A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
A papsokai templomrom rövid története (Kapui Ferenc)
A mai Balatonfüred területe már a római korban is lakott volt. A papsokai Szent Mihály templomrom helyén a IV. századig egy római villa állt, ennek az alapjaira kezdték el építeni magát a templomot a XI-XII. században.
A karzat alatti boltív rekonstrukciója
A mai város területén több település
feküdt a középkorban, például Arács, Kéki, Siske és Papasoka. Utóbbi neve
magában rejti jelentését is, hiszen az elnevezés arra utalt, hogy ez a terület
egyházi birtok volt, nevezetesen legnagyobb része a Tihanyi Bencés Apátsághoz
tartozott. Az 1211-es birtokösszeírást tarthatjuk a település első hiteles
említésének, ez 11 portát jelölt meg a területen, ami 100-150 fős lélekszámot
feltételez.
A templomot pusztulásáig
többször is átépítették, így megfigyelhetők rajta román kori, kora- és a késő
gótikát jellemző jegyek is. Eredetileg dél felé, a Balaton irányába nézett
bejárata, a későbbiekben nyugati irányban nyitottak ajtót a kelet-nyugat
tájolású építményen. A XIV. században bővítették nyugat, a XVI. század
környékén kelet felé, a jelenlegi apszist határoló későgótikus falak több méter
magasan megfigyelhetők ma is. Látható a templomot körülvevő kőfal talapzata is.
Az 1960-as évek közepén
megtörtént a helyszín feltárása, a templom restaurálása, állagmegóvása. Ekkor
találtak itt egy későgótikus keresztelőmedencét, és egy hegyi kristályokkal
díszített, vörösréz körmeneti keresztet. Utóbbi a XIII. századból származik, és
egy huszonéves ifjú bükkfakoporsójából került elő a templom közepén. Az
említett tárgyak a városi múzeum tulajdonába kerültek.
A XVIII. századtól kezdve
temetkeztek a templomrom köré. Itt nyugszik Keöd József, aki az első balatoni
gőzhajó, a Kisfaludy utolsó kapitánya volt. A hajózás mellett szőlészettel is
foglalkozott, nem is sikertelenül. Egyik találmánya, az egyszerűsített kettős
működésű borsajtó nagy elismerésre tett szert. Írt és fiatal korában több társulat
színészeként is játszott e sokoldalú ember.
A rom környékéről kiváló
kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, láthatjuk a Tihanyi-félszigetet,
és felfedezhetjük Balatonfüred nagyobb szállodáinak tornyait is.
Fényképek a papsokai templomromról (Márián Gábor)
A papsokai vagy siskei templomrom és a temető
Az északi fal
Gótikus ívek
Oszlopmaradvány
A szentély szemből
Nyugati oldal
Falmaradványok nyugat felől
Háttérben a Balaton
Magányos sír a temetőben
Sírok
Kereszt a temetőben
Mária szobra
Temetői kereszt
Síremlék a temetőben
Keöd József hajóskapitány sírja
A régi temető
A régi temető egy régi házzal
Kilátás a papsokai templomromtól Balatonfüredre
Kilátás a papsokai templomromtól a Tihanyi-félszigetre
A papsokai templomrom megközelítése Google térképpel
A papsokai vagy siskei templomot a Balaton északi partján, a veszprém megyei Balatonfüreden találjuk. A templomromot a Régi temető utca és a Vázsonyi utca által közrefogott területen találjuk, kb. a Vázsonyi utca 18-as házszám vonalában. Ha a 71-es főút felől jövünk, akkor Balatonszőlős felé kell menni a térképvázlat szerint, az éles jobbkanyarnál kell leparkolni.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
A rádpusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc - Márián Gábor)
Ezúttal a Balcsi déli partján látogattunk meg egy középkori templomromot, melynek magja az Árpád-korban épült. Gondozott liget, tiszta környezet, sok helyen magasan álló falak fogadtak minket, jó volt látni a rendben tartott romot.
A templom eredetileg
egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből
(apszis) és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A kis templom falainak alapozása különleges, kb. 1 méter mély, és 1,25 m széles, mivel az épület homokos talajra épült, óvni próbálták a vízbemosódásoktól, talajmozgásoktól.
A látrányi vagy más néven rádpusztai templomrom
Az eredeti
románkori templomot több ízben érte átalakítás, bővítés. Ezek közül elsőnek a
XIII - XIV. század fordulójára keltezhető az új hajó hozzáépítése a korábbi
hajó nyugati végéhez. Így az eredeti templom egyetlen, nyugati bejárata eltűnt a nyugati fal teljes lebontásával. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi - ezután már
szentélyként használt - hajóval. Ennek kiképzése úgy történt, hogy a korai
nyugati zárófalat csaknem teljesen eltávolították, kivéve az új diadalív
lábazata alatti csonkot. Ezt követően a templom bejárata a déli oldalra került. Továbbá karzat is emelkedett az új hajó nyugati
harmadában, tartóoszlopainak alsó részei ma is megfigyelhetők.
A XV. században került sor az oltárral ellátott sekrestye - kápolna
- hozzáépítésére a románkori hajó északi oldalához. Ezt az épületrészt teljes mértékben kőből falazták, ellentétben a korábbi templomrészekkel, amelyek főként téglákból álltak.
Az egykori Rád falu
templomáról egyedüli írásos forrásaink az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékből
származó adatok, melyek megemlékeznek egy Péter nevű plébánosról. Részletesebb adatok szólnak azonban a Rád nemzetség tagjairól,
a Rádiakról, akikhez valószínűleg e kis templom építtetését köthetjük. A család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család 3. ága pegig Rád, és pár környékbeli falu birtokosa.
A XII-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal, jellemző a bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is.
1573-75 között megemlítik a falut a török adóösszeírások is, ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik. A
faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik.
A tihanyi bencés apátság 1671-87 közötti összeírásában már puszta falunak említik Rádot, de feltehetően korábban elnéptelenedett, elpusztult a település.
Később a Festetich család szerez itt birtokot, de ők csak majorságot hoztak létre, a romot már nem támasztották fel, nem építették újjá.
Az idők folyamán többször megbolygatták a rádi templom romjait, feltehetően inkább építőanyagok után kutatva, mintsem kincskeresési szándékkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását. Nyáron a források szerint a romnál tartanak komolyzenei koncerteket, sajnos ezekről nincs tapasztalatunk, de különleges hangulatuk lehet.
Drónvideó a rádpusztai romról (Andris Air Youtube csatornájáról)
Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!
Fényképek a rádpusztai templomromról (Márián Gábor)
A Rádpusztai templomrom kelet felől
Magasabb falmaradványok
Kereszt
A rom körüli temető
Egy régi sír
Fémkereszt a temetőben
A sekrestye
Falmaradványok
Belső tér
A belső tér nyugati oldala
A sekrestye ajtaja a templom felől
A karzatot tartó oszlopok maradványai
Rádpusztai falmaradványok
A rádpusztai templomrom megközelítése Google térképen
A rádpusztai templomromot a Balaton déli oldalán, Somogy megyében találjuk. A 67-es útról az M7-es autópálya felől közeledve lekanyarodunk balra, és a 67-essel párhuzamosan Rádpuszta felé tartunk. A lovaspark ki van táblázva. Itt a térkép szerint letérünk a lovascentrum felé vezető útról, és egyenesen, egy rosszabb állapotú úton megyünk tovább, jobb kéz felől kis tábla jelzi a romot, amelyet a helyi temető övez. Ha eltévednénk, a helyiek biztosan segítenek.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
Az ódörögdi templomrom rövid története (Kapui Ferenc)
Érdekes romra bukkantunk a Tapolcához közeli Ódörögdön, amiről sajnos kevés bizonyos információ áll rendelkezésre. A jelenlegi az ódörögdi templomrom összességében nem tekinthető középkorinak, de előfordulhat, hogy középkori alapokra épült.
Az ódörögdi templomrom
A területen egykor létezett egy Árpád-korban alapított Tótdörögd nevű település, amely a török korban oly sok Balaton-felvidéken lévő településsel együtt elnéptelenedett. A település pontos helye ismeretlen, sokan Ódörögddel hozzák kapcsolatba, de olvastunk olyan forrást is, ahol Taliándörögddel és környékével azonosítják. Tótdörögd templomát a "Szent Üdvözítő" tiszteletére építtették, 1238-ban okirat említi.
A ma is látható templomrom kelet-nyugat fekvésű, mint a középkori templomaink meghatározó része, viszont az oltár nem kelet, hanem nyugat felé néz, ez az akkoriban szokásossal pont ellentétes. A falak nagyrészt nem téglából, hanem kőből vannak rakva, a torony, néhány boltozat, és kripta téglából, ezek feltehetően nem középkoriak. A kapuzat és a hatszögletű, két emelet nagyságú torony 19. századi, historizáló jellegű. egyhajós, apszisa poligonális záródású, fehér dolomitból rakott.
Egy ódörögdi lakost kérdeztünk útbaigazodáskor a rom felől, tőle tudunk néhány érdekes dolgot. 1958-ban még járt ki ide pap misézni. Elnézve a rom állapotát, szinte hihetetelen, hogy néhány évtized alatt így lepusztult. Igaz a Hertelendy kastélynak sem kellett hosszú idő a pusztuláshoz. A kriptát Ódörögd leggazdagabb családja építtette, sajnos a nevüket nem jegyeztük fel. A dongaboltozatú építmény teteje beszakadt, így megközelítése veszélyes lehet, a boltozat tovább omolhat. Tetejére semmi esetre se lépjünk, a kriptába való lesétálás is veszélyes lehet, így nem javasoljuk. Sajnos a nyughelyeket feltörték, az általunk kérdezett hölgy szerint fogadásból, a 60-as években idetelepült munkások. A kripta oldalfalain már csak a fülkék mélyedései láthatók, a vakolattöredékek arra engednek következtetni, hogy az építmény falai festve voltak. Ottjárttunkkor egy magányos denevért zavartunk meg, a törmelékkel teli helyiség vele együtt tűnt igazán kísértetiesnek, és elhagyottnak.
Fényképek az ódörögdi templomromról (Márián Gábor)
Az impozáns maradványok
A torony
Az egyik ablak
A templom bejárata
Ablak a torony felőli falon
Oldalnézet
A kapuzat teteje közelebbről
Vajon milyen szobor lehetett az oldalfülkében?
Elhanyagolt környezet
A kripta nyílása felülről
Kriptabelső
A kripta beomlott teteje
Kriptabelső a bejárat felől
A kripta bejárata, jobbra egy fülkével
A kriptában lakó denevér
Az ódörögdi templomrom oldalnézetből
Feltehetően a harangkötél futott ezen a nyíláson
Az ódörögdi templomrom megközelítése Google térképpel
A Balatontól északra, Veszprém megyében jártunk. Először a Zalahaláp és Újdörögd között lévő útról letérünk (Zalahaláp felől balra) az Ódörögd felé vezető aszfaltos útra (a majorságot zöld közlekedési tábla jelzi). Beérve Ódörögdre jobbra letérünk erről az útról, balra és jobbra lakóépületeket találunk. Innen észak felé két út vezet ki a településről, mi a jobboldalit (keletebbit) választjuk. Itt megyünk pár métert, és a hosszú istállókat elérve elfordulunk jobbra, ezeket követjük párhuzamosan a földúton. Elhagyva az istállókat haladunk tovább pár száz métert, itt az utat balra (északnak) kanyarodva folytatjuk a kétoldalt fasorral övezett földúton. Az istállóktól számítva összesen egy kilómétert kell menni, a fás területben lévő kis liget végéig. Idáig kocsival is el lehet jutni nem esős időben. Itt megállunk, és jobb oldalon egy kis ösvényen bemegyünk az erdőbe. Több ilyen ösvény is van a környéken, akkor járunk a megfelelőn, ha bekukkantva egy kis ligetet jobb oldalon egy magas fenyővel látunk. (Az útról nyáron nem látszik a rom, csak a fenyő.) A fenyőtől balra lesz a rom, innen már látható.
Lehet, hogy bonyolultnak tűnik a leírás, de annyira nem nehéz megtalálni. Amennyiben mégsem sikerül, kérdezősködjünk Ódörögdön, a helyiek nekünk is segítettek.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
.jpg)
.jpg "A papsokai templomrom")
.jpg)
.jpg)
.jpg)
