A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
Az Inotai hőerőmű építéséről az első ötéves terv keretében döntöttek. 1950-54 között zajlott az építkezés, 1951-ben már át is adták az első ütemet. A cél, Sztálin hivatalos születésnapjára (december 18-ként is futott egy darabig a dátum, az időpont az ortodox időszámítás szerint értelmezendő), december 21-re történő üzemindítás lett volna, de a munkaverseny keretében a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján sikerült elindítani a próbaüzemet, amely szintén a naptárak különbözősége miatt november 7-re eset. Utóbbi dátum egyben a hőerőmű névadójává is vált. Az épületet magyarok építették, a technika nagy részét a baráti Csehszlovákia mérnökei hozták Várpalota szomszédságába.
Inotai erőmű főépülete
Filmhíradó részlet az Inotai erőmű építkezéséről (1950)
Az erőmű ma zárva, nem látogatható, kivéve a turajo.hu (elérhetőségeik jelezve a cikk alján) által szervezett séták keretében, ahol Raffai Csilla kalauzolja a sétálókat turbinacsarnokok, hűtőtornyok és még megmaradt kazánok között. Erről a kirándulásról osztunk meg egy kis élménybeszámolót, egyben kedvcsinálót, hiszen a hőerőmű szervezett keretek között történő meglátogatását jó szívvel ajánljuk mindenkinek, különösen a szocialista indusztriális épületek rajongóinak.
A hajdani néphadseregről az a vicc járta, hogy ami szögletes volt, azt gurították, ami kerek, azt meg emelték. Nem csoda, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szocializmus idején mindent a kevésbé logikus oldalán fogtak meg a vad iparosítás folytán, de azért akadnak kivételek. Az inotai erőművet a Várpalota közelében lévő szén, azaz lignit telepek miatt építették a város mellé (Inota ma is Várpalota része közigazgatásilag), így a fontos nyersanyagért nem kellett messzire menni. A közeli, részben külszíni fejtéssel bányászott szenet drótkötélpályán szállították az erőműhöz. A későbbiekben aztán a gyengébb fűtőértékű lignitet például ajkai szénnel is kipótolták.
Inotai hőerőmű
Filmhíradó részlet a szén szállításáról (1953)
Nem csak a közeli szén/lignit bányák nyersanyagait használta ki az ipari komplexum, hiszen az erőmű mellé egy alumíniumkohót is telepítettek, amely ma is működik, napjainkban főként hulladék-újrafelhasználás folyik a falai között, de korábban a kohó az erőmű energiáját és a környék bauxitját használta.
Filmhíradó részlet (1957)
A21-es mozdony Inotán
Mind a kohóhoz, mind az erőműhöz csatlakozott iparvágány a Várpalotai pályaudvarról. A sínek ma is láthatóak, sőt, az erőmű területén érdekességként megtalálható a szenes kocsik tolatásával foglalkozó MÁV A21-es sorozatának 045-ös számú mozdonya is. A gép az oldalán jelzett címke szerint 1960-ban készült (internetes források 1962-t is említenek), és jelenleg munka nélkül áll egy kis garázsban. A típus beceneve Mazsola, ipari tolatómozdonyként 80, nem ipari használatra 20 db (MÁV M28, vagy később M288-as sorozat) készült belőlük Győrben.
A21 045-ös tolatómozdony, alias Mazsola
Mozdonygarázs oldalról
Mozdonygarázs szemből
Tovább futószalagon
A vasúton beérkező szenet egy aknába billentették a kocsikról, amely futószalag szállított a törőbe, itt maximum 4 cm-es darabokra zúzták a fűtőanyagot, majd egy még hosszabb futószalagon felszállították az erőmű épület tetejére, itt porították, és ment a kazánokba.
Itt billentették le a szenet
A gödör, ahová a szén lebillent
Lépcső a billentő mélyedéséhez
Futószalag a gödörből a zúzóig
Futószalagok a zúzóba illetve az erőműig
Futószalag a gödörből a zúzóig kívülről
Futószalag a zúzótól az erőműig
A főépület felé sétálva láthatjuk a hőerőmű kéményének alapjait. Az egyiket 1999-ben bontották le, a másikat 2011-ben robbantották fel, 105 méter magas volt, a robbantás a Youtube-on is megtalálható.
Az inotai kémény robbantása
A kazánház szárnyas fejvadásza
A kéménycsonkok mellett vezet az út a kazáncsarnokba. Ottjártunkkor még látható volt a porszűrő, egy több emelet magas filter óriás, a túra végén már arról értesültünk, hogy a következő lebontásra váró elem az lesz. Betérve a csarnokba csupán egy kazán található az egykori 8 db-ból az épületben. Az épület jelenlegi tulajdonosa két fő bevételi forrást lát a komplexumban. Az egyik a bontás, elsősorban a fémes elemek lebontása. A másik pedig a forgatási helyszínként való bérbeadás. A kazántér például szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában.
Az erőmű az iparvágányok felől, szemből két hatalmas szűrő
Bejárat a kazáncsarnokba
Bejárat a kazánokhoz, szemben gigantikus porszűrő
Inotai hőerőmű a filmvásznon
Ahogy írtuk, a remek terekkel rendelkező ipari létesítményre felfigyeltek a filmesek, tengeren innen és túl, szóval akár magyar, akár hollywoodi alkotásokban is megtalálhatjuk az erőmű egyes elemeit. Filmek, amelyekben szerepelt helyszínként az erőmű:
Szárnyas fejvadász 2049
Vörös veréb
Ideglelés Csernobilban
Sherlock Holmes nevében
Lajkó - cigány az űrben
A veszettek
Vad Fruttik klip
Inota megmaradt kazánja, szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában
A Béke Művház előcsarnoka ismerős lehet a Vörös verébből (Oldalt Fónyi Géza Almaszüret mozaikja)
Turbinacsarnok üvegfala, szerepelt a Sherlock Holmes nevében című filmben
A vezérlő: Lajkó, cigány az űrben című filmben szerepelt
Kazánok, panorámatető, turbinacsarnok, vezérlő
Utunkat tovább folytattuk az egyetlen megmaradt kazán kazáncsarnokában felfelé. Bár Rákosi az építkezés határául az égboltot szabta, az erőmű épülete 8 emeletesre nőtt, elég nagy emeletenkénti belmagassággal, a tetőről pedig remek panoráma nyílik a környékre.
A szén itt került fel az épület tetejére
A futószalag csatlakozik az épülethez
Régebben lift is járt, mi gyalog mentünk, 8 emelet, de nagyok a belmagasságok
Kilátás a környékre, távolabb bányatavakkal
Kilátás a tetőről a hűtőtornyokra
A kazánok hatalmas turbinákat hajtottak meg, ezeket már rég leszerelték, de az üvegtégla falú csarnok továbbra is impozáns látványt nyújt.
Futószalag fentről, a szén itt érkezett a felső emeletre
Futószalagok fent, a szén innen ment a porítóba
Másfajta élettel telik meg az egykori munkahely
Egy szinttel lejjebb, porítás, és irány a kazán
A kazánok vezérlői
Kazán a vezérlők elől
Turbinacsarnok immáron turbinák nélkül
Amúgy 1973-ban nagyobb teljesítményű gázturbinákat is szereltek fel egy másik épületbe, de ezeknek már a nyoma sem látszik, ezt az épületrészt lebontották. Emellett külön épületrészben kapott helyet a vezérlőcsarnok, amely megannyi gombjával, karjával megidézi a Kelenföldi erőmű híres irányítócsarnokát, vagy akár egy keleti űrközpontot. Utóbbit filmen alakította is (Bajkonur).
Egy csipetnyi Bajkonur, a vezérlő
Amúgy az erőmű is eléggé uralja a tájat, a várpalotai Thury vár tetejéről és a Nádasdladányi kastély tornyából is látszik az épület.
Inotai erőmű a Nádasdladányi kastély tornyából
Inotai erőmű a várpalotai Thury vár tetejéről
Heller-Forgó
Bármennyire is csábítóan hangzik, ez nem egy asztalitenisz figura. A hőerőművek működésüknél fogva elég sok vizet használnak fel, és a Heller László valamint Forgó László által kifejlesztett hűtők ennek a vízfogyasztásnak a csökkentését segítették elő, hogy a nagyméretű hűtőtornyokban, zárt rendszerben, légkondenzációval hűtötték a vizet, és a lehűlt folyadékot visszaforgatták a rendszerbe. Három nagy, fordított poháralakú, 60 méter magas torony is áll még Inotán, egyikükbe be is tudtunk menni. Belülről felnézve monumentális látványt nyújtottak az építmények.
60 méter magas Heller-Forgó hűtőtorony
A hűtőtorony bejárata
Látkép a hűtőtorony belsejéből
A hűtőtorony belső tere
Hűtőtorony belseje
8 óra munka
A műszak jellemzően reggel 6-kor indult és délután 2-ig tartott (az irodaiaknak, egy műszakban dolgozóknak). Érdekes, hogy a szerszámraktárban bárcarendszer működött, az elvett szerszám helyére kis bilétát akasztottak, míg vissza nem hozta az azzal dolgozó a helyére. Sőt, állítólag a szerszámok helye fel is volt festve a falra, hogy látszódjon, mi hiányzik. Arra nem sikerült fényt deríteni, hogy ezt a rendszert mióta alkalmazták, de amúgy a modern LEAN (hatékonysági) elvek is alkalmaznak ilyen megoldásokat, módszereket napjainkban.
Elhagyott iroda
A fontos iratok egyszercsak lényegtelenné váltak
Bár ez elég előremutatóan hangzik, azért bizonyos téren erősen megmutatkoztak a diktatúrákra utaló disztópikus vonások is. Az üzemet az 50-es években részben kényszermunkára kötelezettek építették. Az ő barakkjaikat lebontották, a hűtőtornyok mögött álltak, viszont a környéken egy-egy őrbódé maradványa ma is megfigyelhető. Itt raboskodott Hamvas Béla is, 4 évet húzott le az üzemben, raktáros pozícióban. Szerencsére a nagy munkaversenyben azért tudott időt fordítani az irodalomra, filozófiára, kutatásra is, itt tartózkodása alatt is alkotott.
Az Inotai erőmű egyik műhelye
Inotai raktárépület
A munkavédelem már nem volt magas fokú a korban, a por és füst miatt sokszor a készenléti lakótelepen nem lehetett teregetni, szellőztetni. A szennyezett levegő minden bizonnyal negatív hatással volt az itt élők várható élettartamára.
8 óra szórakozás
Az erőművet és az alumíniumkohót működtető dolgozók életéről igyekeztek helyben gondoskodni. Az üzemek szomszédságában épült egy készenléti lakótelep, bolttal, óvodával, saját stranddal, amit az erőmű hőjével fűtöttek, télen-nyáron üzemelt. Rendelkezésre állt étkezde, hétvégén is, szakszervezeti üdülő, kedvezményes áramdíj. Emellett egy kultúrközpont is.
A Béke Művelődési Ház erőmű felőli homlokzata
Béke Művelődési Ház
Ez az impozáns komplexum gondoskodott a művelődni vágyók igényeiről. Ingyenes könyvtár állt rendelkezésre 2000 kötettel. Emellett, színházként, moziként, koncertteremként is funkcionált nagyterme. A könyvtárszobát a mai napig egy Bernáth Aurél secco (595×244 cm) díszíti Művelődés a szabadban címmel.
Bernáth Aurél: Művelődés a szabadban
Kívülről téglába vésett képek mutatják be a munkás életet, Pátzay Pál, Somogyi József: A szén felhasználása;Ambrózy Sándor: Gyümölcsszedő asszony; Búza Barna, Marosán László, Kiss Sándor, Csontos László, Barta Lajos, Kiss Kovács Gyula, Garami László: Művészeti reliefek. Az ebédlő rész belső dísze Kovács Margit Körtánc című kerámia domborműve. Ugyanitt az oszlopdíszek Cser Jolán keze munkáját dicsérik.
Kovács Margit: Körtánc című kerámiája az ebédlőben
Cser Jolán oszlopdíszei
A színházterem előcsarnokait Rozsda Endre János vitéz, Baglyok, Mókusok mozaikjai, valamint Fónyi Géza Almaszüret és Hincz Gyula Ünneplők című mozaikja díszíti. Az intézmény udvarát Boda Gábor Ornamentális díszkútja töltötte meg élettel. A beltéren is állt szökőkút, ez sajnos ma már nem látható. A művelődési házat a Pannon Várszínház alkalmanként használja, színdarabokat mutatnak be.
Hincz Gyula: Ünneplők
Rozsda Endre: Bagoly
Rozsda Endre: Mókus
Rozsda Endre: János Vitéz
Az erőmű bejáratánál állt Megyeri Barna Művelődés című női alakot ábrázoló szobra, illetve Illés Gyula Munkás című alkotása, ezeket sajnos eltávolították. Előbbi a Terror Háza lépcsőházában áll ma. A kapun túl Kerényi Jenő Megbeszélés című kompozíciója szerencsére még látható.
Tulajdonosok és a jövő
Az Inotai erőművet birtokló Bakonyi Erőmű Vállalatot 1998-ban privatizálták. Voltak tervek az erőmű modernizációjára, de ezek az információk szerint megkéstek. A csúcsidőszakban 800-1000 embert foglalkoztató üzemben 2001-ben már csak 200-an dolgoztak. Az irodákban bontott pezsgősüvegek állítanak mementót a 2001-es karácsonyi szünetre készülő, de már vissza nem térő munkaerőnek.
Gigászok
Jelenleg egy Bakonyi-Asset Management Kft. nevű cég tulajdona az épületegyüttes. Részben ugyan bontják az épületeket, bevételszerzés miatt elsősorban a fém részeket, de filmstábokat, tematikus sétákat és színházi előadásokat is beengednek a területre, illetve egy-egy kisebb műhelynek is akadnak bérlői. A cég amúgy tőkeerősnek tűnik, a nyilvános adatok szerint a 2019-es adózott eredménye 92, a 2020-as pedig 274 millió Ft. Üzleti modelljük egyelőre fenntarthatónak tűnik.
Inotai erőmű panoráma fentről
A Inotai erőmű látogatása a turajo.hu-val
Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni az inotai ipari monstrum meglátogatásához. Igyekeztünk összeszedni az érdekes dolgokat, persze a helyszínen több történet és látnivaló is várja az érdeklődőket. Az erőmű nem látogatható szabadon, őrzik. Viszont a Túrajó vezetett sétáival be lehet jutni. A Túrajó elérhetőségei:
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
A tágabb Balaton-felvidéken legalább 70 templomrommal találkozhatunk, amelyeknek ma is láthatók föld feletti részei, a talajtakaró által rejtettekkel együtt ez a szám jóval magasabb is lehet. Többségük középkori, meglehetősen sok Árpád-kori, ez már önmagában különlegessé teheti ezen épített emlékeinket. Ebben a válogatásban olyan templomromokat szedtünk össze, amelyek könnyen meglátogathatók akár egy balatoni nyaralás alkalmával, a parttól egyik sincs messzebb 10 km-nél, látványosak, nem csak alapfalakból álló romok, illetve jellemzően fekvésük vagy valamely építészeti elemük miatt izgalmasak. Miért 13? Ennyi jött ki teljesen szubjektív válogatási elveink alapján. De bízunk abban, hogy a lista fel tud dobni egy-egy kirándulóidős napot a Balaton közelében. Pár hasonló válogatáscikkel már jelentkeztünk, például a Balaton környékének kálváriáit, illetve az északi part balatoni kilátóitgyűjtöttük össze írásainkban, és a jövőben is készülünk hasonló turistabarát ajánlókkal.
Csopak, kövesdi Szent Miklós templomrom
Csopak csonka tornya talán híresebb, de valahogy szívünkhöz a kövesdi templomrom közelebb áll. Egy ideig nádtetős pajtaként is funkcionált, ma rendezett környezete, egy kis fügefa teszi meghitté a romot.
Építés: XIII. század második fele
Pusztulás: XVI. század, török kor
Különlegessége: vörös kőből készült kapukerete, pajtaként is funkcionált
Megközelítés: Csopak Kossuth utca 41., nagyon könnyen megközelíthető akár autóval is, parkolni közvetlenelőtte nem lehet.
Panoráma: nincs
Kövesdi templomrom Csopakon
Papsokai templomrom, Balatonfüred
Füred sok dologról nevezetes, mindenképpen közéjük soroljuk a Papsokai templomromot. Falai mellől remek kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. A körülötte fekvő temetőt nemrég rendbe tették, parkosították a környéket.
Építés: XI-XII. század, de helyén már római villa állhatott
Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.
Különlegessége: Római villa állhatott helyén, illetve Keödi József, a Kisfaludy gőzös utolsó kapitánya is itt nyugszik a temetőben.
Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű.
Panoráma: Remek kilátás a Balatonra
Papsokai templomrom
Kilátás a papsokai templomromtól
Kövesdi templomrom, Aszófő
Nyugodt, szép környezetben helyezkedik el a rom, a Balaton szinte körülöleli. Románkori kapuzatának nyomai ma is megfigyelhetőek, illetve a homlokzat lóherére emlékeztető ívsorát is érdemes megfigyelni..
Építés: XIII. század.
Pusztulás: Feltehetően a török korban pusztult el.
Különlegessége: A törökök a bemenekülőkre rágyújtották a templomot. A mellette csörgedező forrásál római oltárkő található.
Megközelítés: Kocsival is nagyon egyszerű, teljesen tilos behajtani hozzá, kicsit egy kis sétás szakasz a megközelítés vége.
Panoráma: Nagyon közel helyezkedik el a Balatonhoz, a túlparton a Köröshegyi völgyhíd látszík a mellőle
Kövesdi templomrom, Aszófő
Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
Az alsódörgicsei Boldogasszony romtemplom magas tornya egyértelműen uralja a környéket, a közeli Halom-hegyen álló kilátóból is jól kivehető. A reformáció időszakában a veszprémi püspök erővel foglalta vissza az épületet az evangélikusoktól. Kedvelt piknikező hely, ami a szuper balatoni panoráma tekintetében érthető is.
Építés: XIII. század közepe.
Pusztulás: Török kor, XVI. század.
Különlegessége: 20-22 méteres, kiemelkedően magas tornya és a körülötte egykoron álló paplak alapfalai.
Megközelítés: Autóval is könnyű.
Panoráma: Remek kilátás a Balatonra.
Alsódörgicsei templomrom
Kilátás a Boldogasszony romtemplomtól
Felsődörgicsei Szent Péter templomrom
A felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyon korai építésű, 1082-ben már említették. Ikertemplom, a mai északi része volt az első építési periódusa, dél felé építettek mellé tulajdonképpen egy újabb templomot, amelyet két ajtónyílással összenyitottak vele. Kereszt alakú nyugati ablaknyílása a toronykeresztek előfutára lehetett. Déli oldalán a 3 kis ablaknyílás pedig Szentháromság szimbólumnak tekinthető.
Építés: XI. század.
Pusztulás: Török kor.
Különlegessége: Ikertemplom, tulajdonképpen két templomtest egymás mellett.
Megközelítés: Autóval is egyszerű
Panoráma: A rom előtti temetőből látszik az alsódörgicsei rom.
Felsődörgicsei Szent Péter templomrom
Kisdörgicsei templomrom
Dörgicse 3. templomromja a legkisebb, ez a kisdörgicsei romtemplom. Az egyhajós templomocska egy rét közepén áll, mellőle nem látható más épület. Apró mérete a korai Árpád-kor falusi templomainak feltételezhető kinézetét tárja elénk. Déli oldalán itt is látható a Szentháromságot szimbolizáló 3 résablak.
Építés: XII. század.
Pusztulás: Török kor, 1600-as évek eleje.
Különlegessége: Apró, Árpád-kori falusi templom archetípusa.
Megközelítés: Egyszerű akár autóval.
Panoráma: Mező közepe, nem látható más ember alkotta építmény.
Kisdörgicsei templomrom
Fülöpi templomrom, Révfülöp
A fülöpi templom impozáns falaival egy kifejezetten jó állapotú, Árpád-kori templomromunk. Izgalmas nyugati, vörös homokkő kapubéllete, valamint a falak találkozásánál elhelyezett nagyobb, vörös homokkő kváderkövek is látványossá teszik. Hasonló minta egy közeli épületnél vissza is köszön, feltehetően az építész vagy az építtető ily módon tiszteleg a templomot emelő elődök előtt.
Építés: XII. század
Pusztulás: Feltehetően török kor.
Különlegessége: Vörös homokkő kapubéllet.
Megközelítés: Nagyon könnyű, akár autóval is.
Panoráma: Látni a közeléből a modernista állomás épületet, a Balatonhoz pedig nagyon közel áll, igaz a tó nem látható mellőle.
Fülöpi templomrom
A fülöpi templomrom vöröshomokkő kapubéllete
Ecséri romtemplom, Révfülöp
Az ecséri templomrom tornya méf a XIX. század végén állt, külső falfestésén Rómer Flóris Szent Kristóf alakját vélte felfedezni. Rómer beszélt Csökör Andrással, aki a rom körüli telkeket bírta, hogy ha lehet, ne hordja el építkezéshez a romot. A gazda erről biztosította Rómert, azt mondta, örülne, ha felépülne újra a templom, pedig ő nem is római katolikus. Így szerencsére ma is gyönyörködhetünk impozáns falaiban.
Építés: XII. század
Pusztulás: Az 1500-as évek végén már rom, pusztulását a török okozta.
Különlegessége: Római, faragott kövek is beépítésre kerültek a templomba, amelyek ma is láthatók.
Megközelítés: Könnyen megközelíthető akár autóval is.
Panoráma: Nyugodt, faluszéli környezet.
Ecséri templomrom
Szent Balázs templomrom
A Szent Balázs templomrom az egyik abszolút kedvencünk a Balaton-felvidék templomromjai közül, ezzel feltehetően nem vagyunk egyedül. Két hatalmas fügefa teszi meghitté a rom nyugati oldalát, ahonnan remek kilátás nyílik a Balcsira. A XX. század első felében templomromban egy Adolph Jozeph Lanz nevű okkultista filozófus élt, aki egy új templomos rendent próbált szervezni az ódon falak közül, kevés sikerrel.
Építés: XII-XIII. század
Pusztulás: Feltehetően török kor.
Különlegessége: Faragott kőbélletes kapuja, a templomos rend újjászervezésének kísérlete.
Megközelítés: Könnyű akár autóval is.
Panoráma: Fantasztikus panoráma Zánka felé a Balatonra.
Szent Balázs templomrom
Szent Balázs templomrom kelet felől
Sóstókáli templomrom
Szintén nagyon kedvelt romtemplomunk a Kornyi-tó közelében álló sóstókáli pusztatemplom. Kellemes sétával közelíthető meg a Káli-medence legelőin keresztül. Érdekessége a közelében álló, feltehetően középkori udvarházként funkcionáló sóstókáli pusztapalota, amelynek csekély maradványai a közeli bozótban fellelhetőek.
Építés: XIII. század
Pusztulás: 1500-as évek török kor.
Különlegessége: Körülötte fellelhető középkori házak alapjai. Közelében megtalálható sóstókáli pusztapalota.
Megközelítés: Az autót le kell parkolni a Kornyi-tó parkolójában, innen kb. fél óra séta gyalog.
Panoráma: Remekül belátni a Káli-medencét, Köveskál és Kővágóörs templomtornyai is látszanak.
Sóstókáli templomrom
Kővágóörs templomtornyai a sóstókáli romtemplomtól
Töttöskáli templomrom
Szentbékkálla közelében áll a töttöskáli templomrom. Sötétlő árkádja, a közelében álló romantikus pince a közelében, és mellette elterülő mandula ültetvény remek hangulatot kölcsönöz a romtemplomnak. Feltehetően azonos a Szentvidkáli templomromnak is hívott rommal.
Építés: XIII. század.
Pusztulás: Elhagyták a török korban, majd újra használták a XIX. század elejéig. Az 1800-as évek végén már rom.
Különlegessége: Közelében forgatták az Állítsátok meg Teréz anyut egyik jelenetét.
Külön cikket még nem szenteltünk a salföldi pálos kolostorromnak, de a Káli-medence látnivalói között említettük. Eredeti neve Kőkút illetve Köveskút volt, megnevezése csak a későbbiekben vált el a mai Kékkúttól. Falainál megfigyelhető az egykori kerengő, konyha, pincehelyiség is. A templom gótikus ablakai különleges látványt nyújtanak.
Építés: XIII. század.
Pusztulás: Feltehetően 1550-es évek, a török korban.
Különlegessége: Korai pálos kolostor több építési fázissal. Gyönyörűek a templom gótikus ablakai.
Megközelítés: Egy darabig autóval, a behajtani tilos után könnyed, kb. 20 perces sétával megközelíthető.
Panoráma: Az erdő közepén áll, csend és nyugalom érzékelhető körülötte.
Salföldi pálos kolostorrom
Avasi templomrom Szigliget
Az avasi csonkatorony nyolcszögű gúla alapú toronysisakjával igazi szimbóluma Szigligetnek, persze a település bővelkedik látnivalókban, Szigliget vára és a Szigligeti óvár is méltán öregbítik a falu hírnevét. A toronyban az 1800-as években még kivehetők voltak egy festett Krisztus fej körvonalai, vakolattöredékek imitt-amott ma is láthatók. A római építési előzmény bizonyítéka lehet a halgerinc falazás a hajóban, az úgynevezett opus spicatum.
Építés: XII-XIII. század.
Pusztulás: Kivételesen nem a török az ok, a lakosság közelebb húzódott a várhoz, így a falut a XIV-XV. században elhagyták.
Különlegessége: Római épület alapjaira települt hajója, így nem keletelt. Középkori kősisakja is különleges látványt nyújt.
Megközelítés: Könnyen megközelíthető autóval.
Panoráma: Közelben a Balaton, de nem látni tőle.
Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni néhány kiemelkedően izgalmas középkori épített emlékünk meglátogatásához. Izgalmasabbá tud tenni egy-egy nyaralást, ha az egész időt nem csak a strandon töltjük, hanem kicsit színesítjük a napot ezen rendhagyó látnivalókkal.
Avasi templomrom, Szigliget
Fénykékep: Márián Gábor Szöveg: Kapui Ferenc
13 látványos templomrom Google térképen
Felhasznált irodalom
Korábbi írásaink
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
