A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
Nagyvázsonyt és környékét eddig méltatlanul (teljesen véletlenül) mellőztük a Balatoniromok Blogon, természetesen különösebb ok nélkül, hiszen magunk is nagyon szeretjük ezt a vidéket. Ezért úgy döntöttünk, hogy idén korrigáljuk ezt a hiányosságot, és jelentkezni fogunk a környék látnivalóival, amikből akad elég.
Nagyvázsony nevének hallatán sokaknak a Kinizsi vár ugrik be elsőként. Aztán a kicsit jobban érdeklődőknek esetleg a tőle pár 100 méterre fekvő pálos kolostorrom, ahol eredetileg Kinizsi Pál síremléke is található volt. Még távolabb leljük meg a szintén pálos eredetű, tálodi Szent Erzsébet kolostorromot a Kinizsi-forrás közelében. A kettő között pedig ott fekszik az egykori Tálod vagy Tálad falu temploma, a Szent Ilona templomrom. Nagyvázsony tágabb vonzáskörzetében találunk még két érdekes középkori romot. Az egyik a csepelyi templomrom, a másik pedig a jelenlegi Nemesleányfalu temetőjében fekvő Szent Jakab templomrom. De ezekről a látnivalókról majd egy-egy újabb posztban. Kanyarodjunk vissza Szent Ilona templom romjaihoz.
A kicsiny kápolnáról keveset tudunk. A XIII. századra teszik építését. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocska volt. 1548-ban hagyta el a falut a templom lakossága, feltehetőleg a török elől menekülve. A falu a közeli Pulával együtt a devecseri Csóron család tulajdonában volt. Míg Pula a XVIII. században újranépesült, Tálad pusztafalu maradt. A templom pontos helyét sokáig titok övezte, falmaradványait 1970-ben fedezték fel újra. Állagmegóvására 2007-ben került sor.
És hogy miért is érdemes meglátogatni a romocskát? Egyrészt egy szuper túra része lehet a tálodi kolostor-Kinizsi-forrás-Szent Ilona templomrom-nagyvázsonyi pálos kolostorrom és a Kinizsi vár bejárásával együtt. Másrészt a hozzá vezető út is gyönyörű, az erdőt kisebb tisztások, virágos rétek szabdalják, a közelben csobog a Vázsonyi-Séd, és a kis kápolnát övező erdő sejtelmes békét áraszt magából a megfáradt vándor számára.
Fotók a Szent Ilona templomromról 2015 (Márián Gábor)
A Szent Ilona kápolna egykori bejárata
Az egykori Tálod falu temploma
Virágos rét
Az egykori kapuzat
Háttérben az apszis
A konzervált falmaradványok
Virágos rét a rom közelében
Falmaradványok
Szent Ilona kápolna a szentély felől
Helyi információs tábla a romról
A Szent Ilona templomrom megközelítése (térkép)
A Szent Ilona templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Nagyvázsonytól nyugatra, a kék jelzés mentén található. Legegyszerűbb fellelni, ha elindulunk a nagyvázsonyi vártól az egykori pálos kolostor maradványai felé, majd onnan a kék jelzésen tovább a tálodi kolostorrom irányába. A kicsiny templomot a Vázsonyi-Sédtől pár 10 m-re délre, a tálodi kolostorhoz vezető útról egy picit letérve az erdőben találjuk. Mikor ott jártunk, kis tábla jelezte az úton a helyét, nem nehéz megtalálni, de figyelni kell az úton.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
Elég rég jelentkeztünk új bejegyzéssel a Balatoniromok blogon, de az év utolsó napja jó alkalom lehet arra, hogy kis részben pótoljuk 2015-ös restanciánkat.
Arra gondoltunk, hogy a szokásos romleírások helyett most egy 12 darabos fotógyűjteménnyel köszöntjük az új esztendőt, amelyeken keresztül bemutatjuk, hogy miért is kedves nekünk annyira ez a környék, és kedvet csináljunk a 2016-ban útra kelőknek, hogy meglátogassák ezt a gyönyörű vidéket, és átélhessenek megannyi kedves élményt, amit mi túráink közben megélhettünk. Nem is szeretnénk szaporítani ez alkalommal a szót, egy bátortalan mondat keretében megfogadjuk, hogy jövőre kicsit aktívabban jövünk elő új posztokkal, aztán beszéljenek helyettünk a Balaton tágabb környékén készült képeink. Ezzel kíván Mindenkinek boldog új évet a Balatoniromok blog.
Először 2009-ben fedeztük fel a bloggal Tátika várát, mivel kicsit korábban meglátogattuk Rezit, kézenfekvőnek tűnt a szomszéd erősség megtekintése is. Természetesen nem bántuk meg a túrát. Már akkor hallani lehetett arról, hogy a vár 2001-ben indult felújítási- és feltárási munkálatai elakadtak. 2014-ben újra meglátogattuk Tátikát, sajnos sok előrelépést nem tapasztaltunk a 2009-es állapotokhoz képest.
Tátika vára Zalaszántón
Történelmi emlékeink állagmegóvása, feltárása szerintünk fontos kérdés, hiszen a Balaton szűkebb környezetében is több eltűnt kolostort, templomot vagy ledőlt tornyot lehetne említeni, amelyet még a 100 évvel előttünk erre járók leírtak, illetve láthattak. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elhagyott, omladozó történelmi helyek teljesen más varázzsal bírnak, mint azok, amelyeket szinte újra felépített a jelen kor embere, belépődíjért, panoptikumért, várjátékokért és kürtőskalácsért cserébe. Talán nem is baj, hogy az említett rom "archetípusok" mindkettőjével találkozhat a látogató.
Tátika várrom, a falak felső szakaszain megfigyelhető gerendafészkekkel
Tátika várának, vagy inkább várainak története
De vágjunk is bele a rom bemutatásába! Ha Tátika váráról beszélünk, rögtön 3 várrom is eszünkbe juthat. Itt most elsősorban a leglátványosabb romról, a 413 m magasan álló felső várról lesz szó. De innen észak-nyugatra, egy jó 90 m-rel alacsonyabb dombon találhatók a korábbi építésű alsó vár szerény maradványai. A fellegvártól 600 m-rel észak-keletre pedig a nem is oly rég 2009-ben felfedezett asszonyvár csekély romjai láthatóak a 373 m magas Farkas-hegyen. Sőt a közeli Hamvaserdőben vaskori erődítés is állt egykoron, erről tanúskodnak az itt látható halomsírok. Sajnos látogatásunkkor ezekről a látnivalókról még nem volt fogalmunk, így fotódokumentáció csupán a felső várról készült, de reményeink szerint a közeli jövőben fel fogjuk majd kutatni az annál kevésbé látványos, de épp oly izgalmas többi emléket is.
Tátika várának palotaépülete alatti pincék közül a keleti
A vár nevét a Thadeuca (Tátika) honfoglalás kori nemzetségről kapta. Ők építették az alsó várat, feltehetően még a tatárjárás előtt. Akkoriban ritkaságszámba ment a magán kővárak építése Magyarországon, csak a legjelentősebb családok tudták az effajta építkezést és a vár fenntartását megengedni maguknak. A nemzetség hatalmaskodásai miatt a elveszítette a várat, annak tulajdona a Kaplony nemzetség beli Zlaudus későbbi veszprémi püspök kezébe került.
IV. Ince pápa 1246-ban, IV. Béla királyunk pedig 1248-ban ösztönzött kővár építésre Magyarországon, okulva a tatárjárás tanulságaiból. Zlaudus királyi engedélyt kapott magánvár építésére, amely Calanda zalavári bencés szerzetes tervei alapján zajlott. A közeli Szigliget várának építését is bencés szerzetesek kezdték. 1257-ben a vár elkészült. Míg az alsó várból a sümegi utat lehetett ellenőrizni, a felső már uralta a Zágráb felé menő utat is. 1342-ben értesülünk utoljára az alsó vár létezéséről, feltehetően az alsó erősség a felső megépülte után jelentőségét vesztette. A stratégiai, katonai ellenőrzés mellett a későbbiekben a mai Tátikahidegkútnál vámszedés is történt (1474-ig bizonyosan).
A vár a veszprémi püspökséghez tartozott, de mivel a veszprémi püspök a híres kiskirályt is adó Kőszegi család egyik tagja, Kőszegi Péter lett, így az ő családjuk befolyása alá került Tátika. 1289-1319 során belharcok alkalmával épülhetett fel a közeli asszonyvár ellenvárként, segítve az ostromokat. Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozza (övék ekkor a szomszédos Rezi is), de Zsigmond alatt hűtlenség miatt elvesztik. Az 1400-as évek elején a Gersei Pető család befolyása érvényesül Tátika fölött, hol zálogként, hol tulajdonként, ahogy Rezi is. Innentől a vár pusztulásáig az ő fennhatóságuk érvényesül Tátika felett, igaz a korábbi tulajdonosok és a veszprémi püspökség folyamatosan pereskedett Tátikáért.
Tátika 1499-ig a Gersei Pető nemzetség központja, innen irányították jelentős birtokaikat. 1532-től a környék egyházai, pálos kolostorai és nemesei a török portyák elől a várba menekítették kincseiket, amelyeket 1538-ban a várral együtt 600 lovassal Kecsethy Márton veszprémi püspök foglalt el. Ezután visszaszerezték a Gerseiek és megerősítették. 1550-től gyakoriak voltak a török portyák, nádori és királyi nyomásra a vár őrségét növelték, de a Gerseieknek már sem anyagi erőforrásaik, sem akaratuk nem volt a vár védelmének növelésére, feltehetően a birtokaikon történt portyák miatt elszegényedtek. 1571-ben Giulio Turco Rezihez hasonlóan Tátikát is felméri, lerajzolja. Többek között ez alapján erről a várunkról is készített a Kő-kövön blog egy remek rekonstrukciós videót, ami alapján el tudjuk képzelni a vár 1500-as évekbeli kinézetét.
Zalaszántó, Tátika várrom leírása
Dél-keleten egy kapubástya állt, ez sajnos már teljesen leomlott. Észak-nyugaton egy 9×11 négyzetméter alapterületű, 2 m falvastagságú öregtorony, nyugaton és délen fal, északon pedig egy palotaszárny kiszolgáló épületekkel, pincékkel, a keleti pince dongaboltozatát rekonstruálták, megerősítették. Utóbbi két oldalon sziklafal óvta az erősséget, a kapu felől pedig száraz árok nehezítette az illetéktelenek várba jutását. A vár alapterülete kb. 2 ha. Az öregtorony és a palota maradványai a leglátványosabbak napjainkban. Feltételezhetően a kaputól az északi fal mentén húzódhatott egy külső fal is a vár körül, ennek ma nem lehet felfedezni a nyomait. A palotaépülettel szemben is feltártak egy helyiséget.
Balra látható Tátika várának egykori konyhája
Tátika várának pusztulása
A vár pusztulása 1572-ben egy nagyobb török portyával vette kezdetét. A vár és a birtok is komoly károkat szenvedett. 1589. március 6-án a török seregek el is foglalták Tátikát, kifosztották, felgyújtották. Egy 1592-es oklevél már romként említi a várat. 1713-ban Mercy császári tábornok felgyújtatta a várat hadgyakorlatra hivatkozva. 1741-ben a Festetics család birtoka lett a rom.
Tátika fellegvára nyugat felől fotózva
Tátika várrom ásatások, feltárás, rekonstrukció
A feltárási munkák 2001-ben kezdődtek Tátika váránál. Ennek során megtisztították a pincehelyiségeket a beomlott törmeléktől. A palota feltehetően vakolt volt, ma is észelhetők egybefüggő vakolatdarabok. A palotaszárnytól nyugatra, a fal északi oldalához egy helyiséget feltehetően később építettek hozzá a várhoz a 15-16. században oldalazó bástyaként. A palotaépülettel szemben előkerült a vár konyhája, amelyben 3 kemence is helyet kapott. Előkerült egy reneszánsz ajtó- és négy ablakkeret is, az ablakok feltehetően a vár palota előtti udvarára nyíltak. Emellett elsősorban középkori kerámiatöredékek és kevesebb fémlelet került elő a régészeti munkálatok során. Legutóbbi feltárással kapcsolatos dokumentációk 2010-ből valók, ismereteink szerint a munkálatok (legalábbis a komolyabb rekonstrukció) állnak.
A keleti pince, halomba rakva a faragott ablakkeretek
Ezek a reneszánsz ablakok nyílhattak kicsit feljebbről a várudvarra
Tátika vár legendája, egy beteljesületlen szerelem története
Tátika történetéhez tartozik egy legenda egy szerelmespárról, Rezy Sándorról a szomszédos vár uráról és Magdáról, akit mostohaanyja meg akart ölni. Szerencsére Sándor ezt meg tudta akadályozni, de a szerelem mégsem teljesülhetett be, Sándor előbb Rómába ment bűnbocsánatért, majd katonaként elesett a török elleni harcokban. Magda pedig a veszprémvölgyi apácák közé lépett, és ott is halt meg. A történetet Kisfaludy Sándor költő szedte versbe Tátikacímen. Az OSZK online archívum jóvoltából a Tátika szóra kattintva olvasható a beteljesületlen szerelem története.
Havasi cincér (Rosalia alpina) a vár közelében
Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)
Vörösfoltos bodobács (Lygaeus equestris)
Épp egy méhféle próbál beporozni egy kígyósziszt (Echium)
A Fekete-tó mocsaras, békalencsés tükre Tátika vára alatt
És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, az egyik Tátika vár túra alkalmával a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatti a Fekete-tóig, és láttunk egy gyönyörű havasi cincért is. A halomsírokat pedig egyszer pótolni fogjuk!
Fotók Tátika váráról 2009 (Márián Gábor)
Tátika falmaradványai, a nyugati pince feletti falszakasz
Balara kivehető az egész palotaszárny
Falcsonk a palotaszárny nyugati részén
Lejárat az északi falon
Tátika vára nyugat felől
Falmaradványok, a palota nyugati vége
Törmelékcsúszda a rekonstrukciós munkálatokhoz
Állagmegóvás folyamatban
Fotók Tátika váráról 2014 (Márián Gábor)
Gerendagyámok egy épületrész falmaradványain
Az impozáns palotaszárny nyugati oldala
Tátika vára délnyugatról
Az északi, külső bástya, az első építési periódushoz képest későbbi hozzáépítés
Sümeg vára tátika falai közül
A zalaszántói Béke Sztúpa a romtól
A falakat ökörfarkkórók ostromolják
A rekonstruált pince lőrésszerű ablaka
Lejárat az északi bástyához
Lépcsősor az északi bástyához
Ikertornyok, ökörfarkkóró a falcsonk előtt
Az északi fal síkja és a kiugró északi bástya
Kilátás Tátika-hegyéről
Tátika vár megközelítése túraútvonallal, Google térképpel
Tátika várának romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Zalaszántótól északra Tátika-hegyen találhatóak. A falu szélétől kb. 2 km-t kell megtenni műúton a térképen "P" betűvel jelzett kis parkolóig, Tátikahidegkút kis tanyájáig, a vár megközelítése autóval idáig lehetséges. Innen jól járható földúton vezet a Tátika vár túraútvonala, előbb a kék, majd a kék rom turistajelzést követve jutunk fel a romokig kb. 1,5 km-es, részben emelkedő út után. A várrom szabadon, belépődíj nélkül látogatható.
Vándor László feltáró régész feltárási dokumentációi
Vándor László leírása a Castrum Bene Hírlevél kiadványban
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
