Varjaskéri templomrom (Somogyszentpál)

Leírás a varjaskéri templomromról (Kapui Ferenc)

Varjaskér település nevét hiába keressük ma a térképeken, önálló településként már nem találhatjuk meg, 1929 óta Tótszentpállal együtt alkotják a Somogyszentpál nevű falut. Sőt, a török kor után az egykori önálló Kér kicsit odébb is "vándorolt", de a régi telep helyét ma is őrzi az egykori templomának nyugati falmaradványa.

Varjaskéri templomrom (Somogyszentpál)

A somogyszentpáli templomrom története

Varjaskér feltehetően honfoglalás kori falu, neve pedig a Kér törzsnévre utalhat. Első hiteles említése Ker írásmóddal 1226-ból maradt ránk, a későbbiekből a Keér forma is ismert. A honfoglalás után katonai szolgálófalu lehetett, amely valószínűleg még a Koppány elleni harcok jegyében létesült, és Somogyvár központ kiszolgálására hivatott. Egy 1333-as pápai tizedjegyzék is említi, papja ekkor Gergely. Védőszentje ma nem ismert számunkra. 1536-ban még álló templomként írták le, 1736-ban már rom. 1743-ban a Cannonica Visitatio azt írja róla, hogy a falun kívül egy nagy rom áll, toronnyal. Feltehetően, egy 1864-es jegyzői jelentés alapján a török korban vált elhagyatottá ez a templom is. Ismerve sok más sorstárs falut és templomot ezen nem is csodálkozhatunk. Az 1960-as években amatőr kincskeresők végeztek "ásatásokat", elvileg ekkor tűntek fel, majd el mozaiktöredékek, és egy bronz korpusz.

És hogy mi vár napjaink zarándokaira, akik meglátogatják eme Árpád-kori emlékünket? A nyugati oromzat, amely vörös téglából épült, akárcsak a közeli Rádpuszta temploma, és még több rom a környéken. Az egyedüli megmaradt falon lehetett egykoron a kapuzat, ma egy lyuk tátong itt. Toronynak, más faldaraboknak nyoma sincs. A templomromot övező régi temető egy-egy sírja még felsejlik a növényzetből. A rom közeléből pedig pazar látványt nyújtanak a túlpart tanúhegyei.

Kisvasúttal Somogyszentpálra

A település meglátogatható a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút szerelvényeivel is. Az állomástól nem messze található rom, rövid sétával elérhető. Ilyenkor persze érdemes bekalkulálni azt, hogy a visszatérni csak a következő vonatfordulóval tud az ember, amely akár hosszabb időt is igénybe vehet. Mindenesetre a kisvasutazás önmagában is remek élméy lehet.

Fotók a varjaskéri templomromról (Márián Gábor)

A rom a távolból

Jól látszik az egykori bejárat

Nyugati oromfal

Varjaskéri falmaradvány

Az egykori templomtérből

Látszódó gerendahelyek

Az egyetlen fal oldalról

Kelet felől

Virágok között

Falmaradvány

A régi temető sírköve

Sírkő és templomrom

Sírok maradványai

Kilátás a Badacsonyra

A varjaskéri templomrom megközelítése (Térkép)

A varjaskéri templomromot a Balatontól délre, Somogy megyében, Somogyszentpál településen találjuk. Legegyszerűbb, ha az Árpád utcában (Árpád u. 2.) lévő temetőt keressük. Az utcára merőleges, az elején bitumenes, majd földútra váltó úton keletnek indulva tegyünk meg 420 métert, majd északra még 280-at. A falmaradványt innen pár méterre keletre találjuk, ahogy a térkép is mutatja

A jelenlegi temető, előtte az út a romhoz

.

A templomrom GPS koordinátái: 46.630124, 17.488976

Felhasznált irodalom

M. Aradi Csilla - Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének létrejötte és megszilárdulása
MNO - Templomrom Somogyszentpálon
Somogyszentpál a Wikipédián

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Kerekikáli templomrom (Mindszentkálla)

Kerekikál egykora templomának romja és az egykori földvár a Kereki-dombon (Kapui Ferenc)

Nem sok nevezetes rom maradt a Káli-medencében, amelyet még nem mutattunk be, de az egyiket rögtön pótoljuk is, és ez nem más, mint Kerekikál, vagy ha úgy tetszik Kereki falu templomának romja.

Kerekikáli templomrom

A kereki templomrom története

Kereki első okleveles említése 1292-ben Kerekykaal írásmóddal történik, temploma 13. századi építésű. Nevének egyik tagja, a Kál, minden bizonnyal a Kál nemzetségtől eredeztethető. A Kereki vagy a középkorban erdő jelentéssel is bíró kerek szavunkból ered, vagy egyszerűen csak a kerek kis vulkáni kúpot írja le, amelyen a falucska állt. Kerekikál királynéi birtok lett. Ezt követően a területen királyi jobbágyak éltek. 1296-ban adományozza az uralkodó Kerekikált a veszprémi püspökségnek, lakói ekkor egyházi nemesek, akiknek a terület katonai védelme a fő feladatuk. A püspökség összeírása szerint a település papja 1333-ban Balázs. Az 1532-es török támadás utáni 1534-es rovásadó összeírás még 6 adófizetőt és 1 szegénytelket említ a településen, az 1536-os már csak 2 adófizetőt és 4 szegénytelket. Ekkor már a veszprém püspökség birtoka a falu. Az 1543-as nyári török támadás a környék további elnéptelenedését jelentette, és az 1548-as összeírásban már Kerekikál sem szerepel. Az épület pusztulását, mint a környék oly sok romjáét is, a törökdúlás okozta 1548-ban. A falut és a templomot is felégették. Kerekikál lakossága visszatelepül a vész elmúltával, de 1595-től ismét lakatlan. Az 1900-as évek elejétől vincellérházként kezdik használni a kicsiny templomépület maradványait, de a II. világháborútól ismét elhagyott. Hasonló civil funkciót látott el a Csobáncon álló Csobáncszög templomának romja is. 1996-ban, a millecentenárium alkalmából emléktáblát kap, amely utal arra, hogy a Kál nemzetségnek ezen a dombon földváratbirtokolt közvetlenül már a honfoglalás utáni időkben. Igaz, maga a földvár még régebbi, bronzkori, kb. 3000 éves. Ennek ma jól látható nyomai a domb déli oldalán lévő kettős sáncívek, bár a dombot benövő bozóttól ezt nehéz kivenni.

Kerekikál templomának 2010-es állapota

A kereki romtemplom jelene

A rom a Theodora Kékkő tanösvényének egyik állomása. 2010-ben történt fotózásunkkor elég elhanyagolt állapotban találtuk, sűrű növényzettel benőve, de 2013-ban egészen jól megtisztított környezetet találtunk. Maga az épület egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású. Feltehetően déli kapuzattal rendelkezett. Nyugati oldalán kegyúri karzat lehetett, ennek nyomait mi nem láttuk, a pillérek alapjait befedi a törmelék és a gaz. Az épület közepén lévő fal a présházi funkció emlékét őrzi valószínűleg. A 60-as években még szőlőföld is volt a környezetében, manapság már nincs. A rom ablakrésén kikukucskálva, vagy csak egyszerűen az épület mellől a Káli-medence és a környező falvak templomtornyai tárulnak szemünk elé. Érdemes felkeresni a romot, megközelítése nagyon egyszerű!

Fotók a kerekikáli templomromról (Márián Gábor)

A nyugati fal

Templombelső 2010-ből

A tanösvény információs táblája

Ez előtt a fal előtt állhatott a karzat

A kitisztított templombelső

Romocska a dombon 2012-ben

A keleti fal

A nyugati fal ablaka

Háttérben a Fekete-hegy

A déli fal, ahol a bejárat lehetett, teljesen leomolva

Lassú falbontás

Bio ornamentika

Az északi fal maradványa

Millecentenáriumi emléktábla

Valószínűleg nem eredeti ablakrés az apszison

Ablak a kék égre

Egy közeli templomtoronyra irigykedik a rom

A nyugati faldarab a "Kék kő" jelzéssel

A nyugati fal a legépebb

Falmaradványok

És a közeli környezet

Kereki falu temploma 2010

A kerekikáli templomrom

A rom kicsit távolabbról, jobbra és mögötte a Káli-medence

A kerekikáli templomrom megközelítése Google térképpel

A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, a Káli-medencében, Mindszentkálla közelében a Kereki-domb északi oldalán található. A térképmelléklet szerint a Gyulakeszit és Zánkát összekötő út mellett fekszik a domb. A műútról egy gyalogosan jól járható, pár 10 méteres ösvény nyílik a dombra a romhoz. 

A kerekikáli templomrom GPS koordinátái: 46.873620, 17.565832

Felhasználtirodalom

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 146.
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 99.
Helyszíni információs táblák

Veress D. Csaba: A Kál-völgy története

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Herendi templomrom (Szentjakabfa)

Leírás a herendi templomromról (Kapui Ferenc)

A Herend szó hallatán szinte mindenkinek a híres herendi porcelán, illetve az ottani manufaktúra ugrik be elsőre, pedig nem is oly távol akad egy másik Herend nevű település, azaz annak nyomai a Nivegy-völgyben. 

Herendi templomrom csekély falmaradvánai

Azaz nyoma, hiszen az egykori templomából is csupán egy faldarab őrzi emlékét. Szóval sem a romból, sem a történetéből nem maradt sok az utókorra. Gyakorlott romlátogatók vagyunk, ennek ellenére nehezen találtunk rá, pedig többször is elsétáltunk mellette. De az interneten is alig található róla néhány töredék.

Udvarnok falu volt, és Wittelsbach Ottó Tagyonnal és Nagyszentjakabbal együtt Benedek püspöknek ajándékozta: Károly Róbert újra királyi birtokba vette, majd István püspök kapta meg. Tehát az 1300-as években már említik nevét, ennél korábbi építésű lehet. Egykori méreteire nem derül teljesen fény mai állapota alapján, de ha csupán a mini facsoport területére terjedt ki, akkor méretei alapján maximum akkora lehetett, mint az újlaki templomrom, 10-20 négyzetméter közötti kb.

A falu egy 1548-as törökdúlás következtében elnéptelenedett, és nem is népesült be újra. A templom azóta pusztatemplom. Sok követ nem láttunk a környékén, feltehetően korábbi építkezésekkor elhordhatták. Szerencse, hogy egy apróság megmaradt belőle. Bár a kicsiny faldarab nem túl látványos, ha az ember a szomszédos Szent Balázs templomromot meglátogatja, érdemes már ezt is útba ejteni. Közelében, érkezésünk irányából kell továbbhaladni pár 10 métert, és bal kéz felől egy nyári melegben is csörgedező erecskét, forrást is láthatunk.

Fotók a herendi templomromról (Márián Gábor)

Falmaradvány

A mindent elfoglaló természet

Az egyetlen megmaradt falszakasz

A csekély maradványok

A kis liget

A közeli patak

A herendi templomrom megközelítése Google térképen

A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében található, közel Szentantalfához valamint Szentjakabfához. Az itt futó Szentantalfáról Óbudavár felé vezető úton Szentantalfát elhagyva rögtön jobbra vezet egy most már aszfaltozott út a Lencse-hegyre. Magát a herendi romot nem jelzi tábla, de erre kell menni a Szent Balázs templomrom felé is. Ezen az úton kell egyenesen haladni kb. 600 m-t, majd egyenesen tovább a földúton még 400-at. Itt egy mező közepén balra kell fordulni (északnak), és még kb. 250 m-t megtenni. Jobb kéz felől 2 házikó látszik, aztán mielőtt beérnénk az erdősávba, jobbról egy kis facsoport. Ez rejti a romot. (A térképen a Szent Balázs templomromot is jelöltük, a herendi nehezen látszik a felső sötét sáv miatt.) ;)

A romot rejtő facsoport.

GPS koordinátái:

46.924049 17.689463

Felhasznált irodalom

Szentjakabfa honlapja

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!