

A falak és a bozót

A templom egykori belső tere

Falmaradvány

Itt lehetett a kapuzat

Kis tartófülke a falban

Sokat látott kövek

Benőve

Falmaradvány

Csak részletek látszanak

Újabb falrészlet

Düledező maradványok

Ösvény falrészlettel

A környező bozót, járható

Az ároktői templomrom megközelítése Google térképen


Az ároktői templomromot a Balatontól északra, Veszprém megyében a Nivegy-völgyben találjuk. Balatoncsicsóra érve a Gyöngyvirág utcán kihajtunk a faluból a műúton, majd az első éles jobbkanyarnál balra bemegyünk az erdőbe, enyhén a falu felé tartva. Pár 10 méter gyaloglás után észre fogjuk venni a falmaradványokat. Az erdőbe való bemenést mi egy kis betontuskónál tettük meg, lehet, hogy korábban ez jelezte a romot, a fotókon dokumentáltuk a kis ösvényt, talán ez megkönnyíti a rom fellelését. Illetve 2009-ben néhány fán hamuszínű jelölést is láttunk, amennyiben ezek még látszanak, szintén segítenek, érdemes azokat követni.

Út a falu felől, végén a jobb kanyarral

Szintén, balra a betontuskó

Az ominózus jelölő

Betontuskó az ösvénnyel

A hamuszínű festés háttérben a rommal

Hamuszínű festés és a rom



 

Felhasznált irodalom


A templomromról a holvan.hu portálon
Veszprém Megyei Múzeumok kiadványa az OSZK-n

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!