Újlaki templomrom (Tihany)

Az újlaki templomrom története (Kapui Ferenc)

A XII-XIII. században épült az itt lévő Újlak révészfalu templomaként. Hasonló révészfalu emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. Így a középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett. Többen, például Békefi Remig is Kistihnyként hivatkozik a romra, feltárói pedig Tihanyújlakként.

Az újlaki templomrom

1267-ben említi egy pápai bulla, aszerint a kápolnát Szent Margitnak szentelték. Guzsik Tamás kérdőjelesen ugyan, de Szent András apostolt említi a templom védőjeként, ahogy Dornyay is. Megjegyezzük, hogy vagy Antiokheiai Szent Margit, vagy Skóciai Szent Margit jöhet ekkor szóba, hiszen Árpád-házi Szent Margit ekkor még élt. 

A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítása, formája és mérete a romanikára emlékeztet. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint a szentély, utóbbinak fala ma is áll. Érdekes, hogy a templom nem keletelt, hanem északi tájolású, ez ritka az ilyen korai és a környékbeli templomainknál. A szokásos keleteléstől eltérő tájolást amúgy az avasi, szintén révhelyi templomromnál tapasztalhatunk, ott a korábbi, római alapokra való ráépítkezés okozta. Dornyay Béla leírása alapján az 1930-as években a rom alatti területen földmunkákat végeztek, ahol kerültek elő római cserépedények, csonttárgyak, illetve üveggyöngyök. Az újlaki templom Bejárata a déli oldalról nyílt.

Római kori tárgyak Újlak közeléből (forrás: Az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve 1930)

Igazi kicsi falusi négyszög alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült, mellőle a kilátás pazar a Balatonra. 1963-ban történt feltárás a romnál, illetve az OMF állagmegóvási munkálatokat hajtott végre, a feltárást Pamer Nóra vezette, az építész Ferenczy Károly volt.  A Turisták Lapja által közölt 1913-as képen még nem látszanak a hajófalak alapjai, illetve a szentély ablak alatti szakasza is romosabb, hiányosabb, ezeket a részeket a helyreállítás hozta mai állapotukra. Sajnos a rom környezete manapság nagyon elhanyagolt, az egykori templombelsőben nagy a gaz és a bozót. Viszont szép kilátás nyílik a Balatonra, a rom a Tihanyi-félsziget egyik kis pici, eldugott látnivalója a sok közül.

Újlaki templomrom 1913 (Turisták Lapjának felvétele)

Fényképek az újlaki templomromról (Márián Gábor)

A boltív indítások emlékei

A tejes rom a szentély falával és bozóttal

A szentély fala észak felől

Román stílusú ablaknyílás

A szentély a benne fejlődő növényzettel

A teljes rom

Háttérben a hotel

Kilátás a Balatonra a rom mellől

Földicseresznye a rom mellett

Egy közeli gejzírkúp

A gejzírkúp belseje

Feljárat a hotel felől

Az újlaki templomrom megközelítése Google térképpel

A rom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten fekszik. A Tihanyi-révtől a falu felé északra 100 m-rel balra található a Club Tihany Hotel sorompós portája. Itt ottjártunkkor szívesen útbaigazították az embert, meg lehet próbálni. A sorompón áthaladva  egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés kapuval, (ahogy jövünk, ez a második kapu, az első az íjászoké) Ezen a kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott lesz előttünk.

Újlaki templomrom (Tihany) nagyobb térképen való megjelenítése

Az észak felé vezető ösvényen továbbhaladva elérjük a gejzírmező déli részét.

A Tihanyi-félsziget további látnivalói

Apáti templomrom
Apáti templomrom régész szemmel
A tihanyi barátlakások
A Tihanyi-félsziget látnivalói I.
A Tihanyi-félsziget látnivalói II.
A tihanyi óvár

Felhasznált irodalom

Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései (1979)

Békefi Remig: A Balaton környékének középkori templomai és várai 

Turisták Lapja 1913. 

Az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve 1930 - Dornyay Béla - A Tihanyi-félsziget újabb régészeti leletei

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Sabar-hegyi (Sabari) templomrom (Káptalantóti)

A sabar-hegyi templomrom története (Kapui Ferenc)

A rom keresése egy régi térkép alapján kezdődött, ami kicsit elnagyolva jelölte a templom elhelyezkedését. A környéken bolyongva egy pásztortól kértünk segítséget, aki éppen a birkákat terelgette a közeli legelőn. Városi embernek külön élményt nyújtott e ritkuló szakma képviselőjével való találkozás. Útba is igazított minket, hamarosan megtaláltuk a templom maradványait.

Sabar-hegyi templomrom

Némi szerencsére is szükség volt, az útról nem látszottak a falak, azokat teljesen benőtte a növényzet. Mikor a falak közé léptünk, és Gábor elővette a fényképezőgépet, épp az első kép becélzásának áhítati csöndje járt körül minket, amikor a néma nyugalomból egy fácántyúk reppent fel hatalmas robajjal az aljnövényzet közül, két fillér nem maradt a zsebünkben, persze hamarosan folytattuk a terület bejárását, már amennyire a "dzsungel" engedte.

Egy XIII. századi román-gótilkus stílusú templomromról van szó, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom helyén lévő épület volt, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a sabar-hegyi vagy felsőtóti rom a mai falutól keletre. De például Guzsik Tamás írása a sabari és a bácsi templomot tekinti azonosnak, a források nem tűnnek számunkra 100%-ig biztosnak. Ő amúgy a felsőtóti templom patrónusaként Szent Mártont említi. Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templommal és településsel egyetemben.

Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmaradt, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható. Bővebb története ismeretlen. A romtól, ha néhány 10 méternyit feljebb kaptatunk, csodálatos panorámában lesz részünk.

Sabar-hegyi templomrom Update (2013. január):

A rom környékét feltehetően kipucolták a gazból 2011-ben, ezt az Indafotón talált, 2011 augusztusában feltöltött képek bizonyítják, sajnos saját tapasztalatunk nincs, de ha időnk engedi, valamikor felderítjük a jelen állapotokat. "Jokem" 2011-es képeihez kattintsatok ide!

Sabar-hegyi templomrom Update Update (2013. május):

A fent említett képeken felbuzdulva meglátogattuk ismételten a Sabar-hegyi romot, beszámolónkat itt olvashatjátok: Sabar-hegyi templomrom 2.

Fényképek a sabar-hegyi templomromról 2009 (Márián Gábor)

Falmaradványok

Burjánzó növényzet

Faldarab

Oldalfal

Sabar-hegyi homlokzat

Falmaradvány ablakkal

Aki bújt, aki nem

A környező dzsungel

Aranyos rózsabogarak

Közeli Gulács

Panoráma a közelből: Gulács, Szent György-hegy, Csobánc

A sabar-hegyi templomrom megközelítése Google térképpel

A romot a Balaton északi oldalától nem messze, Veszprém megyében, Káptalantóti határában, a Sabar-hegy (217 m) lábánál találjuk.  A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton haladunk kb. 750 méter, mikor egy fás területre érünk kis domb kíséretében. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható.

Sabar-hegyi templomrom (Káptalantóti) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A sabar-hegyi templomrom története Góliátka oldalán
A sabar-hegyi templomromról Káptalantóti honlapján
Újabb, nem saját fényképek az Indafotón
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései (1979)
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Kövesdi templomrom (Aszófő)

A kövesdi templomrom története (Kapui Ferenc)

Már 2009-ben, amikor először felkerestük ezt a romot, akkor is nagyon tetszett rendezett környezete, nyugodt környéke, a szép kilátás a Balatonra, a túlparti völgyhídra és a Tihanyi-félszigetre. Az Almás-forrás halkan csobogó vize és a belőle fejlődő, a Balatonba hömpölygő kis ér pedig tovább fokozta az idilli hangulatot.

A kövesdi templomrom

2012-ben vissza is tértünk pár újabb fotó erejéig, ezúttal napnyugta környékén, így néhány újabb képpel tudjuk színesíteni a leírást. Hasonló élményekről számolhatunk be, mint első alkalommal, szerencsére a rom és környezete sem szenvedett el állagromlást. Csak ajánlani tudjuk akár a puszta kíváncsiskodóknak, akár azoknak, akik egy kiadós pikniket szeretnének a történelmi falak és a gyönyörű táj ölelésében elkölteni, ehhez néhány pad nyújt segítséget.

A feltárt kőfaragványok alapján 1260-1270 körül épült román stílusú templom a tihanyi apátsághoz tartozott. Kövesd első hiteles említése 1211-ből való, de egy hamisan 1093-ra datált tihanyi összeírásban is szerepel. Magáról a templomáról viszont nem maradt fenn hiteles okirat. Először 1874-ben ismertette Rómer Flóris, aki megannyi Balaton-felvidéken található épített örökségről írt. Ő említette, hogy a nyugati homlokzaton az eső által jelentősen megrongált Szent Kristóf ábrázolás volt látható, sajnos ez mára eltűnt, akárcsak Ecséren. Valószínű, hogy az épületnek római elődje is lehetett, mert római oltárkövet, valamint cserépmaradványokat találtak a templom szentélye előtti térben. Egy ilyen oltárkő ma is látható az épület közelében.

Az Aszófői templomrom szerkezete

Egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású templom. Bejárati része fölött a romanikára jellemző formák jól láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványa illetve egy körablak. A lóheresor rokonságot mutat a lébényi apátság templomának díszítésével. A nyugati homlokzaton az egykori kapuzat lenyomata jól kivehető. A hajó nyugati végében, a bejárat fölött két oszlopon álló boltozott kegyúri karzat állt, ennek nyomai jól látszanak. Valószínűsíthető, hogy tornya is volt a templomnak e fölött. A szentély mellett az északi oldalra sekrestye is épült, alapfalai ennek is megtalálhatóak. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai fedezhetők fel. XV. századi pasztofóriuma (szentségtartó-fülkéje) a tihanyi múzeum birtokában van. A templomot ovális körítőfal vette körül, feltehetően temetővel, a fal nyomvonala enyhén kiemelkedik a talajszintből.

A templom és a település lakóinak pusztulását a török okozta 1552-ben. Bár a Balaton korábbi, magasabb vízállása feltehetően nagyobb védelmet nyújthatott a falunak, sajnos lakóit utolérte a végzetük. A Gyulaffyak folyamatos támadásai miatt a veszprémi pasa feldühödött, és a tóparti településeken igyekezett megtorolni sérelmeit. Kövesd lakói egy ilyen bosszúhadjárat során a templomban kerestek menedéket, de a török a templomra támadt, megágyúzta, majd felgyújtotta. Kövesd ezt követően nem települt újra. 

A templomrom feltárása és részleges helyreállítása 1958-ban történt meg.

További romtemplomokért kövessétek Instagram csatornánkat!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

balatoniromok (@balatoniromok) által megosztott bejegyzés

Fényképek a kövesdi templomromról 2009 (Márián Gábor)

A rom az útról

Oldalsó nézet, jobbra a szentély falai

A kegyúri karzat alatti boltívek

Balra a sekrestye, jobbra az apszis

Háttérben a karzatot tartó oszlopok

Nyugati homlokzat a bejárattal

A hajdani kapuzat lenyomata

Kör alakú ablak

A lóherére emlékeztető minta

A rom szemből

A templom oldalról

A forrás és jobbra az oltárkő

Az almás forrás

A vidáman szaladó vízfolyás

A római kő

A túlpart a Kőröshegyi völgyhíddal

A tihanyi apátság a távolban

Fényképek a kövesdi templomromról 2012 (Kivételesen Kapui Ferenc)

A rom az út felől

A naplemente hangulatában fürödve

A szentély

A szentély, balra a sekrestye

A nyugati oldal belülről

A karzat alatti boltívek és az egyik tartóoszlop alapja

A sekrestye

Az oltárkő, balra a sekrestye

Fény és árnyék

A túlpart és balra a Tihanyi-félsziget

Lassan a Hold az úr

A kövesdi templomrom megközelítése Google térképpel

A kövesdi rom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félsziget szomszédságában található. Aszófő településen Keszthely felől Tihany felé haladva a 71-es úton a vasúti átkelő utáni útra letérünk, és a zöld rom jelzést követjük egyenesen a Romkápolna utcán, majd az egyenesen tovakígyózó földúton. A Balatonnal partvonalával párhuzamosan haladunk kb. 500 métert. A templom egy szépen megtisztított fás-bokros ligetecskében található.
  

Kövesdi templomrom (Aszófő) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
A kövesdi templomromról Aszőfő oldalán

Rómer Flóris: Régi falképek Magyarországon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!