A tihanyi barátlakások története (Kapui Ferenc)
Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.
 |
Tihanyi barátlakások |
A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.
 |
| I. András király és Anasztázia |
Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem
emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.
Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségbe, és még kettőnek a nyomai kivehetők. Homoktufitba vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen akadt kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is kerültek elő a cellákból.
Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.
 |
| Tihanyi barátlakás |
A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.
Még több képértkövessétek a Balatoniromok Instagramm csatornáját!
Fényképek a tihanyi barátlakásokról (Márián Gábor)
 |
Lépcső az egyik barátlakáshoz
|
 |
| Stabilizáló pillérek |
 |
| Az egyik barátlakás |
 |
| Barátlakás felülnézetből |
 |
Eredetileg is fel volt falazva a barlangok előtere,
de ezek a falak XX. századiak |
 |
| X. századi összkomfort |
 |
| Jól megfigyelhetők a kőzetrétegek |
 |
| Az egyik beomlott üreg |
 |
| Itt is barátlakás lehetett |
 |
| A legnagyobb remetelak |
 |
| Remetelak belsőtér |
 |
| Remetelak belső helyiségekkel |
 |
| Kőkorszaki szakikat idéző hangulat |
 |
| Kőzetrétegek a tihanyi barátlakások felett |
A tihanyi barátlakások megközelítése
A barátlakások a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten találhatóak. Többfelől is megközelíthetjük azokat, akár a parti útról, de mi a tihanyi Árpád utcából sétáltunk el a romokhoz. Az Árpád utca végén tábla jelzi a Tihanyi Óvár sáncait, és a Barátlakásokat. A zöld jelzésen kell sétálnunk kb. fél órát, az útról megcsodálhatjuk a Külső-tavat, a Balatont, a Füredi-öblöt, és a környező, fantasztikus környezetet. Először az Óvár sáncaival találkozhatunk, amelyek kb. 1,5-2 méter magas töltésre emlékeztetnek. Tovább a zöld jelzésen enyhén lefelé ereszkedve elérjük a barátlakásokat, tovább haladva a Balaton partja felé. Még lejjebb elérjük a ma is csörgedező Ciprián-forrást.
 |
| Ciprián-forrás |
Ha valakinek van kedve, a túra előtt megmászhatja a nemrég rendbe hozott Kálvária-dombot is. A
Balaton környéki kálváriákról írtunk egy átfogóbb cikket, amelyben bővebben is mesélünk a korábban elpusztított, de napjainkra rendbe hozott tihanyiról is. Művészetileg is fantasztikus az ember méretű, megfeszített Krisztus szobor a két latorral, a kilátás is csodása Tihanyi Bencés Apátságra, és fantasztikus a nyugalom odafent. Tihanyban aránylag nehéz eltévedni, a jelzőtáblák kellő sűrűségben lettek kihelyezve, nagyon hasznosak.
Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget) nagyobb térképen való megjelenítése
További tihanyi látnivalók a tihanyi kálváriával
 |
| A felújított kálvária (útba ejthető a barátlakások felé) |
 |
| Krisztus a kereszten |
 |
| A tihanyi apátság a kálváriától |
 |
A dombtetőn a tihanyi óvár sáncai láthatók
(ezt egy szemközti dombról fotóztuk,
a barátlakások felé útba esik) |
 |
| Füredi-öböl a tihanyi barátlakások felé menő útról |
A Tihanyi-félsziget további látnivalói, amelyekről írtunk
Felhasznált irodalom
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket
Facebook oldalunkon!
